Az alsóházból merítettek ihletet a csapatok a hátsó szárnyakhoz

Legalábbis ez a helyzet a hátsó szárnyak között elindult új trenddel, amelyet legutóbb az Alfa Romeo szárnyvéglapjain tettek magukévá, de eredetileg a Haas F1 Team ötlete volt, amit azóta a Mercedes és a Red Bull is átvett.

Mercedes AMG F1 W10 rear wing detail

Fotó készítője: Giorgio Piola

Ferrari SF90 rear wing detail

Fotó készítője: Giorgio Piola

2020-ra készülve a Red Bulltól eltekintve minden csapat erre a területre összpontosított, hogy jobb kompromisszumot találjanak a leszorítóerő és a légellenállás között. Legtöbb esetben a tervezők ezt a lapok közötti bevágásokkal tették meg.

Ezek száma attól függően, hogy a tervező miképpen akarta „működtetni” a hátsó szárny külső részét, sokféle lehet, hiszen az itteni légáramlatok befolyásolják a csúcs által felvert örvényeket, de jól kombinálható a szárny felett átverődő menetszéllel is, az itt keletkező zónában itt így többféle hasznos áramlási struktúra is kiépíthető.

Haas F1 Team VF-19 rear wing detail

Fotó készítője: Giorgio Piola

Red Bull Racing RB16 rear wing endplate

Fotó készítője: Giorgio Piola

A Haas volt az első, aki merészebb megoldást használt itt, a függőleges bevágások helyett hullámos alakúakkal operáltak. A Red Bullt is megihlette a dolog, a Stájer Nagydíjra már hasonló hátsó szárnyakkal érkeztek. Ezt azóta, mivel továbbra is keresik az RB16-nak megfelelő aerodinamikai kialakítást, hol használják, hol nem.

Mercedes AMG F1 W11 rear wing

Fotó készítője: Giorgio Piola

Ferrari SF1000 rear wing endplate Russian GP

Fotó készítője: Giorgio Piola

A Mercedes is felfigyelt a Haas dizájnjára és egy olyan farokszerű alsó szakaszt adott a szárnyhoz, amely a három lemez közül a legelsőnél kezdődik, de mind a hármat érinti. Ez az alapja azon módosításoknak, amelyet később a Racing Pointnál, az Alfa Romeónál és a Ferrarinál is láttunk, bár utóbbiak megoldásában a farokrész egybeolvad a három lemezzel.