Forma-1
02 júl.
-
05 júl.
Hátralévő idő:
32 nap
16 júl.
-
19 júl.
Hátralévő idő:
46 nap
30 júl.
-
02 aug.
Hátralévő idő:
60 nap
27 aug.
-
30 aug.
Hátralévő idő:
88 nap
03 szept.
-
06 szept.
Hátralévő idő:
95 nap
17 szept.
-
20 szept.
Hátralévő idő:
109 nap
24 szept.
-
27 szept.
Hátralévő idő:
116 nap
08 okt.
-
11 okt.
Hátralévő idő:
130 nap
29 okt.
-
01 nov.
Hátralévő idő:
151 nap
V
Brazil Nagydíj
12 nov.
-
15 nov.
Hátralévő idő:
165 nap
26 nov.
-
29 nov.
Hátralévő idő:
179 nap
Teljes eredmény:
Giorgio Piola F1-es technikai elemzései
Topik

Giorgio Piola F1-es technikai elemzései

Az autó, amely megváltoztatta a Forma-1 történetét

megosztás
hozzászólás
Az autó, amely megváltoztatta a Forma-1 történetét
Szerző:
, Featured writer
Társszerző: Matt Somerfield
Fordította: Köles István Ákos, Szerkesztő
2020. ápr. 12. 19:30

Most hétvégén van az évfordulója annak, hogy a Forma-1 történetének egyik legfontosabb autója bemutatkozott a sportban.

Ez az autó nem csak versenyeket nyert, hanem a most használatban lévő autókat is megalapozta, és az általa meghonosított technológia rengeteg életet mentett meg az évtizedek során.

Ez az autó a McLaren MP4/1, az első versenyautó, amelynek a monocoque-ja teljes egészében szénszálas kompozit anyagokból készült, és amely 1981. április 12-én mutatkozott be az Argentin Nagydíjon.

Nehéz elképzelni, hogy volt olyan időszak, amikor nem használtak szénszálas anyagokat, annyira magától értetődőnek tűnik a használatuk, pedig megjelenésekkor még többen is vitatták azt, hogy alkalmas lenne a versenyautók számára.

Ezt arra alapozták, hogy már más csapatok is használtak szénszálas anyagokat, de nem strukturális területeken, és pusztán súlycsökkentés céljából. Sokan az üvegszálas műanyagokhoz hasonlóan gondolkodtak az anyagról, és nem megfelelően használták.

John Watson, McLaren Ford, with team boss Ron Dennis and chief designer John Barnard

John Watson, McLaren Ford, with team boss Ron Dennis and chief designer John Barnard

Photo by: Motorsport Images

John Barnard, a McLaren technikai vezetője változtatta meg a történelmet.

Barnard 1979 végén kezdett el dolgozni Ron Dennis kísérleti csapatában, a Project 4-ben, amelynek célja egy olyan autó létrehozása volt, amelyet szánszálas monocoque köré építenek. Tudta, hogy nagyon keskeny monocoque-ra van szükségük, hogy mindenkinél szélesebb Venturi csatornákat tehessenek az autó oldalára, kihasználva a ground-effectet.

Azonban az alumínium, a kor általánosan bevett anyaga túlságosan flexibilis volt az elképzelt monocoque-hoz. Acéllal ez megvalósítható lett volna, de túl nehézé vált volna az autó.

A szénszálas anyagokban találta meg Barnard a megoldást, de a motorsportokon belül senki nem használta ilyen célra az anyagot, ezért külső segítség után kellett néznie.

Még több F1 hír:

Először a British Aerospace mérnökeit kereste fel, akiknek, bár tetszett a terv, nem volt rá keretük. Arthur Webb-el, az egyik az egyik repüléstechnikai mérnökkel azonban jó barátságot kötött Barnard, és együtt tervezték meg a szénszálas monocoque-t. Ekkor jöttek rá arra is, hogy olyan elemeket is hozzá lehetne építeni, mint a motor, tovább növelve az autó szilárdságát.

A tervekkel már megvoltak, de a McLaren továbbra sem tudta függetlenül legyártani az elemet. Ron Dennis több brit cégnél is kopogtatott, de hiába. Itt jött képbe Steve Nichols az amerikai mérnök, aki korábban már dolgozott a McLarennél. Egy sör mellett beszégettek Barnarddal, aki nem akarta teljesen elárulni azt, hogy min dolgozik a McLarennél.

Nicholsnak széleskörű tapasztalatai voltak már a szénszálas anyagokkal, és rájött, milyen projekten dolgozik a McLaren. Azt javasolta Barnardnak, hogy keresse fel az amerikai Hercules Aerospace céget, akiknél ő korábban dolgozott. A Hercules gyorsan felismerte az együttműködésben rejlő reklámlehetőségeket, vállalták az együttműködést.

McLaren MP4/1 male mould

McLaren MP4/1 male mould

Fotó készítője: Giorgio Piola

Az MP4/1 monocoque-ja mindössze 5 elemből állt, a belső vázból, három elválasztófalból, és a megerősítő szerkezetből állt. Összehasonlításképpen, egy akkori alumínium váz legalább 50 elemből állt.

Nem mindenkit győzött meg elsőre ez a „mágikus” elrendezés, és több csapat is megkérdőjelezte a szénszálas kompozit anyagok ilyen mértékű használatát az autó szerkezeti elemei között. Azonban amikor John Watson később az évben megnyerte a Brit Nagydíjat, mások is realizálták, hogy követniük kell ezt a gyártási módot.

John Watson, McLaren MP4/1 Ford

John Watson, McLaren MP4/1 Ford

Fotó készítője: Motorsport Images

A fordulópont a szénszálas monocoque megítélésével kapcsolatban az 1981-es Olasz Nagydíj volt. Watson nagy sebességnél csúszott meg, és a korlátnak csapódott, ami kettészakította az autót. Valószínűsíthető, hogy a szénszálas monocoque nélkül nem sétált volna el Watson a baleset helyszínéről, és mások sem vehették többé figyelmen kívül a McLaren által használt szénszálas monocoque-ot.

Barnard igazi pionírként egy olyan anyagot honosított meg a motorsportokban, amely könnyebb, erősebb, és ami a legfontosabb, sokkal biztonságos volt a korábbiaknál, jelentősen hozzájárulva a sport biztonságosabbá tételéhez.

Mclaren MP4/1 presentazione

Mclaren MP4/1 presentazione

Fotó készítője: Motorsport.com

Ajánlott videó:

Következő cikk
Bizonytalan, de nagy profitot biztosít a Vietnami Nagydíj a Forma-1-nek

Előző cikk

Bizonytalan, de nagy profitot biztosít a Vietnami Nagydíj a Forma-1-nek

Következő cikk

Saját F1-es szimulátort készítettek otthonra: még a Halo is rajta van

Saját F1-es szimulátort készítettek otthonra: még a Halo is rajta van
Hozzászólások betöltése

Cikk részletei:

Sorozat Forma-1 , TECHZÓNA
Csapatok McLaren Vásárlás
Szerző Giorgio Piola