Lorenzo első éve eddig csúnya bukás a Ducatinál

Várható volt, hogy a Yamahától érkező Jorge Lorenzónak időre lesz szüksége, mire megszokja a Ducati Desmosedicit a MotoGP 2017-es szezonjában. Az viszont, hogy idáig a szezon első felében sem jutott el, mindenképp az év egyik, ha nem a legnagyobb csalódása. Azt nyilván nem várta senki, hogy első ducatis évében Lorenzo rögtön a vb-címért fog harcolni, mert az olasz motor teljesen más vezetési stílust igényel attól, aki épp a nyeregben van, mint bármely másik versenygép. Amikor viszont azt látjuk, hogy Andrea Dovizioso igenis esélyes a vb-címre (mindössze néhány pont lemaradásban van az éllovas Marc Márquezzel szemben, és már két futamot is nyert), ráadásul még a szatelit Pramac Ducatival sokszor Danilo Petrucci is megelőzi Lorenzót, az mindjárt más megvilágításba helyez mindent.

A királykategóriában háromszoros (összesen ötszörös) világbajnok Jorge Lorenzót úgy várták Borgo Panigaléban, mint a kirakós utolsó elemét, akivel a Ducati végképp felérhet a legnagyobbak közé, és a vb-címért harcolhat, de ahogy haladunk előre a 2017-es szezonban, egyre inkább látszik, hogy az olaszok fő vb-esélyese nem ő, hanem Andrea Dovizioso lesz. A motor ugyanis versenyképes. "Dovi" eddig az Argentin Nagydíj kivételével minden versenyen ki tudta hozni a maximumot lehetőségeiből, ez a maximum pedig kétszer, Mugellóban és Barcelonában is a győzelmet jelentette. Dovizioso előnye jelenleg hatvan (60!) pont Jorge Lorenzóval szemben, aki eddig még dobogóra is csak egyszer, Jerezben tudott állni, a győzelemről nem is álmodhatott egyelőre.

Lorenzo és Petrucci között már mindössze csak egy pont a különbség a 2017-es tabellán, azonban teljesen egyértelmű, hogy a spanyol a gyári Ducatin teljesen más célokkal vágott neki az idei szezonnak, mint "Petrux" a Pramac nyergében. És mégis: Petrucci az utolsó négy futamból három rajtjánál is ott volt az első sorban, kettőn pedig a dobogóra is felállhatott. Lorenzo legjobb eredménye ezen a négy hétvégén? Egy negyedik hely a katalán futamról...Ha nincs Petrucci kiesése Katalóniában, kettejük között is jól nagyobb lehetne a különbség. Ne felejtsük: Petrucci egy szatelit Ducatin ül, míg Lorenzo a gyárin.

Ha összehasonlítjuk Jorge Lorenzo teljesítményét az olasz istálló korábbi versenyzőivel, nyilván vannak nála rosszabbak is, de ha figyelembe vesszük azokat a várakozásokat, amelyek közepette Lorenzo megérkezett a Ducatihoz, a statisztika mindenképp csalódással ér fel. Ha megnézzük az összes Ducati-motoros első kilenc versenyét a csapatnál, egyvalaki kiemelkedik közülük: Casey Stoner első szezonjában, 2007-ben repülőrajtot vett a Desmosedicivel, ötször is nyerni tudott a szezon feléig, és 185 ponttal állt, év végén pedig a világbajnoki címet is megszerezte. Bár Stoneréhez hasonló teljesítményre senki nem volt képes, ezen a képzeletbeli ranglistán ugyanúgy Lorenzo előtt található Andrea Iannone (118 pont), Valentino Rossi (98 pont), Loris Capirossi (96, valamint az egyetlen, aki ebben az időintervallumban Stoneren kívül futamot tudott nyerni), Andrea Dovizioso (81, dobogó nélkül) és Troy Bayliss (79) is.

A legfájóbb Lorenzo számára a Iannone-párhuzam lehet, ugyanis a "Mániákusnak" két éve közel sem volt ilyen versenyképes motor a feneke alatt, mégis sokkal többet ki tudott hozni belőle első kilenc futamán. Azt is érdemes viszont megjegyezni, hogy Iannone a Pramactól érkezett, vagyis egy Ducatiról ült át, tehát nem volt szüksége annyi időre az alkalmazkodáshoz.

Rossi és Dovizioso sokkal kevésbé versenyképes motorokkal küzdöttek, viszont a világbajnokság akkori szintjénél a sok, nem túl versenyképes szatelit csapat között, igaz, nagy lemaradásban, de könnyedén elérhető volt az ötödik hely. Mindenesetre a Doktor és Dovi is jobb teljesítményre voltak képesek Lorenzónál.

Nem megbántva és nem lenézve a Lorenzo mögött található motorosokat, akik még nála is kevesebb pontot tudtak összeszedni az első kilenc versenyen, általában nem is vártak tőlük különösebben kiemelkedő eredményeket. A rangsorban közvetlenül Lorenzo mögött található Carlos Checa már bőven pályafutása vége felé, 2005-ben érkezett a Ducatihoz, Marco Melandri a Gresininél elért sikerek után egyszerűen nem tudott megbirkózni a Ducatival, Cal Crutchlow pedig még MotoGP-pályafutása elején járt. Az egyetlen nagyobb név a listán a néhai Nicky Hayden, aki 2006-ban még világbajnok volt a Repsol Hondával, 2009-ben, amikor a Ducatihoz érkezett, nem tudta megváltani a világot.

A Ducati versenyzőinek statisztikái a csapatnál töltött első 9 verseny alapján