Vélemény: még nem volt itt De Vries menesztésének az ideje

A királykategóriában nemcsak a pályán, de azon kívül is rendkívül gyorsan történnek az események, De Vries esete pedig remek példa erre. Helmut Marko tanácsadó ugyan már jó ideje beszélt arról, hogy a holland lába alatt inog a talaj, mivel nem elégedettek a teljesítményével, de mégsem gondolhattuk azt feltétlenül, hogy mindössze tíz futam jut neki az F1-ben.

Az AlphaTauri, vagyis inkább a Red Bull azonban meghozta a kemény döntést, és a Brit Nagydíj után két nappal kiderült, hogy De Vriesnek nincs maradása a faenzai gárdánál. A döntés helyességét ebben a pillanatban persze még nehéz megítélni, én viszont úgy érzem, a bikások ismét elkapkodták azt, hasonlóan talán ahhoz, amikor leigazolták őt.

Korábbi F2-es és Formula E-bajnokként nehéz lenne elvitatni a holland versenyző tehetségét, a tavalyi williamses beugrása azonban talán csalóka képet festett róla. De Vries ugyan már régóta a tűz közelében volt, több csapattal is tesztelt, vett részt szabadedzéseken, de tulajdonképpen a monzai szereplése volt az, ami tényleg kinyitotta számára az F1 ajtaját.

Helmut Markóék pedig be is engedték őt rajta, még ha, mint később kiderült, Christian Hornernek meg is voltak a kétségei vele kapcsolatban. A gond viszont az volt, hogy egy olyan AlphaTaurihoz csatlakozott, amely fennállása egyik legrosszabb szezonját futja, így De Vriesnek, aki a sok tesztelés ellenére még mindig újoncnak számított, komolyan fel volt adva a lecke.

A múltja miatt pedig sokan azt gondolták, hogy Juki Cunoda házon belül talán nem is lesz számára ellenfél, hiszen ő az időseb, ő a tapasztaltabb, ezek az elvárások azonban irreálisak voltak, figyelembe véve, hogy a japán már a harmadik szezonját kezdte az istállóval, ismerte az autót és a közeget. De Vries azonban nem a Red Bull-családból jött, hanem az ellentáborból, a Mercedestől.

Mondhatnánk, hogy ez csak még érdekesebbé teszi a leigazolását, hiszen a bikások ritkán választanak házon kívülről pilótát, ez pedig bizonyos szempontból igaz is, de akkor is úgy vélem, hogy a tavalyi Olasz Nagydíj csalóka volt. Azt ugyan megmutatta, hogy De Vries remek versenyző, arra viszont nem adhatott választ, mi lenne, ha egy teljes szezonon át kéne így teljesítenie.

Ez ráadásul nem is lehetett vele szemben elvárás. Franz Tost csapatfőnök nem véletlenül hangoztatja mindig, hogy egy újoncnak három év kell, mire felveszi az F1 ritmusát. Persze erre mondhatjuk azt, hogy a kivételes tehetségek egyből megmutatják, mit tudnak, és ez általában igaz is, de nem lehet mindenkit Max Verstappen vagy Lewis Hamilton mércéjéhez mérni.

De Vries pedig annak a három évnek csak a töredékét kapta meg arra, hogy belerázódjon a sorozatba, ráadásul ehhez egy olyan autó volt a partnere, amely az idei összképet nézve szerintem a mezőny legrosszabbja. Cunodának ugyan volt néhány kiugró és erős teljesítménye vele, de ahogy már mondtam, ő a harmadik idényét futja, így nála tulajdonképpen elvárás is volt, hogy javuljon, főleg a korábbi szezonjai fényében.

De Vriesszel viszont most elbánt a Red Bull, egyetlen idény sem jut neki, Danyiil Kvjattól vagy Pierre Gaslytól eltérően pedig nincs hová menekülnie, kikerült a mezőnyből, és elég nagy a valószínűsége annak, hogy többet már nem fogjuk itt látni.

Azt is érdekes megfigyelni, hogy az F1-ben manapság már nem túl jellemző a szezon közbeni pilótacsere, a bikásoknál azonban néhány év alatt ez már a sokadik ilyen alkalom, ami egyrészt a bátorságukat bizonyítja, másrészt viszont talán azt is megmutatja, hogy olykor mellélőnek választott pilótáikkal, vagy csak nem hagyják őket kibontakozni.

Ami pedig Ricciardót illeti, a visszatérő ausztrál esetében a ma kezdődött Pirelli-tesztet tartották a nagy erőpróbának, de a döntés időzítését nézve már korábban eldőlt, hogy vissza fog ülni annak a csapatnak az autójába, ahol első komoly teljesítményeit rakta le az asztalra. Én azonban nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy ez volt a legjobb lépés.

Tudom, hogy rengetegen szeretik őt világszerte, sokan rajonganak érte, az F1-ben viszont ez ugyanúgy nem ér semmit, mint az, hogy ki milyen múlttal és eredménysorral érkezik meg a szériába. Ha pedig azt gondoljuk, hogy Ricciardo Magyarországtól kezdődően feltörli majd a padlót Cunodával, és folyamatosan pontokat fog szerezni, az bizonyára téved.

A Red Bullt persze sikerült valamivel meggyőznie, és az is benne van a pakliban, hogy a visszahozatala mögött más tényezők is vannak. Több szakíró is azt találgatja, hogy a Red Bull ezzel a bukdácsoló Perezre akar nagyobb nyomást helyezni, ami teljesen észszerű lenne, miközben Ricciardónak is már az a kimondott célja, hogy visszakerüljön az első számú csapathoz.

Amennyiben Perez tovább folytatná a mélyrepülést, az ausztrál pedig valami csoda folytán szárnyalni kezdene az AlphaTaurinál, akkor még akár ez a csere sem lenne elképzelhetetlen, de ez már a jövő zenéje. Itt most De Vriesről van szó, és arról, hogy miként kapott mindössze tíz futamot arra, hogy az F1 kegyetlen világában megmutassa, mit tud.

Ez nem jött neki össze, de véleményem szerint ez közel sem csak az ő hibája. Az tény, hogy én is többet vártam tőle előzetesen, de a mai F1-ben valóban több időre van szükség az alkalmazkodáshoz, arról nem is beszélve, hogy De Vries azért a lassú fejlődést jeleit mutatta, Markóék viszont már nem voltak hajlandóak kivárni, mi lesz ennek a vége.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan megy, ez pedig sajnálatos egy De Vries kaliberű pilóta esetében, de nincs mit tenni. Lecsapott a Red Bull kardja, egy újabb fej hullott el, de a következő már széles mosollyal várja az új bevetést. Csak nehogy ennek is „vérfürdő” legyen a vége. Persze mint mindig, majd az idő eldönti…

Ti mit gondoltok, jogos volt De Vries leváltása a szezon ezen pontján?