Az F1-es pole-király: Hamilton, Schumi vagy Senna?! Vagy valaki más?

Lewis Hamilton Monza óta 69 pole pozícióval minden idők rekordere. Azonban tényleg jobb lenne, mint az elődei, Michael Schumacher és Ayrton Senna?!

Az Olasz Nagydíj óta tényként kezelhetjük, hogy Lewis Hamilton szerezte meg minden idők legtöbb pole pozícióját. A brit bajnok háromszor indulhatott az első rajtkockából. Az örökranglistán Michael Schumacher követi 68 pole-lal, majd Ayrton Senna 65-tel. Sebastian Vettel a negyedik 48 leggyorsabb idővel.

Azonban most koncentráljunk a legjobb háromra, hiszen Senna, Schumacher és Hamilton összesen 202 pole-t szereztek meg. 202-t a 969 nagydíjból, melyen összesen 765-en vettek részt. Vagyis az elmúlt 68 év összes F1-es versenyzőjének 4 ezreléke szerezte meg a leggyorsabb köridők 21%-át. 

A statisztikák nem hazudnak: ez csak egy jele annak, hogy ez a három versenyző milyen kiemelkedő munkát végez/végzett. Lássuk, mire jutott a német AMuS. 

Ki a legjobbak legjobbja?

Nehéz kérdés, hiszen nem sok időt töltöttek egy időben a pályán, és ugyanolyan autóban sosem ültek. Csak Michael Schumacher karriere esett egybe Senna és Hamilton pályafutásával. 41 versenyen harcolt a brazillal, és 10:31-re vesztett az időmérőkön Sennával szemben. Hamiltonnal pedig 58 közös nagydíjuk volt 7:51-es eredménnyel Hamilton javára. 

Schumi védelmében azonban meg kell jegyeznünk, hogy a releváns években éppen rossz autókban ült - Senna ellen a pályája legelején versenyzett, míg Hamilton ellen a karriere legvégén. 

Sennának volt a legnehezebb dolga

Senna jutott el a leggyorsabban a 65 pole pozíció megszerzéséig. Bár Hamilton már élete hatodik nagydíján az első rajtkockából indulhatott, 195 versenyhétvége kellett, hogy beállítsa Senna rekordját. Pedig Ő is azonnal egy győztes autóba ülhetett. 

Senna az első szezonját a Toleman-Hartnál töltötte, de csak a 16. hétvégén szerezte meg a legjobb rajthelyet. Az 1985-ös Portugál Nagydíjon, egy Lotus-Renault volánja mögött. Vagyis a mágikus 65-öt mindenki más előtt érte el, élete 161. versenyhétvégéjén. És ez is volt az utolsó. Ki tudja, hogy még hányszor indulhatott volna az élről, ha az 1994-es San Marinói Nagydíjon nem szenved halálos balesetet.

Schumachernek 42 próbálkozás kellett, mire megszerezte élete első pole-ját, majd a 65.-et a 231. nagydíján zsebelte be, a 2006-os Bahreini GP-n. A rekorder azonban eljutott 69-ig is - a 2012-es Monacói Nagydíjon ugyanis a leggyorsabb időt futotta az időmérőn, de 5 helyes hátrasorolást kapott, mivel az előző versenyen ütközött Bruno Sennával, és őt találták bűnösnek.   

Ayrton Senna tehát a versenyeinek a 40.3%-át a pole-ból kezdte, Hamilton esetében ez az arány 34.3%, míg Schumachernél 22.1%. 

A brazil legenda ráadásul olyan nagyszerű versenyzők ellen érte ezt el, mint Alain Prost, Nigel Mansell és Nelson Piquet, akik a legkeményebb ellenfelek voltak az időmérőn. Prost, Mansell és Piquet 33, 32 és 24 pole-lal az 5., 7. és 11. pozíciót foglalják el az örökranglistán. 

Azonban Hamilton is kemény ellenfelekkel küzdött meg az elmúlt évek alatt. Sebastian Vettel, Nico Rosberg és Fernando Alonso 48, 30 és 22 első rajtkockát zsebeltek be, és ezzel az örökranglista 4., 8. és 13. pozícióját foglalják el.

Schumachernek két riválisával szemben könnyebb dolga volt. Az első és az utolsó három szezonja kiesik, hiszen a Benettonnál és a Mercedesnél nem tudott rendszeresen az első rajtkockáért hajtani. Eközött pedig csak Mika Häkkinen és Damon Hill említhetőek komoly riválisként. Häkkinen 26 pole-lal a 10. helyen tanyázik, Hill 22 első rajtkockával a 14.-en.  

Senna a csapattársát 88,9%-ban legyőzte

Mindhárom rekorder előnyt élvezett azáltal, hogy a karrierük egy bizonyos pontján hosszabb ideig a mezőny leggyorsabb autóját terelgethették. Senna 1988 és 1991 között a McLaren-Hondát, Schumacher 2000 és 2004 között a Ferrarit, Hamilton 2014-től a mai napig a Mercedest. Ezekben a fázisokban sokat javultak mindhármuk statisztikái. 

Azonban van különbség. Schumachernek az "arany éveiben" könnyű dolga volt Rubens Barrichello ellen, legalábbis könnyebb, mint Sennának Alain Prost és Gerhard Berger, vagy Hamiltonnak Rosberg ellen.

Senna pedig jobban ki is használta az esélyeit, mint a virtuális ellenfelei. A brazil 87-szer indult az első sorból - 74%-ában a pole-ból. Ez az arány Schumi és Hamilton esetében rosszabbul fest. 

A német legenda 115-ször indult az első sorból, Hamilton 114-szer. Vagyis az esetek 41%-ában valaki gyorsabbnak bizonyult náluk. 

Senna ezen kívül még egy ponton kiemelkedik: a brazil ugyanis a csapattársával folytatott párharcok 88.9%-át megnyerte. Ez csakis azt mutatja, ki volt a "ház ura". Schumacher esetében ez az arány - még a gyenge második karrierét is figyelembe véve - 74.3%. Hamilton 58.8%-nál jár, csakhogy neki többnyire egy másik világbajnok ellen kellett megküzdenie - 2007-ben Alonso, 2010-2012-ig Button, majd 2013-2016-ig Rosberg harcolt a garázs másik oldalán. 

A valódi "király" Juan-Manuel Fangio

A következetesség mindhármukat jellemezte. Hamilton az eddigi 11 F1-es szezonjában legalább egyszer minden évben a pole-ból indulhatott. Ayrton Senna az első szezonját leszámítva szintén. A Toleman-Hart az edzéseken nem volt képes a csodára. Michael Schumacher 1994 és 2006 között (vagyis az első visszavonulásáig) minden szezonban indulhatott az élről. 

Egy ŐRÜLETES koncepciót mutatott be a Mercedes HAMILTONNAL: 1000 lóerő

A három muskétás rádásul minden pályán gyorsnak bizonyult. Persze voltak kedvenceik. Senna hétszer is az élről rajtolt Imolában, és ötször Monacóban, Interlagosban, illetve Adelaide-ben. Schumacher nyolc pole-lal Suzuka királya, majd hétszer indult Magny-Cours-ban az első helyről, hatszor pedig Imolában és a Hungaroringen. Hamilton sikerei megoszlanak: hatszor szerezte meg a pole-t Melbourne-ben, Sanghajban, Montrealban és Monzában, de ötször Silverstone-ban és a Hungaroringen is az élről indult. A képbe nem nagyon illik bele, hogy Hamilton Monacóban csak egyszer rajtolt a pole-ból. Pedig a kedvenc pályái közé tartozik.

Schumacher ugyanezt élte át Spában. Hatszor nyert ott, de csak egyszer az első rajtkockából. Senna "csodapontja" Suzuka, ahol csak két pole-t szerzett.  

Vagyis az elemzések és a képességek terén az a benyomásunk lehet, hogy Ayrton Senna minden idők pole királya. Majd Hamilton, és végül Schumacher. A hétszeres bajnok biztos sajnálja, hogy ketten is beelőzték, de az Ő képességei a versenyben rejlettek.

Azonban egy név hiányzik, ha minden idők leggyorsabb versenyzőjét szeretnénk meghatározni. Valószínűleg Ő volt a leggyorsabb. Csak nem volt elég ideje a bizonyításra, hiszen a Forma-1 hajnalán még nagyon kevés versenyt rendeztek. Juan-Manuel Fangio 1950 és 1958 között mindössze 51 nagydíjon állt rajthoz. Az argentin Mester ebből 29-en a pole-ból rajtolt, és 48-on az első sorból.

Versenyző Pole Pozíció* Verseny %
1. Juan Manuel Fangio 29 51 56,86%
2. Jim Clark 33 72 45,83%
3. Alberto Ascari 14 32 43,75%
4. Ayrton Senna 65 161 40,37%
5. Lewis Hamilton 68 200 34,00%
6. Sebastian Vettel 48 190 25,26%
7. Stirling Moss 16 66 24,24%
8. Michael Schumacher 68 307 22,15%
9. Damon Hill 20 115 17,39%
10. Jackie Stewart 17 99 17,17%
* min. 10 pole
Hozzászólás írása
Hozzászólás mutatása
Bővebben erről a cikkről
Sorozat Forma-1
Versenyzők Ayrton Senna , Lewis Hamilton , Michael Schumacher
Cikk típusa Kommentár