Jelentés a versenyről

IndyCar: izgalmas versenyzés és hatalmas drámák a Milwaukee-ban rendezett duplafordulón

Az IndyCar idei szezonja egymást követő három oválpályás futammal zárul, melyek közül kettőt a mögöttünk hagyott hétvégén rendeztek, méghozzá a híres Milwaukee Mile-on. A futamok rendkívül izgalmasan és eseménydúsan alakultak, a bajnokság pedig még mindig nyitott.

Scott McLaughlin, Team Penske Chevrolet leads start green flag

Scott McLaughlin, Team Penske Chevrolet leads start green flag

Fotót készítette: Geoffrey M. Miller / Motorsport Images

Kétszer 250 kör várt a mezőnyre a két nap során, és a sorozat úgy érkezett meg a helyszínre, hogy még négy-öt versenyzőnek reális esélye volt a bajnoki cím elhódítására, de a legjobban persze Alex Palou állt, aki egész idényben konzisztensen szállította a jó eredményeket.

 

1. futam

Az első versenyre Scott McLaughlin szerezte meg a pole pozíciót, így az ő vezetésével rajtolhatott el a mezőny. A mindig hektikus kezdés után hamar lenyugodott mindenki, a legtöbb pozíciót pedig a bátran előzgető Conor Daly nyerte, hiszen tíz kör alatt tíz helyet jött előre a Juncos Hollinger Racing pilótája.

Az élen McLaughlin előnye hol nőtt, hol csökkent, de amikor a lekörözöttek mögé ért, eléggé beszorult, ami lehetőséget adott a második helyen haladó Linus Lundqvistnek a támadásra. A fiatal svéd másodjára végre tudta hajtani a manővert, így átvette a vezetést.

Az első kerékcserék aztán némileg felborították az élmezőny sorrendjét, hiszen Pato O’Ward került az élre, őt pedig Colton Herta követte. McLaughlin harmadik, Lundqvist pedig negyedik volt. Herta és O’Ward a folytatásban jót csatáztak a vezető helyért, de közel sem volt még lefutott ez a verseny.

A 147. körben két Indy 500-győztes ütközött össze, miután Marcus Ericsson és Josef Newgarden nem bírt egymással a 2-es kanyarnál. A svéd belül próbált előzni, de a két autó többször is összeért, mielőtt mindketten a falban kötöttek volna ki. A két pilóta természetesen ellentétesen látta az incidenst, de már nem volt mit tenni. Számukra véget ért a verseny.

A 157. körös újraindításnál O’Ward állt az élen, majd jött a pontversenyt vezető Palou és a legnagyobb bajnoki ellenfele, Will Power. A dolgokat 30 körrel később egy újabb sárga rázta fel, hiszen Herta szerelői rosszul rögzítették az egyik kerekét, amely a bokszból kifelé jövet leesett az autójáról.

Amikor leült a por és az újabb a kerékcserék káosza, továbbra is O’Ward vezetett, de mögötte már az egész hétvégén remeklő Santino Ferrucci jött, majd Power és Daly. Ferrucci azonban nem tudta megtartani dobogós helyét, mivel 28 körrel a vége előtt Power bebújt mellé, ami Dalynek is lehetőséget adott az előzésre.

A célban aztán így is intették le őket, ami azt jelentette, hogy O’Ward idei harmadik futamgyőzelmét szerezte, Power hozott néhány pontot az ötödik helyen végző Paloun, Daly pedig hatalmas örömet szerzett csapatának, hiszen a Juncos Hollinger Racing történetének legjobb eredményét szállította a harmadik hellyel.

   
1
 - 
4
   
   
1
 - 
2
   
Helyezés Versenyző # Kör Idő Intervallum Mph Kerékcsere Pont Kiesés
1 Mexico P. O'Ward Arrow McLaren 5 250

2:03'01.3451

  123.758 4 53  
2 Australia W. Power Team Penske 12 250

+1.8215

2:03'03.1666

1.8215 123.727 4 41  
3 United States C. Daly Juncos Hollinger Racing 78 250

+2.4039

2:03'03.7490

0.5824 123.718 4 35  
4 United States S. Ferrucci A.J. Foyt Enterprises 14 250

+16.6898

2:03'18.0349

14.2859 123.479 4 32  
5 Spain A. Palou Chip Ganassi Racing 10 250

+18.7079

2:03'20.0530

2.0181 123.445 4 30  
6 Sweden L. Lundqvist Chip Ganassi Racing 8 250

+19.2430

2:03'20.5881

0.5351 123.436 4 29  
7 United States A. Rossi Arrow McLaren 7 250

+20.3497

2:03'21.6948

1.1067 123.418 4 26  
8 New Zealand S. McLaughlin Team Penske 3 250

+21.0736

2:03'22.4187

0.7239 123.406 3 26  
9 Denmark C. Lundgaard Rahal Letterman Lanigan Racing 45 250

+21.5712

2:03'22.9163

0.4976 123.397 5 22  
10 New Zealand S. Dixon Chip Ganassi Racing 9 250

+21.8753

2:03'23.2204

0.3041 123.392 4 20  
 

2. futam

Ha valaki azt gondolta, hogy az első futam izgalmas volt, akkor a másodikra szavakat is nehéz találni, hiszen a bajnokság szempontjából hatalmas fordulatok történtek a vasárnap esti 250 körös viadal során. Az egész azzal indult, hogy már azelőtt drámának lehettek szemtanúi a nézők, hogy elrajtolt volna a verseny.

A pontversenyt vezető Palou autója ugyanis a felvezető körök elején egyszerűen megállt, és hiába próbáltak meg mindent, nem tudták beindítani, így vissza kellett őt tolni a bokszutcába. A verseny időközben azonban sárga zászló alatt elrajtolt, ami azt jelentette, hogy a spanyol rögtön többszörös körhátrányba került és lemondhatott a jó eredményről.

Az 5. körben aztán ténylegesen elrajtolhatott volna a futam, de végül ismét jött a bonyodalom. A pole-t megszerző Newgarden vezetésével haladt a mezőny a zöld jelzés felé, amelyet viszont a versenyirányítás mégsem adott meg, mert a hátul jövő autók még nem vették fel a megfelelő formációt.

A legtöbb pilóta azonban ennek ellenére a gázba taposott, és a harmadik sorból kezdő Lundqvist nem realizálta időben, hogy a rajtot visszafújták, ezért megtolta az előtte haladó csapattársát, Marcus Armstrongot, aki pedig így Newgardenbe ment bele. A Team Penske pilótája a belső falban kötött ki és rögtön véget is ért számára a futam, hasonlóan Armstronghoz. Lundqvist eközben baleset okozásáért áthajtásos büntetést kapott.

A verseny tehát továbbra sem indult el normálisan, mindeközben pedig Palou autóját hátra vitték a garázsokhoz, hogy megpróbáljanak ismét életet lehelni belé. Mindez természetesen hatalmas csapás volt a Chip Ganassi pilótája szempontjából, hiszen az idény addigi pontjáig szinte mindent jól csinált, most viszont egy technikai hiba miatt hirtelen elolvadni látszott a kényelmes bajnoki vezetése.

Már csak azért is, mert mindeközben Power a második helyen haladt, így remek lehetősége volt arra, hogy egy futamgyőzelemmel akár át is vegye a vezetést a tabellán a szezonzáró forduló előtt. A dolgok végül azonban kicsit máshogy alakultak…

Palou a 30. körben csatlakozhatott vissza a versenybe, és a célja innentől csak az volt, hogy eljusson a célig, és annyi pontot mentsen meg, amennyit csak lehet. Ebben szerencséjére segítségére volt a mezőny több tagja is, hiszen a verseny folyamán szokatlanul sokan álltak ki technikai hiba miatt, így Palou folyamatosan nyerte a pozíciókat és ezzel az extra pontokat is.

Az élen viszont Power állt, aki megelőzte McLaughlint, és ekkor még úgy tűnt, hogy a Penske pilótája nagyon is nyeregben van. A 113. körben azonban jött egy sárga, ami miatt a legtöbben kiálltak a bokszba. McLaughlin csapata itt jobban dolgozott, mint Poweré, így az új-zélandi átugrotta csapattársát. A vezetést mindeközben Alexander Rossi örökölte meg, aki Scott Dixonnal egyetemben úgy döntött, nem áll ki.

Egy újabb incidenssel és sárga zászlóval később pedig jött a következő drámai momentum, hiszen az újraindításnál Power elveszítette az uralmát az autója felett és megforgott, minimálisan hozzáérve a falhoz. Ez hatalmas érvágás volt számára, hiszen ki kellett mennie a bokszba új első szárnyért, aminek köszönhetően körhátrányba került és jelentősen visszaesett.

Az élen ezek után az eltérő taktikát követő Herta is állt, de McLaughlin le tudta őt vadászni a 218. körben. A 229.-ben aztán Sting Ray Robb ment a falnak, előhozva egy újabb sárga zászlós periódust, amit kihasználva az élmezőny ismételten kiállt és felkészült a nagy hajrára. Power a szabályoknak megfelelően visszakapta a körhátrányát, de a dobogóra már így sem volt esélye.

Az élen ekkor már McLaughlin állt, majd jött Rossi és Dixon. A futam 12 körrel a leintés előtt ismét útjára indulhatott, Dixon hamar levadászta Rossit és megpróbált rámenni a győzelemre is. McLaughlin viszont már nem engedte azt ki a kezéből, így övé lett a siker. Kettejük mellé még Herta fért fel a dobogóra.

Ami pedig a bajnokságot illeti, Palou végül a 19. helyen ért be a sok kiesésnek köszönhetően, és így rengeteg értékes pontot mentett Powerrel szemben, aki a hibája következtében csak tizedik lett. Palou előnye így minimálisan csökkent csupán, és a szezonzáró előtt 33 ponttal vezet Power előtt. Matematikailag még McLaughlinnak is lesz esélye a bajnoki címre Nashville-ben, de ahhoz valami még elképesztőbb dráma kéne, mint amit most láthattunk.

   
1
 - 
4
   
   
1
 - 
2
   
Helyezés Versenyző # Kör Idő Intervallum Mph Kerékcsere Pont Kiesés
1 New Zealand S. McLaughlin Team Penske 3 250

2:06'31.3981

  120.334 6 53  
2 New Zealand S. Dixon Chip Ganassi Racing 9 250

+0.4558

2:06'31.8539

0.4558 120.326 5 40  
3 United States C. Herta Andretti Global with Curb-Agajanian 26 250

+5.1263

2:06'36.5244

4.6705 120.252 5 36  
4 United States S. Ferrucci A.J. Foyt Enterprises 14 250

+10.9829

2:06'42.3810

5.8566 120.160 6 33  
5 Sweden M. Ericsson Andretti Global 28 250

+13.7085

2:06'45.1066

2.7256 120.117 6 30  
6 United States A. Rossi Arrow McLaren 7 250

+14.3305

2:06'45.7286

0.6220 120.107 5 29  
7 Netherlands R. van Kalmthout Ed Carpenter Racing 21 250

+15.2002

2:06'46.5983

0.8697 120.093 5 26  
8 United States K. Kirkwood Andretti Global 27 250

+15.3219

2:06'46.7200

0.1217 120.091 6 24  
9 France R. Grosjean Juncos Hollinger Racing 77 250

+16.2013

2:06'47.5994

0.8794 120.077 5 22  
10 Australia W. Power Team Penske 12 250

+19.8577

2:06'51.2558

3.6564 120.020 7 21  
 

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk IndyCar: Powert nem lehetett megállítani Portlandben, Palou is örülhet
Következő cikk Pourchaire a jövőjéről: „Igazságtalan, hogy F2-es bajnokként nem kapok F1-es lehetőséget”

Legjobb hozzászólások

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Kiadás

Magyarország Magyarország