Ezen a napon: Újonc csapat, első verseny, futamgyőzelem!

1977-et írtunk, és az év első napjaiban jártunk. Mindössze két hónap telt el a drámai 1976-os szezonzáró óta, amikor James Hunt megszerezte a világbajnoki címet Niki Lauda előtt. Ráadásul alig múlt el a szilveszter, és január kilencedikén, Argentínában máris kezdődött az új F1-es szezon.

Niki Lauda tehát mindenképp szerette volna kiköszörülni a csorbát azután, hogy az 1976-os bajnoki címet úgy bukta el, hogy nem volt hajlandó elindulni az 1976-os Japán Nagydíjon a förtelmes időjárási körülmények miatt. Később aztán megszerezte év végén a világbajnoki címet, ez után a futam után azonban még egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy az osztrák vb-címet ünnepelhet, másodszor karrierje során.

Kiesett ő is, csakúgy, mint a rajtrács komplett legeleje, az első öt helyezett. A pole-pozícióból induló James Hunt 31 kör után vérzett el, a mellőle startoló John Watson 41 körig bírta. A harmadik helyet megszerző Patrick Depailler számára 37 kör után ért véget a küzdelem, míg a versenynek a negyedik-ötödik helyről nekivágó Niki Lauda és Jochen Mass még 30 kört sem tudott megtenni.

Ennek fényében tehát az élen nem annyira megszokott arcok is feltűnhettek, sőt, a győzelemért harcolhattak. Közülük végül a tizenegyedik helyről induló dél-afrikai Jody Scheckter győzedelmeskedett, közel fél körrel (több, mint 40 másodperces különbséggel) megelőzve a dél-amerikai különítményt, a brazil José Carlos Pacét és a hazai pályán versenyző Carlos Reutemannt.

A futam furcsaságát jól jellemzi, hogy az utolsó két pontszerzőt, az ötödik Mario Andrettit és a hatodik Clay Regazzoni már két kör hátrányban ért célba (Andrettinek igazából a kerékcsapágyaival adódtak problémái), és bár a hivatalos statisztikákban még Vittorio Brambillát is rangsorolják, ő sem látta meg a kockás zászlót, ugyanis 48 kör megtétele után kifogyott az üzemanyaga. Hat célbaérkezőn kívül tehát mindenki más kiesett. Mind a tizennégyen. A tizenötödik, Gunnar Nilsson pedig el sem rajtolt.

Scheckter végül még kétszer (Monaco, Kanada) haladt át elsőként a célvonalon, ezen felül pedig 1977 során a győzelmeken kívül még hatszor állt dobogóra. Scheckter számára még volt feljebb (1979-ben világbajnok lett), a Wolf számára viszont ez az év volt a csúcs: 1978-ban már az előző évi pontmennyiség felét sem szerezte meg, 1979-ben pedig egyenesen pont nélkül maradt, majd meg is szűnt.

A Wolféhoz hasonló bravúrra 2009-ig kellett várni: az akkori szezonnyitón, az Ausztrál Nagydíjon a Brawn GP nyert, ráadásul kettős sikert aratva, Jenson Buttonnal az élen, mögötte Rubens Barrichelloval.

Jody Scheckter még 1978-ban is a Wolfnál versenyzett, aztán továbbállt a Ferrarihoz, és világbajnok lett

Az 1977-es Argentin Nagydíj végeredménye

Hely	No	Versenyző	Csapat	Körök	Idő/Kiesés oka	Rajtpozíció	Pont
1	20	Jody Scheckter	Wolf-Ford	53	1:40:11.19	11	9
2	8	Carlos Pace	Brabham-Alfa Romeo	53	+43.24	6	6
3	12	Carlos Reutemann	Ferrari	53	+46.02	7	4
4	28	Emerson Fittipaldi	Fittipaldi-Ford	53	+55.48	16	3
5	5	Mario Andretti	Lotus-Ford	51	Kerékcsapágy	8	2
6	22	Clay Regazzoni	Ensign-Ford	51	+2 kör	12	1
7	19	Vittorio Brambilla	Surtees-Ford	48	Kifogyó üzemanyag	13
Ki	10	Ian Scheckter	March-Ford	45	Elektronika	17
HN	16	Tom Pryce	Shadow-Ford	45	Helyezés nélkül	9
Ki	7	John Watson	Brabham-Alfa Romeo	41	Felfüggesztés	2
Ki	9	Alex Ribeiro	March-Ford	39	Váltó	20
HN	26	Jacques Laffite	Ligier-Matra	37	Helyezés nélkül	15
Ki	4	Patrick Depailler	Tyrrell-Ford	32	Túlmelegedés	3
Ki	1	James Hunt	McLaren-Ford	31	Felfüggesztés	1
Ki	2	Jochen Mass	McLaren-Ford	28	Baleset	5
Ki	3	Ronnie Peterson	Tyrrell-Ford	28	Baleset	14
Ki	29	Ingo Hoffmann	Fittipaldi-Ford	22	Motor	19
Ki	11	Niki Lauda	Ferrari	20	Üzemanyagellátás	4
Ki	18	Hans Binder	Surtees-Ford	18	Baleset	18
Ki	17	Renzo Zorzi	Shadow-Ford	2	Váltó	21