Takuma Sato drámai végjátékban szerezte a második Indy 500 győzelmét, Alonso csak a 21. lett
Takuma Sato nyerte az idő előtt leintett 104. Indy 500-at, miután Spencer Pigot csúnyán összetörte az autóját. A japán biztosan nem ilyen befejezésre vágyott, de végül Scott Dixonnak így nem maradt esélye a támadásra.
Fotót készítette: Barry Cantrell / Motorsport Images
Takuma Sato 2017 után ismét Indy 500-at nyert, azonban a futamot sárga zászlóval kellett leinteni, és a mezőny a pace car mögött futott be, miután Spencer Pigot csúnyán összetörte magát a boxutca bejáratánál.
A rajt után Scott Dixon egyből az élre tört, kívülről megelőzve Marco Andrettit, a hátsó egyenesben pedig Takuma Sato is elment a Andretti mellett. Andretti mögött Ryan Hunter-Reay, Rinus VeeKay, James Hinchcliffe, Alexander Rossi, Spencer Pigot, Marcus Ericcson, és Graham Rahal haladt.
Scott Dixon, Chip Ganassi Racing Honda, Marco Andretti, Andretti Herta with Marco & Curb-Agajanian Honda lead the field at the start
Fotó készítője: Phillip Abbott / Motorsport Images
A versenyt rengeteg sárga zászlós fázis szakította meg, először a 6. körben, amikor James Davison jobb első fékje meghibásodott.
A 26. körben az addig remekül versenyző Marcus Ericcson is a falba csapta az autót, az egyszerűen kitört alatta, ez pedig elrontotta azoknak a stratégiáját, akik a 6. körben kiálltak, köztük Hunter-Reaynek, és Fernando Alonsonak is.
Az újraindítás után Simon Pagenaud, a tavalyi győztes tört az élre, ugyanakkor miután az alternatív stratégián lévő pilóták kiálltak a boxba, Dixon ismét az élre állt, majd Alexander Rossival előzgették egymást az élen, elhúzva a mezőnytől.
Sato az 59. körben megelőzte Hunter-Reayt a 4. helyért, majd a 60. körben elszabadult a pokol a kiállások alatt, Rossit későn hívták ki, ezért egy extra kört kellett megtennie, VeeKay elütötte a szerelőit, de szerencsére senki nem sérült meg, majd a kerékcsere után lefulladt, Karam pedig elmérte a féktávot, és túlcsúszott a boxán, vissza kellett tolni.
Dixon azonban egy tökéletes kerékcserének köszönhetően ki tudott jönni az alternatív stratégián lévő Askew és Pagenaud elé. A 75. körben Dixon már 8.6 másodperccel vezetett Askew, és 10 másodperccel az azonos stratégián lévő Rossi előtt.
A 84. körben azonban újra sárga zászlós szakasz jött, miután az újonc Dalton Kellett egy nagyon rossz kísérlettel próbálta megszerezni a 27. helyet a 3-as kanyarban, és falhoz vágta az autóját. A sárga zászlós kiállások után a vezetést továbbra is tartotta Dixon, mögötte Sato, Rossi, O’Ward, Newgarden, Andretti, Ferrucci, Rahal, Herta, Hunter-Reay zárta a top10-et.
Dalton Kellett, A.J. Foyt Enterprises Chevrolet
Fotó készítője: Gavin Baker / Motorsport Images
A 93. körben történt újraindítás káoszt eredményezett a mezőny hátsó felében.
Miközben Alex Palou-t próbálta előzni belső íven a négyes kanyarban, Conor Daly bal első kerekével a pálya melletti csúszós sávra hajtott. Autója irányíthatatlanná vált, többszöri megforgás után a falba csapódott, majd a boxbejárat előtt állt meg.
Az esettel párhuzamosan a három Penske mögött haladó Askew autója hirtelen megcsúszott, melynek következtében nagy sebességgel csapódott a boxutca bejárata előtt lévő gumifalba, ahonnan visszapattanva Daly autóját is érintette, mielőtt a célegyenesben megállt. Askew komolyabb sérülések nélkül, szédüléssel megúszta az esetet.
A verseny a 101. körben indult újra. Rossi az 1-es kanyarban elment Sato mellett, ezzel átvette a második helyet Dixon mögött. Ferrucci a kettes kanyar felé menet megelőzte a 6. helyen haladó Newgardent, majd röviddel később Andrettit is.
Dixon átengedte a vezetést Rossinak, hogy üzemanyagot spórolva két kiállásos stratégiára válthasson. A Satót előző O’Ward feljött a harmadik helyre. Rossi Dixonhoz hasonlóan spórolásra törekedett, így újra Dixon került az élre, míg a körök átlagsebessége 211 mérföld/órára lassult.
Mikor Rossi újra az élre került, egy kör átlagsebessége már 215 mérföld/óra volt. Az élen álló páros folyamatosan oda-vissza előzte egymást a harmadik helyezett O’Ward előtt.
Rahal feljött a 6. helyre, őt Andretti és Newgarden követte. Utóbbit mögött szorosan jött Herta, nem messze tőlük pedig Palou és Hunter-Reay haladt.
Dixon és Rossi az élen folytatták különszámukat, az O’Wardot megelőző Sato pedig feljött a képzeletbeli dobogóra.
A 122. körben ismét előkerült a sárga zászló, miután a Newgarden nyomában haladó Palou az 1-es kanyarban falhoz csapata autóját, ami egészen a 2-es kanyarig sodródott.
A 125. körben majdnem mindenki élt a boxkiállás lehetőségével. Rossi oldalba kapta Sato autóját, az esetet kivizsgáló bírák pedig úgy döntöttek, hogy az amerikait a mezőny végére száműzik.
Az újraindításnál a kereket nem cserélő Rosenqvist állt az élen a már lekörözött VeeKay és Karam előtt. A további sorrend Dixon, O’Ward, Sato, Rahal, Newgarden, Ferrucci, Herta, Kanaan, Andretti, Power, Harvey, Hunter-Reay, Pagenaud és Hinchcliffe volt.
Alexander Rossi, Andretti Autosport Honda, James Hinchcliffe, Andretti Autosport Honda
Fotó készítője: Gavin Baker / Motorsport Images
VeeKay hamarosan a csoport élére állt, míg a Rosenqvistet megelőző Dixon közvetlen közelről követte. Rahal előbb a harmadik, majd Rosenqvist kiállását követően a második helyre jött fel. Sato foglalta el a harmadik pozíciót, majd Newgarden, Ferrucci, O’Ward, Herta, Power, Kanaan és Harvey volt a sorrend.
Rossi fantasztikus előzései az újraindításnál:
Pagenaud kénytelen volt első szárnyat cserélni, miután az megsérült a Hunter-Reay-vel történt találkozás során. A lelassuló Penske némileg feltartott a mezőnyt, aminek köszönhetően a hat autót megelőző Rossi feljött a 17. helyre.
A 141. körben Sato csapattársa, Rahal megelőzésével feljött a második helyre. Dixon 5 másodperces előnnyel rendelkezett, amikor ismét meglendült a sárga zászló, ezúttal Rossi miatt. Az amerikai szélesre futott a kettes kanyarban, majd törött autója lángolva tért vissza a pályára. A károk helyrehozása hosszú ideig tartott.
A 154. körben történt újraindítás után Newgarden átvette Rahaltól a 3. helyet, az élmezőnyben Karam lekörözött autója volt a kakukktojás. Ferrucci és Herta az ötödik és a hatodik helyen haladtak, megelőzve O’Wardot. A további sorrend: Hinchliffe, Kanaan, Harvey, Castroneves, és a három helyet bukó Power.
Sato átvette a vezetést Dixontól, aki 0,3 másodpercről követte a japánt. A második helyen haladó Ganassi-versenyzőtől egy másodperces hátránnyal autózott Newgarden, akitől további 0,4 másodpercre volt Rahal.
Takuma Sato, Rahal Letterman Lanigan Racing Honda
Fotó készítője: Phillip Abbott / Motorsport Images
A 13. helyezett Andretti nyitotta a kerékcserék sorát a 168. körben. Őt hamarosan Sato, Newgarden, O’Ward és Kanaan követte.
31 körrel a vége előtt Dixon, Rahal, és a top 15 összes tagja kereket cserélt. Dixon a cserék után Sato, Newgarden és Rahal elé jött vissza, a japán azonban 28 körrel a vége előtt ismét átvette a vezetést. Newgardent előbb a 173. körben Rahal, majd egy körrel később Ferrucci is megelőzte.
Egy rövid ideig, 20 körrel a leintés előtt a más stratégián haladó Zach Veach és Max Chilton osztoztak az első két helyen, tíz másodperces előnnyel a mezőny többi tagja előtt. A 184. körben azonban Chilton, a 186. körben pedig Veach állt ki a boxba kerekekért.
Az élen Dixon közvetlenül Sato mögött volt, és próbálta megelőzni őt az 1-es kanyar külső ívén. Mögöttük Rahal várt a lepattanóra. 10 körrel a verseny vége előtt Sato előnye 0,7 másodperc volt Dixon előtt, a japán azonban utolért egy négy lekörözöttből álló vonatot, melynek köszönhetően Dixon felzárkózott.
A japán Kanaan autóját megelőzve jutott lélegzetvételnyi előnyhöz, amikor a 4-es kanyarban megpördülő Spencer Pigot hatalmas balesetet szenvedett. A megpördülő versenyző előbb a falnak csapódott, onnan a boxutca-bevezető falának ütközött, majd visszapattanva a célegyenes melletti fal közelében állt meg. Pigot az esetet követően saját lábán szállt ki autójából.
A versenyt nem szakították félbe piros zászlóval. Sato sárga alatt szelte át győztesként a célvonalat, a 111 kört vezető Dixon lett a második, Rahal pedig a harmadik.
Az előző év legjobb újonca, Ferrucci a negyedik helyen végzett, mögötte Newgarden, O’Ward, Hinchcliffe, Herta, Harvey és Hunter-Reay volt a sorrend az első tízben.
Takuma Sato, Rahal Letterman Lanigan Racing Honda kisses the bricks
Fotó készítője: Michael L. Levitt / Motorsport Images
Helyezés | Versenyző | Csapat | Kör | Idő | Hátrány | Intervallum | Mph | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Takuma Sato | Rahal Letterman Lanigan Racing | 200 | 3:10'05.088 | 157.824 | |||
2 | Scott Dixon | Chip Ganassi Racing | 200 | 3:10'05.145 | 0.057 | 0.057 | 157.823 | |
3 | Graham Rahal | Rahal Letterman Lanigan Racing | 200 | 3:10'05.183 | 0.095 | 0.037 | 157.823 | |
4 | Santino Ferrucci | Dale Coyne Racing with Vasser Sullivan | 200 | 3:10'05.480 | 0.392 | 0.297 | 157.819 | |
5 | Josef Newgarden | Team Penske | 200 | 3:10'06.749 | 1.661 | 1.269 | 157.801 | |
6 | Patricio O'Ward | Arrow McLaren SP | 200 | 3:10'08.337 | 3.249 | 1.587 | 157.779 | |
7 | James Hinchcliffe | Andretti Autosport | 200 | 3:10'09.357 | 4.269 | 1.019 | 157.765 | |
8 | Colton Herta | Andretti Harding Steinbrenner Autosport | 200 | 3:10'10.279 | 5.191 | 0.922 | 157.752 | |
9 | Jack Harvey | Michael Shank Racing | 200 | 3:10'11.901 | 6.813 | 1.621 | 157.730 | |
10 | Ryan Hunter-Reay | Andretti Autosport | 200 | 3:10'13.049 | 7.961 | 1.148 | 157.714 | |
Teljes eredmény |
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Ajánlott videó:
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások