Ismerd meg a 2017-es Indy 500 harminchárom indulóját!

Lement rengeteg edzés, lement a két időmérő és még nagyon sok minden más a 2017-es Indy 500 programsorozata során. Ez alatt dobálóztunk nevekkel, most, a verseny előtt érdemes megismerkedni a 33 indulóval!
#1 - Simon Pagenaud (Team Penske, 23. rajthely)
Az egyes rajtszám büszkén hirdeti Pagenaud autóján, hogy a Team Penske francia pilótája a bajnoki címvédő. A nemrég 33. születésnapját ünneplő francia tavaly hatodik szezonjában ért fel a csúcsra, és idén sem áll rosszul, sőt - vezeti a bajnokságot, ugyanis eddig minden versenyen a legjobb öt között zárt, egyszer pedig nyerni is tudott.
Ami az Indy 500-at illeti, Pagenaud-nak eddig nem volt túl sok szerencséje a versennyel, ugyanis legjobb eredménye mindössze egy nyolcadik hely még 2013-ból. A belső, road vonalvezetésen már kétszer is nyerni tudott, idén nagy esélyes arra, hogy megszerezze a győzelmet a versenyek versenyén is.
#2 - Josef Newgarden (Team Penske, 22. rajthely)
A fiatal, még mindig csak 26 éves amerikai versenyző még 2011-ben lett bajnok a legfőbb nevelőszériának számító Indy Lights-ban, 2012-től pedig a "nagyok" között versenyez. Azóta folyamatos fejlődésen megy keresztül, minden évben egyre több pontot szerez, ezzel pedig egyre előrébb is végez a tabellán. Első három szezonjában még nem fért be a top 10-be a tabellán, 2015-ben viszont megszerezte első győzelmeit a sorozatban, és már hetedik lett. Tavaly még magasabbra tette a lécet összetett negyedik helyével, idén pedig már az egyik topcsapatnál, a Team Penskénél bizonyíthat.
Newgarden egyelőre él is ezzel a lehetőséggel, ugyanis 2017-ben mindössze harmadik penskés versenyén megszerezte első győzelmét, és a bajnokságban is az előkelő harmadik helyen áll. Egyelőre még nem ő az első számú versenyző a bajnokság legeredményesebb csapatánál, de egyre komolyabb esélyessé lép elő mindenhol. Ami az Indy 500-akat illeti, itt is 2015-ben jött el neki az áttörés, amikor először tudott a top 10-ben végezni. Tavaly már harmadik volt egy emlékezetes verseny végén, idén pedig, immár a mezőny talán legerősebb csapatánál ismét komoly esélyes.
#3 - Hélio Castroneves (Team Penske, 19. rajthely)
A veterán, 42 éves Castroneves számos győzelmet és pole-pozíciót tudhat magáénak 1998 óta tartó karrierje során, azonban egy-egy teljes szezon során valami mindig hiányzott neki a bajnoki címhez. Hiába nyert meg több, mint 300 CART- vagy IndyCar-futamából 29-et is, ez "mindössze" négy összetett második helyhez volt elegendő, Castroneves 2002-ben, 2008-ban, 2013-ban és 2014-ben is karnyújtásnyira került a győzelemtől.
Jobbak, sokkal jobbak a statisztikái a legfőbb versenyen, az Indy 500-on. Annak idején, 2001-ben, amikor az akkor még a CART-ban szereplő Team Penske úgy döntött, hogy megméreti magát a rivális IRL által szervezett Indy 500-on, a versenyen újoncnak számító Castroneves rögtön első nekifutásra győzni tudott, majd egy évvel később ismét ő ihatott a tejesflakonból a leintéskor. 2003-ban majdnem a triplázás is összejött neki, amellyel egy egészen elképesztő sorozatot állíthatott volna fel, ugyanis soha senki nem nyert még az Indy 500 történetében háromszor egymás után. Végül ekkor második lett, a pole-pozícióból indulva. 2009-ben aztán megszerezte harmadik győzelmét is a legendás versenyen, amellyel egy lépésre került a negyedik győzelemtől, amellyel egy igencsak elit társaság tagja lehetne. 2014-ben ez kis híján össze is jött neki, azonban Ryan Hunter-Reay végül elorozta előle a győzelmet. Három győzelmével, két második és egy harmadik helyével, valamint négy pole-pozíciójával Castroneves a jelenlegi mezőny legeredményesebb pilótája az Indy 500-on.
#4 - Conor Daly (A.J. Foyt Enterprises, 26. rajthely)
#5 - James Hinchcliffe (Schmidt Peterson Motorsports, 17. rajthely)
A harminc éves kanadai a 2015-ös versenyen kis híján belehalt egy balesetbe, amikor egy gyakorlás során falhoz csapta autóját, a felfüggesztés egy eleme pedig átszúrta a combját. Bár óriási volt a vérveszteség, az IndyCar orvosi csapata meg tudta menteni az életét, de a szezon hátralévő részét ki kellett hagynia. 2016-ban visszatért, és egy évvel horrorisztikus balesete után megszerezte a pole-pozíciót, bizonyítva, hogy a baleset nem hagyott benne mély nyomot. Legjobb versenyét egyébként az Indy 500-on még 2012-ben futotta, akkor hatodik lett, tavaly a pole-ból indulva hetedikként ért célba.
A bajnokságban eddig öt futamgyőzelmet számlál, legjobb összetett eredménye két nyolcadik hely 2012-ből és 2013-ból. Az idei szezonban egyelőre jobban áll, és ő is nyert már idén futamot, még a második helyszínen, Long Beach-en. Nem lenne akkora meglepetés, ha ő nyerné az Indy 500 2017-es kiírását.
#7 - Mihail Aljosin (Schmidt Peterson Motorsports, 13. rajthely)
Aljosin még 2010-ben tudta megnyerni a Formula Renault 3,5-es kategóriáját, azonban a Forma-1-es lehetőség csak nem akart neki összejönni. 2013-ig itt versenyzett, azonban nem akart nevelőszériákban megöregedni, így 2014-ben úgy döntött, belevág egy amerikai kalandba, és az IndyCar történetének első orosz versenyzője lett. Rögtön első szezonjában szerzett hét top 10-es helyezést, benne egy dobogóval, azonban hektikus teljesítménye miatt csak a tizenhatodik helyen zárta a szezont.
A szezonzáró fontanai versenyen aztán egy edzésen súlyos balesetet szenvedett, a rehabilitációra pedig több hónapja ráment. 2015-ben csak a szezonzáró sonomai versenyen tudott indulni, 2016-ban aztán visszatért, és csak bokszcsapata hibáján múlt, hogy Mid-Ohióban nem szerezte meg első győzelmét a sorozatban. A baki jócskán felbőszíthette, ugyanis rögtön a következő versenyhétvégén, Poconóban végig a győzelemért harcolt, végül másodikként ért célba Will Power mögött. Idén egyelőre egyetlen top 10-es helyezése van.
Eddigi két Indy 500-a nem alakult túl sikeresen, 2014-ben csak huszonegyedik lett, 2016-ban pedig, bár az erős hetedik helyről indult, a verseny kétharmadánál kiesett, végül pedig csak huszonhetedikként rangsorolták.
#8 - Max Chilton (Chip Ganassi Racing, 15. rajthely)
#9 - Scott Dixon (Chip Ganassi Racing, pole-pozíció)
#10 - Tony Kanaan (Chip Ganassi Racing, 7. rajthely)
Tony Kanaan a mezőny egyik legidősebb tagja, és a mezőny mókamestere. A brazil pilóta mindig kapható egy kis poénkodásra, egy-egy szellemes mondatra, vagy éppen az aktuális újonc csapattárs megszívatására (2014-ben Kanaan, Dixon és Franchitti átfestették újonc csapattársuk, Sage Karam autóját rózsaszínre).
Bár Kanaan lassan két éve nem nyert már futamot, még mindig a mezőny egyik legjobb versenyzőjének tartják. Nem véletlenül: még 2004-ben bajnoki címet ünnepelhetett az Andrettinél, majd rögtön utána második lett összetettben. 2007-ben és 2008-ban harmadik lett összetettben. 2014 óta a Chip Ganassi Racing versenyzője, amelynek színeiben idén eddig két top 10-es helyezést tud felmutatni.
A CGR brazil pilótája az Indy 500-on még andrettis időszakában volt harmadik és második is, ezen kívül pedig egyszer az első rajthelyet is megszerezte. Sokáig ezek voltak a legjobb eredménye, az áttörés viszont nem igazán akart jönni. 2013-ban aztán az azóta már megszűnt KV Racing autójával meglepetésre ő haladt át elsőként a célvonalon, így Indianapolisban is a csúcsra ért. A leintés utáni nyilatkozatakor pedig hozta a formáját: "Végre az én csúnya pofám is rákerül a serlegre."
#11 - Spencer Pigot (Juncos Racing, 29. rajthely)
#12 - Will Power (Team Penske, 9. rajthely)
Will Power időtlen idők óta, 2009-től kezdve (2010-től teljes szezonban) a Team Penskénél versenyez. 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben egyaránt második lett a szezon végén, 2014-ben viszont a csúcsra ért, és a rengeteg második hely után megszerezte pályafutása első bajnoki címét a sorozatban.
A 36 éves ausztrálnak eddig nem volt túl sok szerencséje az Indy 500-on, mert bár az utóbbi hét évben egyaránt legrosszabb esetben a második helyről rajtolt, a sok kiváló rajtpozíciót "mindössze" egy második helyre és egy további top 5-ös helyezésre tudta váltani. Az Indy 500-babérkoszorú még hiányzik, de a 2017-es szezont szerencsétlenül kezdő, de mostanra már egyre inkább belelendülő Powernek jó esélye van arra, hogy idén végre megtörik neki a jég, bár csak a kilencedik helyről indul.
#14 - Carlos Muñoz (A.J. Foyt Enterprises, 24. rajthely)
Carlos Muñoz sikeres honfitársa, a szintén kolumbiai Juan Pablo Montoya nyomdokain járva került az IndyCarba még 2013-ban. Akkor majdnem egy elképesztő bravúrt hajtott végre, ugyanis újoncként kis híján nyerni tudott. Az igazi áttörés viszont valahogy sosem jött el, három, Andretti Autosportnál eltöltött teljes szezonja alatt (2014-16), "mindössze" egy futamgyőzelmet, néhány dobogós helyet, legjobb összetett eredményként pedig egy nyolcadik helyet tudott felmutatni.
A kolumbiai Indianapolisban rendkívül erős, ugyanis újonc második helye után 2014-ben negyedik, 2015-ben hetedik, 2016-ban pedig megint második lett. Bármennyire nem úgy tűnik, esélyes lehet, bár eléggé hátulról indul.
#15 - Graham Rahal (Rahal Letterman Lanigan Racing, 14. rajthely)
Graham Rahal 2007-ben a CART-sorozat legfiatalabb dobogósa lett, 2008-ban pedig 19 évesen és 93 naposan ő lett az amerikai open wheel-versenyzés történelmének legfiatalabb futamgyőztese. Akkor úgy nézett ki, hogy üstökösként robbanhat be az amerikai autósportba, azonban sokáig csak nem akart jönni az áttörés. Jött egy pole-pozíció, jött néhány dobogós helyezés is, de csak nem akart összeállni egy igazán erős szezon sem.
2009-es sikere után Rahal 2015-ben tudott ismét futamot nyerni Fontanában, amihez aztán gyorsan még egyet hozzátett Mid-Ohióban. Ez volt addigi legjobb szezonja, aminél tavaly csak egy kicsit adta alább: eggyel rosszabb összetett pozíció és eggyel kevesebb futamgyőzelem.
A korábbi háromszoros CART-bajnok és 1986-os Indy 500-győztes Bobby Rahal fia szintén nem megy rosszul Indianapolisban, 2011-ben harmadik, 2015-ben pedig ötödik volt az 500 mérföld végén. Benne van egy erős eredmény, sőt, akár a futamgyőzelem is.
#16 - Oriol Servià (Rahal Letterman Lanigan Racing, 12. rajthely)
A 42 éves katalán versenyző legszebb éveit a CART-sorozatban töltötte a kétezres évek elején, itt szerezte legtöbb dobogós helyezését, 2005-ben pedig egyetlen futamgyőzelmét, aminek köszönhetően második lett abban az évben. 2008 óta erősíti az IndyCar mezőnyét, igaz, teljes szezont csak ekkor és 2011-ben teljesített.
Az Indy 500-on két erős versenye volt, 2011-ben a harmadik helyről indulva hatodikként ért célba, egy évvel később pedig a mezőnynek szinte a legvégéről, a 27. helyről felzárkózva negyedik lett.
#17 - Sebastián Saavedra (Juncos Racing, 31. rajthely)
A kolumbiai Sebastián Saavedrát nagyon sokan tartják az IndyCar Pastor Maldonadójának, akit csak a vaskos szponzorpénzek tartanak, illetve tartottak a sorozatban. Saavedra 2010 óta versenyez a sorozatban, ebből 2011-ben, '13-ban és egy évvel később teljes szezont teljesített. Legjobb eredménye az évek során az az egyetlen pole-pozíció, amit Indianapolis belső pályáján szerzett, azonban amikor elrajtolt volna, autója lefulladt, így ezt sem tudta komoly versenyhelyezésre váltani.
Saavedra mindössze néhány szórványos top 10-es helyezést tud felmutatni IndyCar-karrierjéből, az Indy 500-on legjobb évében (2014) tizenötödik volt.
#18 - James Davison (Dale Coyne Racing, 33. rajthely)
Az ausztrál James Davison az időmérő első napján súlyos sérülést szenvedő Sébastien Bourdais helyére ugrik be a Dale Coyne Racingnél. A 30 éves pilóta eredetileg a GT3-as bajnokságban versenyez, és két év után először ül IndyCar-autóba. Davison még 2009-ben lett második az Indy Lights-ban, azóta viszont mindössze négy versenyt teljesített, ahogy arról legutóbb szó esett, 2015-ben, amikor szintén az Indy 500-on indult. Bourdais helyettesítésével jókora cipőbe kell belebújnia...
#19 - Ed Jones (Dale Coyne Racing, 11. rajthely)
A brit születésű, de az Egyesült Arab Emírségek zászlója alatt versenyző Ed Jones idén teljesíti újoncszezonját az IndyCarban Bourdais csapattársaként a Dale Coyne Racingnél. A 22 éves Jones két győzelmének és további hat dobogójának is köszönhetően tavaly lett az Indy Lights bajnoka, így gyakorlatilag egyenes út vezetett számára az IndyCarba, ahol idén első Indy 500-ára készül.
#20 - Ed Carpenter (Ed Carpenter Racing, 2. rajthely)
Carpenter annak idején, 2002-ben és 2003-ban is harmadik helyen végzett az Indy Lights pontvadászatában. Amikor felkerült az IndyCarba, sokáig teljes szezonos versenyzőként indult, amely során legjobb eredményeit az oválpályákon érte el. Ezt önkritikus módon ő is észrevette, így egy idő után már csak ezeken a futamokon indult saját csapatának színeiben, ahol egy teljes szezonos versenyző mellett a másik autón ő és még egy versenyző osztozik, amely során Carpenter kapja az oválversenyeket.
Az egyetlen csapattuladonos-versenyző eddig három futamgyőzelmet szerzett az IndyCarban, mindhármat oválpályán (Fontana, Kentucky, Texas). Kétszer az Indy 500-on is a pole-pozícióból indulhatott (2013, 2014), legjobb eredménye azonban csak egy ötödik hely még 2008-ból, ezen kívül csak kétszer tudott beférkőzni a top 10-be. A zöld autók sokak szerint elátkozottak Indianapolisban, elképzelhető, hogy ez a babona is hozzájárul Carpenter szerencsétlen indianapolisi versenyeihez.
#21 - J.R. Hildebrand (Ed Carpenter Racing, 6, rajthely)
Az Ed Carpenter Racingnél hosszú idő után egész évben lehetőséget kapó J.R. Hildebrand élete első teljes szezonjában, élete első Indy 500-án egészen az utolsó kör utolsó kanyarjáig vezetett, akkor azonban a falnak csapta autóját, így végül, bár be tudott döcögni a célba, nem jött össze neki a győzelem, miután a mögötte jövő Dan Wheldon megelőzte őt.
Ez után még ott volt teljes szezonban 2012-ben is, azonban hiába szerzett több top 10-es helyezést is, nem tudta megvetni a lábát az IndyCarban. Évekig csak néhány versenyen, általában az indianapolisi forduló(ko)n vett részt, idén azonban, amikor Josef Newgarden a Team Penskéhez igazolt, a csapattulajdonos Ed Carpenter őt szerződtette a helyére, előléptetve Hildebrandot a tesztpilótai és a részszezonos szerepkörből. A bizalommal pedig él is, Iowában harmadikként ért célba.
Hildebrand legjobb indianapolisi eredménye messze az újonc versenyén szerzett második hely, ezen kívül viszont az utolsó három évben folyamatosan a legjobb 10 között zárt. Egy hasonló eredmény most is reális lehet neki.
#22 - Juan Pablo Montoya (Team Penske, 18. rajthely)
Juan Pablo Montoya mindent látott már. A veterán kolumbiai volt CART-bajnok (1999), Indy 500-győztes (2000), versenyzett a Forma-1-ben (2001–2006) és a NASCAR-ban (2007–2013, illetve 2006-ban és 2014-ben néhány verseny). Mindezek után 2014-ben visszatért a gyökerekhez, és a Team Penske színeiben ismét az open wheel-versenyzés világában találta magát.
2015-ben aztán másodszor is megnyerte az Indy 500-at (másfél évtizeddel az első után), és csak pontegyenlőséggel maradt le a bajnoki címről Dixon ellen. Idén csak a két indianapolisi versenyre kapott szerződést, de az előbb említett pedigré bőven elég ahhoz, hogy így se írjuk le JPM-et az Indy 500-on.
#24 - Sage Karam (Dreyer & Reinbold Racing, 21. rajthely)
A még mindig csak 22 éves Sage Karam 2014-ben egy rendkívül erős Indy 500-at futott, és kilencedik helyével a második legjobb újonc lett a NASCAR-menő Kurt Busch mögött. A korábbi Indy Lights-bajnok aztán 2015-ben a Chip Ganassi Racing színeiben teljesíthette első (majdnem) teljes szezonját, azonban csak egy igazán erős eredményre futotta ebben az évben, ami egy harmadik hely volt Iowában.
Azóta egyrészt szponzorációs problémák, másrészt kevéssé kiegyensúlyozott versenyzése miatt sem tudott magának teljes szezonos ülést szerezni, 2016-ban és idén is csak Indianapolisban versenyez. És ha már Indianapolis: 2014-es kilencedik helye óta kétszer is kiesett, 2015-ben a rajtnál akadt össze Szatóval, tavaly pedig egy túl agresszív előzésre fázott rá, és végezte a falban. Carpenterhez hasonlóan ő is inkább az oválokon erős, ha egy nyugodt versenyt futhatna, jó eredmény érhet el.
#26 - Szató Takuma (Andretti Autosport, 4. rajthely)
Amilyen hírnév Szatóról kialakult annak idején a Forma-1-ben, tökéletesen igaz rá az IndyCarban is: a japán versenyző több erős eredményt dobott már el magától forrófejűsége miatt a versenynaptár legkülönbözőbb helyszínein. Az Indy 500-on például egy alkalommal az utolsó körben esett ki, amikor megpróbálta megelőzni Dario Franchittit a győzelemért. Egyetlen futamot tudott nyerni az IndyCarban, néhányszor dobogóra is állt, ötször indulhatott a pole-pozícióból is, viszont az Indy 500-akon mindössze két tizenharmadik helyet tud felmutatni.
#27 - Marco Andretti (Andretti Autosport, 8. rajthely)
A harmadik generációs Andretti, Marco vállán egy teljes versenyződinasztia és rengeteg szurkoló elvárása nehezedik: tőle várja azt mindenki, hogy megszakítsa az Andretti-átkot, és 1969 után ismét egy Andretti nyerjen az Indy 500-on. 2006-ban, újonc évében ez majdnem sikerült neki, azonban az utolsó körben Sam Hornish Jr. mind őt, mind apját megelőzte a verseny utolsó körében.
Az idén már 30 éves Marco Andretti rögtön újonc szezonjában megszerezte pályafutása első győzelmét, ehhez viszont azóta csak egyet tudott hozzátenni, azt is még 2011-ben. Bár a szezonok végén általában befér a legjobb 10 közé, az igazán kiemelkedő szezon még mindig várat magára. Az Indy 500-on jobban megy neki, az előbb említett második helyen kívül háromszor harmadik is volt. De egy Andrettitől mindig, minden körülmények között győzelmet várnak.
#28 - Ryan Hunter-Reay (Andretti Autosport, 10. rajthely)
Ryan Hunter-Reayre általában az "Andretti Autosport megmentője" szerepet osztják, a szezonok végén nagyon sokszor ő szokott legelőrébb végezni csapattársaihoz képest. Volt bajnok, nyert Indy 500-at, és legyen adott esetben bármennyire gyenge formában az Andretti Autosport (az elmúlt években volt nem egyszer...), Hunter-Reay mindig esélyes.
#29 - Fernando Alonso (McLaren Andretti Autosport, 5. rajthely)
Fernando Alonso indianapolisi indulását elölről-hátulról körbejártuk már: Graham Hill és Jim Clark nyomdokain jár, mint reménybeli F1-es versenyző, aki az Indy 500-on is nyerni tud, ha pedig esetleg ehhez a Le Mans-i győzelmet is hozzá tudná tenni, akkor Graham Hill után mindössze a második versenyző lehetne, aki meg tudja csinálni a mesterhármast. Az edzések alapján a kétszeres F1-es világbajnok közel sem esélytelen a versenyen...
#40 - Zach Veach (A.J. Foyt Enterprises, 32. rajthely)
A mezőny négy újoncának egyike, a 23 éves amerikai Zach Veach tavaly negyedik lett az Indy Lightsban, idén pedig újonc szezonját (fogalmazzunk úgy, hogy újonc versenyeit) teljesíti az IndyCar-ban. Eddigi egyetlen versenyét az Ed Carpenter Racing színeiben teljesítette a sérült J.R. Hildebrand helyett a Barber Motorsports Parkban, ahol a tizenkilencedik helyet szerezte meg. Most, az Indy 500-on második versenyét futhatja az IndyCar 2017-es szezonjában.
#44 - Buddy Lazier (Lazier Partners Racing, 30. rajthely)
Buddy Lazier a 2017-es mezőny messze legidősebb tagja a maga 49 évével. Kipróbált harcos, már 1989-ben bemutatkozhatott a CART-sorozatban. Az 1996-os nagy amerikai open wheel-szakadás után átigazolt a rivális IRL-be, ahol rögtön elsőre meg tudta nyerni az Indy 500-at. 2000-ben megszerezte a sorozat bajnoki címét is, 2001-ig pedig összesen nyolc futamgyőzelmet szerzett. 2003-ig indult teljes szezonban, azóta legfeljebb néhány kiválasztott futamon van ott. Ez a "néhány" 2007 óta egészen pontosan egy versenyre, az Indy 500-ra redukálódott, ahol saját csapata színeiben képviselteti magát, viszont sajnos leginkább csak a "futottak még"-kategóriában.
#50 - Jack Harvey (Andretti Autosport, 27. rajthely)
Jack Harvey is újonc a 2017-es Indy 500 mezőnyében, hasonlóan Jones-hoz, Alonsóhoz és Veachhez. Az angol Harvey a 2013-as GP3-as szezon után Amerikába tette át székhelyét, ahol az Indy Lightsban versenyzett és lett mindkétszer második, a két év alatt összesen hat győzelmet szerezve. Idén (egyelőre) csak Indianapolisban indul az Andretti Autosport és a Michael Shank Racing közös projektjében.
#63 - Pippa Mann (Dale Coyne Racing, 28. rajthely)
Pippa Mann a mezőny egyetlen női versenyzője már jó ideje, amióta Simona de Silversto nem indul az IndyCar-versenyeken, így az Indy 500-on sem. Az angol hölgy általában néhány versenyre szerződik le éppen aktuális csapatához, amely jelenleg, immár ötödik éve a Dale Coyne Racing. 2010-ben még ötödik volt a Indy Lights-ban, amióta azonban felkerült az IndyCarba, nem tudott igazán komoly eredményt elérni. Legjobb eredménye két tizenharmadik hely még 2015-ből (Fontana, Pocono), legelőkelőbb helye Indianapolisban egy 18. pozíció volt.
#77 - Jay Howard (Schmidt Peterson Motorsports, 20. rajthely)
Jay Howard karrierje ígéretesen indult, annyi más IndyCar-versenyzőhöz hasonlóan annak idején ő is meg tudta nyerni az Indy Lights-sorozatot, még 2006-ban. Azóta viszont nem tudta megvetni a lábát az IndyCarban: 2008-ban öt, 2010-ben újabb öt, 2011-ben pedig három versenyt teljesített a sorozatban, viszont egyszer sem sikerült bekerülnie a legjobb tíz közé.
Most hat év után tér vissza a sorozatba, egyben az Indy 500-ra is, ahol eddig egyedül 2011-ben tudott elindulni - akkor harmincadikként rangsorolták.
#83 - Charlie Kimball (Chip Ganassi Racing, 16. rajthely)
Amit mindenki tud Charlie Kimballról, az az, hogy cukorbeteg. Úton-útfélen szembe jön velünk ez az információ, viszont mi tagadás, tényleg ő az egyik, ha nem a legjobb cukorbeteg versenyző jelenleg az autósport világában. Kimball annak idején még a Forma-3 Euroseriesben és a Formula Renault 3,5-es kategóriájában versenyzett, 2009-ben viszont hazatért, és az Indy Lights-ba szerződött.
A nevelőszériában első szezonjában tizedik lett, a másodikban, 2010-ben viszont már számos dobogós helyezésének is köszönhetően negyedikként végzett összetettben. Ezzel és tőkeerős szponzoraival meg is váltotta jegyét az IndyCarba, 2011-ben ugyanis leszerződtette őt a Chip Ganassi Racing. Azóta is ott versenyez, az elmúlt hat és fél szezon során egy győzelmet (2013, Mid-Ohio) és további 5 dobogós helyet szerzett.
Kimball az Indy 500-akon általában jól megy, eddig mindössze két olyan év volt (2011-es újonc versenye és 2014), amikor nem fért be a top 10-be. Az elmúlt két verseny kimondottan erősen alakult számára, 2015-ben harmadik lett, tavaly ötödikként ért célba.
#88 - Gabby Chaves (Harding Racing, 25. rajthely)
A 23 éves kolumbiai Gabby Chaves az amerikai open wheel-versenyzés egyik nagy ígérete, az Indy Lights-ban már újonc évében kis híján bajnoki címet szerzett. Ekkor még "csak" második lett, egy évvel később viszont már összejött neki a hőn áhított elsőség. A bajnoki címe után egyenes út vezetett az IndyCarba, első (teljes) szezonjában, melyet a Bryan Herta Autosportnál töltött, bár nem igazán voltak kiemelkedő eredményei, kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően az év legjobb újonca lett.
2016-ban a Dale Coyne Racingnél már csak hét versenyen kapott lehetőséget, ez a szám pedig 2017-re tovább csökkent, ugyanis most, Indianapolisban teljesítheti majd első versenyét az idei szezonban, amely mellé csak két további futamra, Texasra és Poconóra tudott elég pénzt "összekalapozni" szponzoraitól. Nehéz a fiatal versenyzők élete... Eddig két Indy 500-on indult, 2015-ben tizenhatodik, tavaly huszadik lett.
#98 - Alexander Rossi (Andretti Autosport, 3. rajthely)
A címvédő. Az ember, aki 2016-ban újoncként megnyerte az Indy 500-at. A semmiből. Az üzemanyag-taktikájának (is) nagyban köszönhetően. Alexander Rossi 2016-ban még úgy szerződött az IndyCarba a Bryan Herta Autosport és az Andretti Autosport által közösen működtetett autóba, hogy "ha nincs ló, jó a szamár is", és többször nyíltan elmondta, a Forma-1-ben képzeli el a jövőjét.
Aztán ő lett a legjobb újonc, ráadásul megnyerte az Indy 500-at, újoncként, amire előtte közel két évtizede nem volt példa. És lehet, hogy Rossi még mindig visszavágyik a Forma-1-be, ahol még 2015-ben öt versenyt teljesített a Manor Marussia színeiben, de az biztos, hogy már teljesen máshogy áll az IndyCarhoz. Az idei versenyen is komoly esélyes, tekintve, hogy az első sorból indulhat.

Előző cikk
Alonso: most volt a legjobb az autó az elmúlt két hétben
Következő cikk
Az Indy 500 rekordjai

Cikk részletei:
Sorozat | IndyCar |
Esemény | Indy 500 |
Helyszín | Indianapolis Motor Speedway |
Versenyzők | Alexander Rossi , Buddy Lazier , Carlos Munoz , Charlie Kimball , Conor Daly , Ed Carpenter , Ed Jones , Fernando Alonso Vásárlás , Gabby Chaves , Graham Rahal , Helio Castroneves , J.R. Hildebrand , Jack Harvey , James Davison , James Hinchcliffe , Jay Howard , Josef Newgarden , Juan Pablo Montoya , Marco Andretti , Max Chilton , Mikhail Aleshin , Oriol Servia , Pippa Mann , Ryan Hunter-Reay , Sage Karam , Scott Dixon , Sebastian Saavedra , Simon Pagenaud , Spencer Pigot , Sébastien Bourdais , Takuma Sato , Tony Kanaan , Will Power , William Ziegler , Zach Veach |