"Adjatok Scott Dixonnak egy Mercedest, Hamiltonnak meggyűlne vele a baja"

A ma 37 éves Scott Dixon a jelenlegi IndyCar-mezőny legsikeresebb versenyzője négy bajnoki címével és negyvenegy futamgyőzelmével. Még a közvetlen riválisok is mindig elismerően nyilatkoznak róla.

Májusban, az Indy 500 idején minden Fernando Alonsóról szólt. Mindenki rá figyelt, a kétszeres F1-es világbajnokra, aki a McLaren és amerikai tulajdonosa révén "átruccant" az IndyCarba. A Forma-1-ben éppen a Monacói Nagydíjat rendezték a verseny idején, de azért a mezőny nagy része is rá-rápillantott az indianapolisi eseményekre fél szemmel.

Lewis Hamilton is így volt ezzel, aki viszont elég cinikus véleményt formált egyrészt Alonso teljesítményéről, másrészt az IndyCar színvonaláról: "Ha valaki élete első időmérőjén ötödik tud lenni olyan versenyzők között, akik egész évben ezt csinálják, az azért sok mindent elmond a bajnokság színvonaláról, nem igaz?"

Több sem kellett az IndyCar versenyzőinek, a legnagyobb szájú versenyzők nem késlekedtek a válasszal. Tony Kanaan, a mezőny egyik legszabadszájúbb versenyzője például így kontrázott vissza: "Ha valaki el tud bukni egy kétesélyes vb-t, ahol csak a csapattársa az ellenfele, akkor az inkább ne is szóljon semmit." A mezőny másik tagja, Graham Rahal már józanabb hangot ütött meg, de ő sem kímélte a meggondolatlan Hamiltont:

"Adjatok Scott Dixonnak egy Mercedest, meglátjátok, Hamiltonnak meggyűlne vele a baja, igencsak meg kellene izzadnia, hogy legyőzze Scottot."

Ha egy versenyzőt még a közvetlen riválisa is így tisztel, és így tud vele kapcsolatban megnyilvánulni, akkor valószínűleg egy igazán különleges pilótával van dolgunk. Nos, elöljáróban annyit, hogy Scott Dixon jelenleg az IndyCar legsikeresebb aktív pilótája, négyszeres bajnok és összesen negyvenegyszeres futamgyőztes.

Tulajdonképpen tipikus módon jutott el a CART-ig, ami a nagy open wheel-szakadás után akkor még a nagyobb nevű sorozat volt az IRL-lel szemben: 2000-ben, hat győzelmet szerezve megnyerte a legfőbb amerikai nevelőszériának számító Indy Lights-bajnokságot, így egyenes út vezetett számára a legnagyobbak közé: 2001-ben, első CART-szezonjában a PacWest Racing színeiben rögtön futamot tudott nyerni, és nyolcadikként zárta a szezont.

2002-ben az első három versenyt még mindig a PacWestnél teljesítette, ezt követően viszont lecsapott rá a nagynevű Chip Ganassi Racing, és a szezont már itt fejezte be. 2003-ban az istálló áttette székhelyét a rivális IRL-be (Indy Racing League), Scott Dixon pedig elszabadult: háromszor is nyerni tudott, ezen kívül pedig további öt alkalommal zárt a második helyen, így mindössze harmadik felnőtt szezonjában, 23 évesen máris bajnoki címet ünnepelhetett, megelőzve a brazil sereget, Gil de Ferrant, Hélio Castronevest és Tony Kanaant.

2005 és 2006 nem sikerült jól számára, ugyanis a két évben mindössze egy futamot tudott nyerni, legjobb összetett eredménye pedig egy soványka tizedik hely volt. 2006-ban már látszott a fejlődés (két futamgyőzelem, negyedik hely), 2007-ben pedig már nagyon közel került második bajnoki címéhez: négyszer is nyerni tudott, további hat alkalommal intették le másodikként (köztük az Indy 500-on), viszont ekkor még meg kellett elégednie a második hellyel.

2008 az áttörés éve volt Dixon számára, több szempontból is: első bajnoki címe után öt évvel meglett neki a második győzelem is, emellett pedig az Indy 500-on, a bajnokság legfőbb versenyén is felért a csúcsra: a pole-pozícióból indulva végül övé lett a győzelem is, így az ő arca is rákerült a Borg-Warner kupára.

Dixon 2009-től kezdve már nem csak egy-egy szezonban, hanem folyamatosan bajnokesélyesnek kellett tekinteni, nem véletlenül: 2015-ig folyamatosan az első három között zárt szezon végén, ebbe a kiváló szériába pedig "belefért" további két bajnoki cím: 2013-ban (újabb öt év után) és 2015-ben. Ebben a rendkívül erős időszakban egyedül a tavalyi éve sikerült viszonylag "gyengén", amikor "csak" hatodik lett, 2017-ben viszont ismét rendkívül kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, és jó eséllyel pályázik ötödik bajnoki címére.

Amennyiben összejönne neki az ötödik győzelem, azzal egyedül állna az amerikai örökranglista harmadik helyén A.J. Foyt és Rick Mears mögött, és a futamgyőzelmeket tekintve is már csak egyet kell szereznie, hogy utolérje a harmadik legtöbb sikerrel álló Michael Andrettit.

Az új-zélandi egyébként kipróbálta már magát az autósport rengeteg más vállfajában is, tesztelt a Forma-1-ben (2004, Williams), nyert daytonai 24 órást (2006, 2015), és a legfőbb endurance-versenyen, a Le Mans-i 24 óráson is van már egy kategória-harmadik helye. Nos, ekkora kaliber Amerikában Scott Dixon, akit ráadásul csak a legritkább esetben lehet kihozni a sodrából, általában kedélyesen, vagy legalábbis tárgyilagosan nyilatkozik, szinte soha nem ragadják el az érzelmek - nem véletlenül illetik őt a Jégember becenévvel. Scott Dixonról általában a riválisai is csak szuperlatívuszokban beszélnek. És a szakemberek is: 2013-ban beválasztották az 50 legjobb olyan autóversenyző közé, akik soha nem versenyeztek a Forma-1-ben.

Hozzászólás írása
Hozzászólás mutatása
Bővebben erről a cikkről
Sorozat IndyCar , Le Mans
Versenyzők Scott Dixon
Csapatok Chip Ganassi Racing
Cikk típusa Portré
Címke 2017, chip ganassi racing, indycar, portré, scott dixon