Színfalak mögött a Red Bull és a Ford közös motorprojektjének munkálatain

A silverstone-i Brit Nagydíj előtt a média pár képviselőjét fogadták a Jochen Rindt-épületben. Ez a Red Bull Milton Keynes-i campusának azon részlege, ahol a Red Bull Powertrains és a Ford több száz alkalmazottja a csapat saját gyártású motorjain dolgozik 2026-ra.

Akkor a motorokra és a karosszériára vonatkozó szabályok is komoly átalakuláson mennek át az F1-ben. Ami a motorokat illeti, elköszönünk az MGU-H-tól, de az elektromos energia sokkal nagyobb szerepet kap, közel 50-50 százalékban termeli majd az autó erejét a V6-os belsőégésű motorral, melyet fenntartható üzemanyagoknak kell hajtania.

Pont ekkora változás a Red Bull számára, hogy a Honda onnantól kezdve nem lesz a partnerük. Jelenleg a Red Bull Racing és az RB számára is Japánban készülnek az erőforrások, a Honda azonban az Aston Martin beszállítója lesz, míg a Red Bull saját kezébe akarja venni a sorsát, húszéves fennállása során először saját gyártású motorokat készítve. Ez eddigi legnagyobb kihívásuk, de a Red Bull Powertrains mégis bepillantást engedett az általában zárt ajtók mögé.

Red Bull Ford Powertrains

Fotót készítette: Red Bull Content Pool

A nap az MK7-es épületben egy fogadással kezdődik, itt állítják ki az előző szezonokban használt Forma-1-es autók nagy részét. Ezután megyünk a Red Bull Powertrains létesítményébe, ahol Christian Horner és a Ford Motorsports vezetője, Mark Rushbrook mondják el, hogy 2022-ben kezdődött el az építkezés. A belsőégésű motoron dolgozó részleg állt üzembe először, majd az idei év elején az ERS-részleg is munkához látott, ők fogják a 2026-os szabályokkal sokkal fontosabbá váló elektronikai komponenseket kidolgozni.

Miután a lelkünkre kötik, hogy fotózni szigorúan tilos – jelenleg is folyik ugyanis a munka – elsétálunk Brodie Sugárútjához. Ezt a folyosót Steve Brodie-ról nevezték el, 2021. augusztusában ő igazolt át először a Mercedes HPP-től és fontos szerepet játszott a Powertrains létesítmény kialakításában. Hivatalos posztja az „erőforrásügyi műveleti igazgató”, ami azt jelenti, hogy ő irányítja a belsőégésű és ERS részleg munkáját is, hogy a Red Bull-Ford megfelelő specifikációkat, megfelelő és egyenletes minőségben gyártson.

Egy motort már a bejáratnál megpillantunk. „Ez volt az első belsőégésű motor, amit elkészítettünk. 2022. augusztusában indult be ez a V6-os. Dietrich Mateschitz is hallhatta tehát halála előtt az első Red Bull-motort. Halála után úgy döntöttünk, minden motorunknak DM lesz a neve, hogy Dietrich mindig a Red Bull-autók szívében maradjon” – magyarázza Horner.

Horner hozzátette, hogy a kiállított motor a kezdeti megbeszélések után a Fordot is segített meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak a projekthez, miután a Porschéval zátonyra futottak a tárgyalások: „Amikor egyértelművé vált, hogy a Red Bull és a Porsche között nem működnek a dolgok, konkrétan azonnal megszereztem Christian Horner email címét és küldtem neki egy levelet, hogy, hé, talán minket kerestek?” – mondja Rushbrook.

Így kezdődött a jelenlegi együttműködés, mely különbözik a Porschéval kapcsolatos tervektől, Rushbrook ugyanis kijelentette, ők nem akarnak annyira beleszólni, mit csinál a csapat, mint a németek: „Nem fogjuk azt mondani, hogy ezt vagy azt kell csinálniuk. Nem, a Red Bull évek óta a Forma-1-ben van, pont, hogy mi kérdezzük őket, mire van szükségük tőlünk.”

„Az előzetes megbeszélések alapján úgy volt, hogy csak az elektronikába fogunk besegíteni a 2026-os motornál, de most már a turbófeltöltőbe és a belsőégésű motor tesztműszereibe is belenyúltunk, mert a Fordnak van ebben tudása és felszerelése is.”

Brodie Sugárútja a raktárba vezet, ahol gondosan szétválogatva találhatóak a különböző alkatrészek. Innen egy tisztító területre vezet az utunk, majd az összeszerelő műhelybe, ahol összerakják a belső égésű motorokat. Mivel mindennek tökéletesen precíznek és makulátlannak kell lennie, inkább néz ki labornak a terület, mint műhelynek. Az egyik fele a V6-os motor összerakásának van szentelve, a másik pedig az egyes hengerekének, így hatékonyabb a fejlesztés.

„Nyilván kicsit elfogult vagyok, de ez a beállítás még annál is korszerűbbnek tűnik, mint ami a Mercedesnél volt. De ennek így is kell lennie, mert itt szabad kezet kaptam ahhoz, hogy előálljak ezzel a kialakítással” – mosolyog Brodie.

Red Bull Ford Powertrains

Fotót készítette: Red Bull Content Pool

Ami a tesztelést illeti, itt Brodie átadja a terepet Florian Niehavesnek. A német mérnök korábban az AVL-nél dolgozott, ahonnan a Red Bull saját létesítményének tesztműszereit is vásárolta, most pedig közvetlenül a Powertrains projekten dolgozik. Ő vezet át minket a következő szobába, ami kicsit úgy néz ki, mint az űrrakéták kilövését kontrolláló irányítótermek. Ide futnak be az adatok azokból a műszerekből, melyek az egyes komponenseket tesztelik, mielőtt beépítik őket az erőforrásba.

A gyártóknak szigorú tesztelési szabályokat kell betartania a Forma-1-ben. Minden motorlétesítményben összesen három tesztpad üzemelhet a teljes erőforrás, három az egyedi hengerek és kettő az ERS tesztelésére. A Red Bull Powertrains elmondása alapján felszerelés szempontjából közel vannak a szabályok által megengedettek határához.

Miután a Jochen Rindtben már ki lett alakítva az infrastruktúra, a Red Bull Powertrains elmondása szerint akár négy Forma-1-es csapatot is el tudnának látni motorokkal. Ez azt jelenti, hogy a Red Bull Racing és az RB mellett még két ügyfélnek van hely, bár 2026-ra nem ez a tervük.

„Több csapat is megkeresett minket, néhányan tapogatóznak, hogy kiderítsék, kinek lesz a legerősebb motorja. Mi egyelőre azon dolgozunk, hogy a két Red Bull-csapatot el tudjuk látni, meg akarunk tanulni járni, mielőtt szaladni kezdenénk. Ha valami később közbejön, a megfelelő partnerre nyitottak leszünk” – mondta Horner, hozzátéve, hogy a motorszállítás pénzügyi szabályain is változtatni kellene:

„Motort szállítani ugyanis ügyfeleknek veszteséges gyakorlat az FIA árazása szerint. Szinte már együttérzek Cyrillel” – utal viccelődve a Renault korábbi Forma-1-es csapatfőnökére, Cyril Abiteboulra, akivel fagyossá vált a kapcsolatuk, míg a franciák szállították nekik a motorokat.

Red Bull Ford Powertrains

Fotót készítette: Red Bull Content Pool

Az összeszerelő és tesztcsarnok után túránk a végéhez közeledik, Horner azonban megszólal: „Ez nem volt az eredeti tervben, de nézzük meg a tervezőirodákat is.” Természetesen itt is szigorúan tilos fotózni, mivel a képernyők tele vannak vázlatokkal és számokkal, amiket mi, szerény újságírók túl bonyolultnak találnánk, de a vetélytársak mérnökei azonnal rávetnék magukat, ha kiszivárognának.

A Red Bull campusa komolyan megnőtt, mióta 2005-ben felvásárolták a Jaguar csapatát, összesen 1800 alkalmazott dolgozik ma ott. Az eddig vezető út alatt egyre több épületet kellett felhúzni Milton Keynesben és ennek legújabb lépése a házi motorprojekt.

Miután a Renault-val nem voltak elégedettek, a Honda pedig úgy döntött, otthagyja őket, a Red Bull ettől a projekttől várja, hogy a motorja még jobban illeszkedjen a karosszériába, de ami még fontosabb, hogy többé ne kelljen motorszállítókra támaszkodniuk:

„Teljes egészében a saját kezünkbe vesszük a sorsunkat. A Ferrarit leszámítva az egyetlen csapat vagyunk, akiknek egy telephelyen van a motor- és a karosszériás részlege 2026 előtt. Még a Mercedesnek is két különböző helyen van (Brackley-ben és Brixworthben – a szerk.). Lehetetlen küldetésnek tűnhet, de szerintünk hosszú távon hasznos lesz” – mondja Horner.

Ennél fontosabb azonban, hogy milyen erős lesz a motor, erre a kérdésre viszont senki sem tud válaszolni, sem Milton Keynesben, sem a többi gyártónál. Rushbrook azonban annyit elárul: „A saját céljainkat és mérföldköveinket meghaladtuk, de gőzünk sincs, hol tartanak a többiek. A mi mottónk valami olyasmi, hogy alulígérgetünk, majd felülteljesítünk.”