A csapatok megkongatták a vészharangokat a 2021-es F1-autók miatt?
A két év múlva bevezetendő új szabályok elfogadásának csúsztatása múlt héten vált bizonyossá, és bár a nyilvánosság előtt mindenki nagyon higgadtnak tűnt miatta, pár jel akadt, miszerint nagyobb ellentétek vannak a szervezők és a csapatok között.
2021 F1 concept by Sean Bull
Sean Bull Design
Miután a szabályhozók folyamatosan egyeztettek a csapatokkal a 2021-től érvénybe lépő technikai szabályokról, és az autókkal kapcsolatos koncepciókról, az utolsó képek, melyek a jövő forma-1-es autójának végső formájáról közzé lettek téve, általános felhördülést váltottak ki a mérnökök körében, amely azonban feltűnően rövid volt. Az Auto Motor Und Sport riportja szerint az FIA nem akarta, hogy ez a felháborodás átterjedjen másokra is, és ezt jelezték is az istállók felé, ami bevált: a Kanadai futam napja óta egy rossz szót nem lehetett hallani senkitől az új tervekre, a felszín alatt azonban érezhetően továbbra is forrongtak az indulatok.
„Több időre van szükségünk.”, - többek között ezzel magyarázta döntését Mattia Binotto, a Ferrari csapatfőnöke, aki az elsők között írta alá a csúsztatásról való megállapodást, de valószínűsíthető, hogy az utolsó pillanatban kirobbant – és többnyire a nyilvánosság szeme elől rejtve zajló – balhé volt az igazi oka annak, ami múlt héten történt.
Abból a pár nyilatkozatból lehet csak kiindulni, amelyek még az FIA rosszalló tekintete miatti hirtelen csend előtt csúsztak ki a képviselőkből: Túl sok a megszorítás, a csapatoknak alig van valami lehetőségük a fejlesztésre, rengeteg az érinthetetlen alkatrész. Páran azt mondták, hogy standard autókat akarnak a csapatoknak osztogatni, csak jól elrejtve.
Mindeközben Ross Brawn, az F1 sportigazgatója értetlenül néz a kritikákra: „A csapatok végig közreműködtek ennek a koncepciónak a kidolgozásában. Végig informáltuk őket. Azt a tervezetet, amit most megkaptak, már eddig is ismerhették. Nem értem, miért most kell hirtelen kongatni a vészharangokat?”
2021 F1 concept by Sean Bull
Fotó készítője: Sean Bull Design
Az első lényeges különbség a szabályozáshoz való hozzáállás. Ahelyett, hogy az eddigiek szerint bizonyos részletek mellett jókora szabad kezet kapnak az alakulatok az alkatrészekkel kapcsolatban, az autókat most szétválasztották kisebb, úgynevezett „szabályozási területekre”, minden ilyen az autó egy elemét hivatott képviselni, és minden ilyennek nagyon szigorú határai lennének. Sokak szerint ez fölösleges gátat szab az alkotói szabadságnak:
„Ezek a területek keményen behatárolják a lehetőségeinket. Az oldaldobozok szinte ugyanúgy fognak kinézni minden gépen, a fék hűtése konkrétan mindenkinél ugyanúgy lesz megoldva.” – nyilatkozott egy mérnök a tervekről, aki szerint nem sok dolog lesz, ami megkülönbözteti egymástól a jövő F1-autóit.”
A kritikusoknak a kinézettel is van némi problémájuk. A két méter széles első szárny és a rögtön az első kerék mögött található hosszú oldaldobozok szerintük nem a legszebbek, és merőben különböznek azoktól a képektől, amelyeket még egy éve kaptak: „Olyan, mint egy IndyCaros kocsi, csak nagyobb. Nem hiszem, hogy a 20-25 éves célközönségnek annyira bejönne, sokkal jobban nézne ez ki egy videojátékban, mint a való életben.”
765 kilogrammjukkal a jövő versenygépei még nehezebbek lesznek, miközben a 360 centiméteres tengelytávlimit eredményeképpen hosszuk nem nagyon fog változni. A hidraulika a vázban a jelenlegi állás szerint be lesz tiltva, és a váltókat is központilag gyártanák le a gárdáknak, öt idényre rögzített specifikációval. Szól a paddockból a kérdés:
„És akkor mit csinálunk öt évig a váltókra szakosodott szerelőinkkel? Leépíteni nem lehet őket, mert a következő szabálycsomag bevezetése után ismét szükségünk lehet rájuk. És a hűtők? Olyanok lesznek, amiket bármilyen autósboltban lehet kapni. Ennyit arról, hogy megoldásokat kell találni a hellyel való spórolásra.”
2021 F1 concept by Sean Bull
Fotó készítője: Sean Bull Design
Mindeközben a három részből álló első szárny akár legóból is készülhetett volna, de szükség van rá az autó kiegyensúlyozásához. 2021-től ismét megengedett az elsősorban a 80-as években divatos – majd betiltott - , rengeteg leszorítóerőt generáló Groundeffect kihasználása, viszont az oldaldobozok alá kerülő elvezetők eredményeként ez az energia hátra, az autó mögé koncentrálódik.
Mi magyarázza akkor az ekkora első légterelőket, főleg annak tudatában, hogy a korábban erre építő csapatok egészen apró szárnyakkal, vagy akár nélkülük is boldogultak? A Renault főmérnöke Nick Chester szerint a dolog nem bonyolult: „Akkoriban a tervezők szabad kezet kaptak, és a szárnyak profilját akár az oldaldobozok alá is vezethették. Most azonban a szabályok szerint jóval előrébb kell, hogy legyen ennek a központja.”
A Pat Symonds vezetése alatt működő tervezőgárda azonban jó okkal választotta ezt a megoldást: A Sauber hinwili szélcsatornájában elvégzett tesztek és számítógépes szimulációk alapján ezzel a konfigurációval az egymást követő két autó közül a hátulról egy autónyi távolságban érkező kevesebb, mint tíz százalékát veszíti el a leszorítóerőnek. Ez a jelenlegi modelleknél 50%.
Ha a szervezők ezeknek a szabályozását a csapatokra bíznák, az ennek a hatásnak az ellenkezőjét is elérheti. Egy mérnök ezt így magyarázta: „A diffúzorok, és a levegő kiáramlására szolgáló nyílások tervezett fixálásával a hátulról érkező versenyzők nem küzdenek folyamatos légörvényekkel. Ahhoz, hogy az F1-ben jelen lévő követési problémákat megoldjuk, szigorú szabályokra van szükség.”
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások