Elemzés: a remény ugyan csökken, de a fejlesztés dübörög a Ferrarinál

A csapat a Japán Nagydíj hétvégéjére is fent hagyta a kocsin azokat a fejlesztéseket – új első szárny és terelőidomok az orr alatt -, melyek Szocsiban debütáltak, de elöl egy új fékborítással is kiegészítették őket.  A borítás kapott két „nyúlványt”, melyek a függőleges síkból nőnek ki: ezek kiélvezik az első szárny által módosított légáramlás nyújtotta előnyt, elterelve azt céljához, ami nem más, mint a hátrafelé tartó légmozgás.

Ami az autó hátulját illeti, a Ferrari úgy döntött, a kisebb leszorítóerőre konfigurált hátsó szárnyat alkalmazza, valamint tesztelt egy új elképzelést a hátsó kerék előtt futó, végig fedett nyílás tekintetében.

Ferrari SF71H, padlólemezek összehasonlítása, Szuzuka

Fotó készítője: Giorgio Piola

A nyílás, ami az előtte található társaival összhangban működik, kontrollálja a gumi oldalfaláról leváló légáramlás kellemetlen hatását, ami „elállja” a diffúzorhoz vezető utat. A jelenséget a kerék forgása és deformálódása kreálja, ami kihat a diffúzor teljesítményére, miután a káros légáramlás oldalirányból kap bele a diffúzorhoz vezető útba.

A padlólemezben kialakított nyílások mintegy „masszírozzák” a légáramlást annak érdekében, hogy az kevésbé hirtelen és nyersen találkozzon a kerékkel, miközben egyfajta légszoknyát alkot a pereme mentén, ami megvédi a levegőt, melyet a diffúzor húz.

A Japán Nagydíjra azt a megoldást választotta a Ferrari, hogy kiterjeszti a leghátul lévő nyílást, egészen a függőleges lemezig (sárgával kiemelve és nyíllal jelölve). Ez az első ilyen jellegű módosítás, mióta a csapat az egész dizájnkoncepciót megváltoztatta Silverstone-ban. A mérnökök inkább az áramlás által megtett út optimalizálását tekintették célnak, semmint egy átfogó adaptációt alkalmaztak volna.

A csapat nem használta az új padlólemezt az első edzés után, de amint kielemezték annak minden hatását, a jövőben még visszatérhet, ha egyértelműen előnyt jelent a teljesítményt illetően.