Vettel: "Először 2008 nyarán tárgyaltam a Ferrarival"

A német Auto Bild Motorsport beszélgetett Vettellel a kezdetekről, amik megváltoztatták az életét.  

2007. június 15-én megváltozott az életed. Akkor vettél részt életed első F1-es versenyén. Hogyhogy ez a pályafutásod mérföldköve?

"Először is: akkoriban valódi meglepetésként ért. Robert Kubicának a komoly montreali balesetét követően ki kellett hagyni az USA Nagydíjat. Én voltam a tesztversenyző, vagyis én kaptam meg az esélyt. Az akkori motorsport igazgató, Dr. Mario Theissen közölte velem, hogy én vezethetek a következő versenyen. Természetesen ledöbbentem. Persze mindig is kacérkodtam a gondolattal, de valójában sosem számoltam vele. Indianapolisba repültem, és megpróbáltam nyugodt maradni."

Akkor 19 éves és 350 napos voltál, minden idők legfiatalabb Forma-1-es versenyzője, de ennek ellenére a hetedik rajthelyet szerezted meg...

"Na igen, azonnal vesztettem pár helyet a rajtnál. Az első kanyarhoz túl optimistán álltam. Meg akartam tartani a pozíciómat, hogy ne essek vissza, illetve hogy tiszta legyen előttem a pálya, így a stratégiát tökéletesen végrehajthattam volna. Azonban elfékeztem magam, és azonnal visszaestem Nico Rosberg mögé. Ő akkor a második évét töltötte a Williamsnél."

"Arra azonban a mai napig emlékszem, hogy mennyire menő érzés volt a világ legjobb versenyzői között elrajtolni. Valóban élveztem. Nem tudtam, mikor kapom meg megint ezt az esélyt."

Az eredmény magáért beszél. Nyolcadikként bevonultál a Forma-1 történelmébe, mint a sport legfiatalabb pontszerzője.

"Igen. Azonban engem ezek a statisztikák nem érdekelnek. Ma sem, és már akkor sem érdekeltek. Persze a statisztika szerelmeseinek, ez valami igazán érdekes. Engem sokkal jobban foglalkoztatott, hogy állandó ülésem legyen. Akkor ez még nem volt meg. És most még egy dolgot elárulok: a verseny végén fizikálisan teljesen kivoltam. A fejemet alig bírtam tartani, és eléggé örültem, mikor megláttam a célvonalat. Akkor tudtam, hogy sok munka áll még előttem."

Akkor V8-assal mentél, ami nagyon is a Te ízlésed!

"Igaz! Amikor 2005-ben először teszteltem, még V10-es motorral köröztem. Akkor azt gondoltam, hogy ezen a motoron sosem fogok tudni uralkodni. Bár a V8-as is elég lélegzetelállító volt - több helyen is össze kellett húznom magam az autóban."

Akkor gondoltad volna, hogy egy nap négyszeres Forma-1-es világbajnok leszel? 

"Egyáltalán nem. Akkor csak egy esélyt szerettem volna, hogy bizonyíthassak, és azonnal egy pontot szereztem. A verseny olyan jelentőségteljes volt, hogy nem sokkal később szerződést ajánlottak a Toro Rossótól, és így megvolt az első állandó ülésem, ahol tovább bizonyíthattam. 2008-ban pedig az első győzelmem Monzában mindent beindított."

Egy évvel később előreléphettél a Red Bullhoz, és ott négyszeres bajnok lettél. A Ferrari már akkor felfigyelt rád.

"Hát igen, akkor is Ferrari motort vezettem! (nevet) Viccet félretéve: az első komoly kapcsolatfelvételre 2008-ban került sor a csapatfőnökkel, Stefano Domenicallival. Már akkor a közös jövőről beszélgettünk. Pont ahogy Michaellel (Schumacher) is. Ő is elmesélte, a Ferrari mennyire különleges, hogy ott milyen egyedi a hangulat. Azonban ekkor még túlságosan is elköteleztem magam a Red Bullal, és nagyon hálás is voltam nekik, hogy megadták az esélyt. Pont emiatt az átigazolás nem is volt téma. Erre csak az utolsó nyáron került sor. Akkor vettem észre, hogy készen állok kvázi elhagyni az otthonom."

Amióta megérkeztél a Ferrarihoz a Forma-1 legjobban fizetett versenyzői közé tartozol. Erről álmodtál 2007. június 15-én?

"Én ezt nem így látom. Igaz, hogy sok dolgot megtehetek, de az ember hamar rájön, hogy az életben vannak más értékek is: barátság, család, boldogság. Ezt a világ összes pénzéért sem veheted meg. Az esőben sátorozás pont ugyanolyan szép lehet, mint egy nyaralás az álomszigeten - ha a megfelelő emberek vesznek körül."

Szóval Sebastian Vettel nem egy feltűnő jelenség a kempingben? 

"Vagy bárhol... A szabadidőmben olyan dolgokat csinálok, amit a velem egykorú hétköznapi emberek is tesznek. Néha elmegyek bulizni, de nem vagyok különösebben jó táncos. Az a típus vagyok, aki ül a bárpultnál, és élvezi a sörét. Szeretek moziba járni és teljesen normális dolgokat csinálok. Otthon természetesen segítek a háztartásban, sok dolgot szeretek magam megcsinálni. Olyan sokat vagyok úton, hogy szeretek a saját ágyamban aludni, és elkészíteni a saját reggelim."

A magánéletedről szinte sosem beszélsz. Miért? 

"Egyszerűen nem szeretném, hogy a kamerák haza, a szállodai szobámba vagy a WC-re is kövessenek. A magánéletemet becsben tartom, és remélem, hogy ezt a közönség elfogadja."

Az életed a sikereid hatására hogy változott meg - azt leszámítva, hogy a nyilvánosság is a részét képezi? 

"Az első bajnoki címem megnyugtatott, hiszen életem nagy célját elértem. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az életem azóta unalmas lenne - épp ellenkezőleg. Mivel korábban görcsösebb voltam, ma már sokkal jobban élvezek mindent. Természetesen anélkül, hogy elveszteném a koncentrációm. Nem megyek el minden partira, hogy kiengedjem a gőzt."

Akkor mit jelent, hogy élvezed? 

"Többször nézek rá az emberekre a lelátókon, átélem a lelkesedést, és az egész részének érzem magam. A kanadai versenyen, amikor a 18. helyről kellett felzárkóznom, a szurkolók minden előzési manőveremnél felugrottak és lengették a zászlókat. Mivel örökké nem versenyezhetek a Forma-1-ben, így ezeket a pillanatokat most kell átéreznem, ahogy történnek."

Tulajdonképpen felfogtad, amit a bemutatkozásod óta elértél? 

"Igen, számomra tényleg egy álom vált valóra. Ezt tudom. Már gyerekként is megpróbáltam elképzelni, milyen nagyszerű érzés lehet a Forma-1-ben ezekkel a vörös autókkal menni. Michael Schumacher volt a nagy példaképem - és Ő a Ferrarival érte el a nagy sikereit. De várjunk csak, álljunk meg: ezzel nem azt mondom, hogy a Red Bullról megfeledkeznék. 15 vagy több éven át a Red Bull családjához tartoztam, és velük nagyszerű sikereket értünk el. Azonban ennek ellenére valami igazán különleges érzés a Ferrarinál vezetni."