Radák „Radír” János: „Küzdő típus vagyok, sosem adom fel!”

A látványos küzdelemből a csapathoz idén csatlakozó Simon Csaba jött ki győztesen, azonban Radák „Radír” János nem bosszús, elismerte, hogy most nem ő volt a jobb. A korábbi magyar bajnok pilótát a hétvége folyamán végig sérülés hátráltatta, de ígéri, hogy a következő futamon – augusztus 9-10., Bélkő-hegy – a régi Radírt fogják viszontlátni.

Szombat éjszaka nem festett túl jól, amikor kiszállt a negyeddöntőt követően az autójából. Nyugtasson meg mindenkit, ugye nem nagy a baj?

Radák „Radír” János: Nem, nincs nagy baj, most már sokkal jobban vagyok. A pénteki edzéseket megelőző napon kiújult a gerincsérvem, ami miatt még az is benne volt a levegőben, hogy ki kell hagynom a Lóerők Éjszakáját. Összeszorított fogakkal és némi gyógyszeres segítséggel legalább végigcsináltam. A csapatom összes tagjának hálával tartozom, mert minden terhet levettek a vállamról, és biztos vagyok abban is, hogy nélkülük nem jutottam volna el a szombati versenynapig, ahol az adrenalin többnyire már elnyomta a fájdalmamat.

A Tsuiso csatákig azonban valahogy még el kellett jutnia…

Radák „Radír” János: Nem volt könnyű, ugyanis elég komoly technikával rendelkező mezőny gyűlt össze, bár az én autómat sem kell félteni. A Missile Performance csapatának köszönhetően a Skyline erősebb és megbízhatóbb, mint valaha. A kvalifikáció idején azonban a pilótafülkében 50 Celsius fok körül mozgott a hőmérséklet, ami még inkább megnehezítette az addig sem kellemes pillanataimat. Nem tudtam száz százalékot nyújtani, de az adott körülményeket figyelembe véve, meg kellett elégedjek azzal, hogy a nyolcadik helyen jutottam tovább.

Az első akadályt megugrotta a páros drift csatákban, viszont a második már túl magasnak bizonyult. Van-e önben keserűség amiatt, hogy pont csapattársa, Simon Csaba ellen nem jutott tovább, és a negyeddöntőben búcsúznia kellett?     

Radák „Radír” János: Egyáltalán nincs. Csabival nem csak csapattársak, hanem régi barátok is vagyunk, így amikor kiestem, szívből drukkoltam neki, hogy minél előrébb végezzen. Ő jutott tovább, mert az adott pillanatban jobban teljesített. A csatában én hibáztam, amit ő kegyetlenül kihasznált, és ez így van rendjén, erről szól a drift. Ha legközelebb újra összekerülünk, én sem fogok másképp cselekedni.

A verseny nemzetközi szinten is elismert holland bírája, Vernon „Driftpinda” Zwaneveld az Önök csatáját emelte ki a Lóerők Éjszakájából. Ez legalább egy vigaszdíjjal érhet fel… 

Radák „Radír” János: Csabinak és nekem is óriási elismerés, hogy Zwaneveld a párharcunkat az EB és a D1 versenyeken látottakéhoz hasonlította. Úgy tudunk együtt autózni, mint senki mással, és ezt most meg is mutattuk. Tudom, hogy bármi történhet, Csabi áll a gázon, és nem veszi el. A legnagyobb gumifüstben is teligázon merek menni mögötte.

A korai búcsú miatt a bajnokságban visszacsúszott az ötödik helyre. Lát még esélyt a bajnoki címre?

Radák „Radír” János: Küzdő típus vagyok, aki mindig mindent belead. Az, hogy most ilyen korán kiestem, csak további munkára ösztönöz. Az autó még sosem volt ilyen jó, és a következő versenyig további fejlesztéseket viszünk rajta véghez, így azt hiszem, hogy nem behozhatatlan a hátrányom. Ráadásul csapatfőnökömnek, Miklósy Tamásnak köszönhetően a sérülésem kezelése is hamarosan elkezdődik. Innen üzenném a kedves versenyzőtársaimnak, hogy gatyát felkötni, mert Bélkő-hegyre a régi Radír érkezik, és nem kegyelmez senkinek.