Räikkönen felért a csúcsra

Kimi Räikkönen mclarenes évei alatt számtalan alkalommal volt rettenetesen peches, hiába vezetett adott esetben élete formájában. 2007-ben, újonc ferraris évében mindent visszakapott, és ezen a napon világbajnok lett.

2007-ben egy egészen elképesztő, feszültségtől, problémáktól és balhéktól sem mentes szezon bontakozott ki az év végére. Adva volt a McLaren, ahol a Renault-tól igazolt kétszeres vb-címvédő Fernando Alonso, valamint a házon belülről beültetett csodaújonc, Lewis Hamilton versenyzett. Adva volt a Ferrari, autóiban a McLarentől távozó és a csúcsra igyekvő Kimi Räikkönennel, valamint Felipe Massával, aki tanulhatott már ezt-azt Michael Schumacher mellett egy évvel korábban.

Sokáig a McLarennek állt a zászló a szezon során, ugyanis valamivel kiegyensúlyozottabb teljesítményt tudtak nyújtani, mint a Ferrari, azonban ott volt a két dudás esete, és a Hamilton-Alonso kapcsolat egyre inkább elmérgesedett. Mivel mindketten esélyesek voltak a vb-címre, a csapat nem akart (nem tudott?) sorrendet felállítani közöttük, ez viszont pont az ellentétes hatást érte el, ugyanis így a szezon előrehaladtával egyre inkább egymástól rabolták a pontokat.

A Ferrarinál eközben Kimi Räikkönen jól kezdte a szezont, de aztán később nem volt igazán jó formában, becsúszott nem egy gyengébb eredmény is. Egy szerencséje volt, hogy úgy alakult az idény, hogy ha kellett, a szezon legvégén hátvédként maga mögött tudhatta csapattársát, Felipe Massát, köszönhetően a brazil néhány rossz futamának.

A szezonzáró Brazil Nagydíjon ettől függetlenül még mindig a McLaren volt nyeregben, ugyanis Hamilton vezetett 107 ponttal, Alonsónak 103 volt, míg Räikkönen kerek 100 ponton állt. Az újonc angolnak elég volt (elég lett volna...) egy közepes pontszerző hely az üdvösséghez, de ha esetleg ő elvérzett volna, még mindig ott volt Fernando Alonso, aki várt a lehetőségre.

Az időmérőt Felipe Massa nyerte, viszont a három vb-esélyes pilóta közül nem a másik ferraris, hanem Hamilton volt a legjobb helyen a maga második rajtkockájával, míg Räikkönen és Alonso közvetlenül mögöttük jött a második sorban.

A rajtnál aztán Massa megtartotta első helyét, mögé pedig be tudott sorolni Räikkönen, aki lerajtolta Hamiltont. A Ferrari megtette a magáét, és nyilvánvaló volt, hogy később egy helycsere következik, és mögöttük is pozitívan alakultak az események. Az első métereken Alonso is megelőzte Hamiltont, az angol pedig így már csak negyedik volt, ráadásul nem sokkal később Alonso támadása közben a pályáról is leszaladt, és csak nyolcadikként tudott visszatérni.

Ez az állás egy Massa-Räikkönen helycsere után már a Ferrarinak kedvezett volna, azonban nyilvánvaló volt, hogy Hamilton fel fog zárkózni, így ekkor még közel sem volt lefutott a verseny és a vb-címért folytatott csata, még rengeteg alternatíva benne volt a pakliban. A vörösök később megkapták az igazán nagy égi ajándékot, ugyanis azok után, hogy Hamilton elkezdett felfelé kapaszkodni, ismét problémákkal szembesült, ugyanis váltója egész egyszerűen nem vett be semmilyen sebességet. Az angol nagyjából fél percig haladt csigatempóban, mire sikerült újraindítania a rendszert és működésre bírni a váltót, de mire ezt megcsinálta, a mezőny legvégén, a tizennyolcadik helyen találta magát.

Mivel a ferrarisok kényelmes előnnyel vezettek az élen, Alonsónak a harmadik helyen gyakorlatilag minden érdemi esélye elszállt a vb-címre, Hamilton esetében pedig az volt a kérdés, meddig tud felzárkózni.

Ahhoz, hogy Räikkönen világbajnok lehessen, még az élre kellett állnia, de csak idő kérdése volt, mikor oldja meg ezt a Ferrari. Ez végül az ötvenedik körben jött el, amikor Massát csapata három körrel előbb hozta ki a bokszba, a tovább kinnmaradó Jégember pedig leggyorsabb köreinek köszönhetően maga mögött tudta tartani a brazilt a maga kiállása után.

Räikkönen tehát az 50. körtől vezetett, és amikor mindenki megvolt a maga kiállásával, az első három helyen gyakorlatilag végeredményt is hirdethettek volna: Räikkönen vezetett, az engedelmes csapattárs Massa tisztes távolból kísérte őt, míg Alonso jókora hátrányban a harmadik volt. Lewis Hamilton az 57. körben ejtette meg a maga utolsó kiállását, és a kilencedik helyre tért vissza. Ahhoz, hogy világbajnok legyen, innen még előre kellett volna jönnie az ötödik helyig, azonban mivel hátránya tetemes volt, végül mindössze a hetedik helyig tudott felzárkózni.

Azzal, hogy Alonsót erőből megverték, Hamiltonnal kapcsolatban pedig volt akkora szerencséjük, hogy az angolt több probléma is sújtotta a verseny során, a Ferrari világbajnokot csinált Kimi Räikkönenből, aki végül 110 ponton állt meg a szezon végén, 1-1 ponttal megelőzve a két mclarenest. A finn ekkor már négy napja betöltötte 28. életévét, tehát nem volt már kimondottan fiatal, amikor két vb-második hely után végre felért a csúcsra.

És a végén egy kis személyes élmény, amennyiben megengedik, megengeditek: gyerekkoromban Mika Häkkinennek szurkoltam, és, hogy a folytonosság megmaradjon, gondoltam, maradok a finneknél, így kezdtem el a kezdetek kezdetétől Räikkönennek szurkolni, míg végül ő lett, és azt hiszem, már örökre ő is marad "A" kedvenc pilótám.

10 év telt el Räikkönen világbajnoki címe óta (sose voltam egy heves ember, de akkor, nem egészen 15 évesen tomboltam a tévé előtt), és mind a mai napig fülemben csengenek Chris Dyer versenymérnök szavai a rádióból, azzal a jellegzetes ausztrál akcentussal: "Okay, it's all over, Hamilton seventh, Hamilton seventh! By my calculations we win the championship by one point!" És mind a mai napig libabőrös leszek tőle.

 
Hozzászólás írása
Hozzászólás mutatása
Bővebben erről a cikkről
Sorozat Forma-1
Esemény Brazil Nagydíj
Pálya Interlagos
Versenyzők Felipe Massa , Fernando Alonso , Jarno Trulli , Kimi Raikkonen , Lewis Hamilton , Nick Heidfeld , Nico Rosberg , Robert Kubica
Cikk típusa Nosztalgia
Címke 2007, brazil nagydíj, brazília, ezen a napon, felipe massa, fernando alonso, ferrari, interlagos, kimi raikkonen, lewis hamilton, mclaren, retro