Elsősorban a Ferrari és a Mercedes állt elő szembeötlő változtatásokkal, de például a Sauber sem tétlenkedett.A Renault már a jövő évre gondol az első szárnnyal, míg a McLaren és a Williams különféle szenzorokkal látták el a kocsikat.

A részleteket a lenti galéria révén lehet megismerni. 

Slider

Lista

Scuderia Toro Rosso STR13

1/12

Fotót készítette: Mark Sutton

Remek kilátás a Toro Rosso hátsó szárnymegoldására, mely számos olyan dizájnkoncepciót tartalmaz, amit másoknál is láthattunk a rajtrácson, mindezeket saját elgondolásokkal vegyítették.

Scuderia Toro Rosso STR13 bargeboard

2/12

Fotót készítette: Mark Sutton

Az STR13 bargeboardja és annak környéke – ahogy mások esetében, úgy náluk is eltérő kialakítású felületek sokasága alkotja, beleértve a nyílásokat is, hogy a kívánt területekre irányítsák a légáramlatot, mely hátrafelé folytatja útját.

A Sauber egyik mérnöke cipeli az orrkúpot

3/12

Fotót készítette: Andrew Hone / LAT Images

Egy fantasztikus felvétel, mely alulnézetből tárja fel a Sauber C37 orrkúpját, így látható a nagy beömlő, ami az S csatornát táplálja.

Mercedes AMG F1 W09, hátsó szárny

4/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

Új kialakítás a hátsó szárny esetében, ami egy A specifikációs, nagy leszorítóerőre tervezett véglapot tartalmaz, nem az újabbat, amit Szingapúrban használtak. Az új megoldás részeként a csapat átállt a hattyúnyakat formázó pillérekre, ráadásul rögtön kettőt alkalmaznak, másolva a Ferrarit. A kialakítás előnye, hogy a pillérnek nem kell kereszteznie a kipufogót, valamint a szárny alsó oldala egységesebb áramlatot kap.

Mercedes AMG F1 W09, kipufogó

5/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

Hátulról a Mercedes új elrendezése, így látható az a kis szárnyelem, amit a két pillér közé ékeltek be, és hátrafelé billen, elősegítve a levegő útját. A csapat a kipufogó alá helyezte el az olajszellőző csövét – ez elősegíti az olajfüst eltávolítását, ahogy teszi azt a Ferrari megoldása is, amit az energiaelnyelő struktúrába építettek be.

Sauber C37

6/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

Hátsó részlet a Sauber C37-ről – kék színű, tapadásmentes bevonatot kapott a padlólemez egy része, amivel javítják az áramlást a felület mentén, és megpróbálják kordában tartani a felgyülemlő törmelék mennyiségét, ami hatással van az adott „áramlástani mezőre”.

Renault Sport F1 Team R.S. 18, első szárny

7/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

A Renault egy olyan első szárnyat tesztelt a szabadedzésen, amiről mellőzték a kaszkádokat. Habár nem teljesen felel meg a 2019-es szabályoknak, releváns adattal tud szolgálni a következő évi dizájn számára.

Haas F1 Team VF-18 bargeboard

8/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

Komplex terület a Haas oldaldobozai előtt, ami vitát szült Olaszországban, és utólag módosítani kellett Szingapúrra. A padlólemez első nyúlványával akadt gond, valamint a sarkok lekerekítésével.

Williams FW41 bargeboard

9/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

A Williams szenzorokat szerelt fel a bargeboardok közé (két dudor) a szabadedzésre, miután adatot kívánnak gyűjteni a felületek mentén uralkodó nyomásról.

Ferrari SF71H, részlet

10/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

Egy nagyszerű fotó a Ferrari SF71H padlólemezének pereméről, ahol egymással párhuzamosan sorakoznak a hosszanti nyílások.

Ferrari SF71H, első szárnyak összevetése

11/12

Fotót készítette: Giorgio Piola

Összehasonlítás a Ferrari új (felül) és régebbi (alul) első szárnyai között, melyeket Szocsiba vittek magukkal. Az új esetében a Red Bulltól emelték át a függőleges nyílást a véglapon, a talapzatot megemelték és hátrébb tolták.

Lando Norris, McLaren MCL33

12/12

Fotót készítette: Andrew Hone / LAT Images

Érdekes szenzor az MCL33 orrkúpján, mely mintegy satuként fogja közre azt. Az első szárny esetében referenciapontokat adtak meg a véglap belső részén, hogy mérjék az elem hajlását, míg a véglap külső oldalán csepp alakú szenzorok figyelhetőek meg.