Rossi: Az örömöm akkor lenne teljes, ha én is dobogóra állok

Valentino Rossi mindent megtett, amit fizikai állapota engedett. Sokáig még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán részt vehet-e az Olasz Nagydíjon, miután egy edzésen motokrossz-balesetet szenvedett, és több tagját, köztük mellkasát megütötte. Végül komoly fájdalmak közepette, de elindult Mugellóban, ahol egy kiváló második rajthelyet szerzett. Bár a versenyen nem tudta megismételni ezt a teljesítményt, a körülmények függvényében nem lehet elégedetlen a ma elért negyedik helyével.

Rossi ennek ellenére többet várt magától, végül azonban Dovizioso, Viñales és Petrucci is. Pedig a verseny elején a Doktor még vezetett is... "Nagy kár, hogy nem sikerült dobogóra állnom, de az utolsó néhány körben elkezdtem nagyon komolyan szenvedni. A kérdés az volt, hogy fizikailag bírom-e majd a versenyt, végül aztán komoly nehézségeim voltak. A Le Mans-i nullázás miatt érthető módon szerettem volna minél előrébb végezni, ezért meg is tettem mindent, de egyszerűen ennyire voltam képes. Próbáltam Petrucci mögött haladni, azonban arra már nem volt erőm, hogy támadjak is. Szóval kár, hogy nem tudtam dobogóra állni, de szerdán még azt hittem, el sem tudok indulni, szóval ez jól van így" - foglalta össze röviden a vasárnapját és a hétvégéjét a veterán Doktor.

Arra a kérdésre, hogy ellopták volna tőle a dobogót, Rossi így válaszolt: "Nem örülök annak, hogy nem állok a dobogón, de legalább Petrucci végzett előttem, aki jó barátom, ráadásul nagyszerű versenyt futott. Bár az optimális az lett volna, ha nem engem, hanem valaki mást akadályoz meg abban, hogy dobogóra álljon. Sokan arra számítottak a Moto2 és a Moto3 versenyei után, hogy az olasz versenyzők triplázhatnak (a legkisebbeknél Andrea Migno első győzelmét szerezte, míg a középső kategóriában Mattia Pasini nyolc év után tudott nyerni), ami végül össze is jött, de nem Rossinak köszönhetően, ráadásul a királykategória futamán is összejöhetett volna egy színolasz dobogó. "Annyira nem voltam jó passzban, hogy én valósítsam meg az olasz mesterhármast. Őszintén megmondom, csak abban reménykedtem, hogy az első három között lehetek. A saját szempontomból érthető módon nagyon sajnálom az eredményt, de ez egy nagy nap Olaszországnak: mindhárom kategóriában a mi versenyzőink nyertek, de az öröm akkor lehetett volna talán teljes, ha én is felállhatok a dobogóra.

Rossi dicsérte honfitársait, a saját csapatában versenyző Andrea Mignót és a Moto2-es Pasinit is. "Mindenkinek megvan a maga története. Mignót a kevésbé tehetséges pilóták közé sorolják, viszont tudják róla, hogy nagyon nagy elánnal dolgozik, ami szinte már megható elszántságot jelent. Nagyon örülök a győzelmének, de talán Pasiniének még egy kicsit jobban, aki minden problémája és karfájdalmai ellenére annyi idő után ismét nyerni tudott. Ráadásul ahogy ezt a győzelmet megszerezte, annál többet nem is lehet kérni: megelőzte Márquezt a Casanova-Savelliben, Lüthit pedig az utolsó körben, az Arrabbiatában. Dovi sikerének is nagyon örülök."

Mindössze egy hét van Barcelonáig, ami nem kifejezetten optimális Rossinak. "Jó lenne, ha lenne még egy hét szünetem, de ha ilyen tempóban gyógyulok, Spanyolországban már jobban leszek. Úgy kell beállítanunk a motort, hogy kevés tapadás mellett is működjön, ugyanis az az aszfalt nem ad túl sokat. De nagyon szeretem a pályát, így összejöhet egy jó eredmény."