Már a Mercedes is beveti a Ferrari által behozott SIPS-konstrukciót
A németek az idei, W11-es autójukon először vetik be azt a fejlesztést, amelyet még a Ferrari hozott be három esztendeje. Hogyan működik ez a konstrukció és mi a lényege ennek?
Fotót készítette: Mercedes AMG
A Mercedes tavaly újra duplázott a bajnoki címek szempontjából, ez azonban nem jelenti azt, hogy visszavettek volna a tempóból, és egy újabb lépést tettek előre egy olyan fejlesztésben, amelyet először a Ferrari alkalmazott még 2017-ben.
A stuttgartiak 2018-as és az idei, W11-es kódjelű autók között felfedezhetünk egy hasonlóságot. Mindkét kasztni oldaldoboza agresszív elemeket rejt magában, különösen a hűtő belső részén, ami fontos terület.
A cél nem más, mint az áramlás minőségének javulása ezen a területen, eközben az első kerekekre gyakorolt negatív hatás csökkentésével is számolnak. Érdekes játék ez a Forma-1-ben, mely mindig feladja a leckét.
Az idei évben a Mercedes is csatlakozott azon csapatokhoz, amelyek már korábban bevezette ezt a technikát: az oldalsó védőelemeket lejjebb vitték, ugyanakkor előrébb hozták, hogy az erőforrás jobb és megbízhatóbb teljesítményt nyújt, miközben csökkenti a légellenállást, ami az autó aerodinamikai jellegében is meglátszik.
Mercedes AMG F1 W10, chassis
Fotó készítője: Giorgio Piola
A stuttgartiak továbbra is erőfölényben vannak a riválisokkal szemben, már ami az erőforrást illeti. A hűtés hatásának javulása nagyon fontos pont abból a szempontból, hogy magasabb teljesítményt hozzon ki hosszabb ideig, mivel erre 2019-ben nem voltak képesek, még az új elemek bevezetése ellenére sem. Ettől azt várják, hogy 2020-ben több erőt adnak ki, amely garantálja a további sikereiket (amely 2014 óta tart – a szerk.).
A W10-es közepe érdekes kialakítást kapott annak kapcsán, hogy a kasztnihoz minél közelebb legyenek a formai elemek. A további maximalizálás és az új formák, kialakítások adta előnyök nyomán a W11-es tankelemei átalakulhatnak, hogy több hely jusson a módosított hűtőnek, valamint oldaldobozoknak, kedvezve ezzel az autó súlyeloszlásának is.
Hogyan jutottunk el idáig? Az FIA még 2014-ben vezette be az oldal irányú balesetek elleni védelmi elemeket (side-impact protection spar, SIPS), költségcsökkentés gyanánt. Ezek egzotikus kialakítású autókat hoztak magukkal, ami viszont együtt járt azzal is, hogy kevés fejlesztést hajtsanak végre.
A 2017-es változások ugyanakkor begyógyította a korábbi sebeket, és újra engedélyezte a tervezőknek azt a munkáját, amely az SIPS-t, valamint a körülötte található alkatrészeket is újra elhelyezi. A Ferrari volt az első, aki ezt a konstrukciót alkalmazta az SF70H esetében, 2018-ban újabb három, tavaly újabb csapatok vetették be ezt a formulát.
A képek után videón is megnézhetjük a McLaren-Renault 2020-as autóját. Az MCL35 is bemutatkozhatott, amit Carlos Sainz Jr., és Lando Norris fog vezetni. Kezdődhet a nagy téli teszt!
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások