Eső és az 1-es kanyar féktávja jelenthet gondot Interlagosban

1940-ben építették az Autódromo José Carlos Pacét, azóta több módosításon is átesett, legutóbb 1990-ben nyúltak a vonalvezetéséhez. A versenyzők az óramutató járásával ellentétes irányba hajtanak rajta, az egyenesek meglehetősen rövidek, ebből fakadóan mindössze egyetlen olyan eset van, hogy a sebesség több mint 200 km/h-val csökken lassítás alatt.

Élvezetes hajtani rajta, gyakoriak az irányváltások, gyors kanyarokkal rendelkezik a pálya, melyek nem igénylik a fékhasználatot. Ez különösen áll a Curva do Solra (3-as kanyar), a Subida dos Boxesre (14-es kanyar) és az Arquibancadasra (15-ös kanyar).

Az időjárás komolyan beleszólhat a karbontárcsák optimális működésébe, ugyanis könnyen megeshet, hogy a csapadék miatt hűvös van, mint például 2016-ban, amikor az aszfalt hőmérséklete nem haladta meg a 21 Celsiust. A Brembo szakemberei szerint elmondható, hogy a brazil pálya átlagos terhelésnek teszi ki a rendszereket.

Alig hatszor taposnak a fékpedálra a versenyzők körönként, ami negatív rekord a naptárban, egyedül Monza mutat fel ennyit, de ott keményebb féktávok is vannak. Körönként 12.5 másodpercet töltenek fékezéssel a mezőny tagjai, ami a versenytáv 19 százalékát adja végül. Átlagosan 3.9G erő lép fel a lassítások alatt körönként, köszönhetően a kevés féktávnak.

Összesen hat féktáv található a vonalvezetésben, ezek közül kettő sokat követel a rendszerektől, kettő közepes nehézségű, míg a maradék kettő könnyűnek tekinthető.

Messze az 1-es kanyar előtt található féktáv a legnehezebb, ugyanis az autók 17-18 másodpercet töltenek padlógázon, mielőtt ideérnek. A kocsik 330 km/h-s sebességgel érkeznek az említett pontra, majd 2.82 másodpercen át fékeznek, hogy 104 km/h-ra lassítsanak, 135 métert tesznek meg közben. A versenyzők 107 kilós terhelésnek teszik ki a pedált a folyamat alatt, a lassulás 4.5G.