Sir Frank Williams – a kikezdhetetlen akaraterő diadala - második rész

A baleset ugyan teljesen megváltoztatta az életét, de lelkesedését nem szegte, és miután felépült, ugyanolyan elánnal vetette magát a munkába, mint korábban. A sikerek pedig nem is maradtak el. 1987-ben Nelson Piquet révén visszahódították az egyéni címet, miközben a csapatoknál nem találtak legyőzőre.

Ezt követően a McLaren-Honda néhány évre megszakította a menetelésüket, 1992-ben viszont újra felülhettek az F1 trónjára (stílusosan megint duplázással), a csapat versenyzője, Nigel Mansell pedig rekordgyorsasággal, pont nálunk biztosította be matematikailag is elsőségét.

1993-ban, 1996-ban és 1997-ben a csapat ismét duplázni tudott, a győzedelmes évek közé pedig 1994-ben még beszúrt egy „szimpla” konstruktőri címet is. Ez az év azonban sajnos egy újabb tragédiáról maradt emlékezetes, miután a legendás háromszoros világbajnok, Ayrton Senna Imolában, a csapat egyik autójában szenvedett végzetes kimenetelű balesetet.

Nigel Mansell, Williams FW14B Renault

Fotó készítője: Rainer W. Schlegelmilch / Motorsport Images

Ez a megrázó esemény természetesen komoly csapás volt Williamsnek is, de ahogy nála szokás volt, nem adta fel, ment tovább, csapata pedig továbbra is komoly erő tudott maradni a Forma–1-ben.

Az 1997-es utolsó vb-címet követően viszont némi lejtmenetbe kerültek, és ugyan a BMW-vel karöltve a 2000-es évek elején még tudtak versenyeket nyerni, és a bajnoki címtől sem voltak annyira távol, korábbi lehengerlő teljesítményüket már nem tudták megismételni.

Frank Williams csapata ezek után egyre hátrébb csúszott a mezőnyben, és legutoljára a 2012-es Spanyol Nagydíjon tudtak a dobogó legfelső fokán pezsgőzni, amikor Pastor Maldonado egy ihletett versenyzéssel meg tudta nyerni azt a futamot.

A hibridek 2014-es bevezetése egy újabb felemelkedést hozott számukra, hiszen a Mercedes-motorok révén ismét az egyik legerősebb istállóvá váltak a rajtrácson, ennek pedig több dobogós helyezést is köszönhettek.

Hiába azonban minden erőfeszítés, a régi elveket és gondolkodásmódot követő Williams-csapat az évek múlásával nagyon mélyre süllyedt, ennek „tetőpontja” pedig 2019 volt, amikor pont nélkül, mindenkitől messze lemaradva zárták a szezont.

Ezek voltak talán azok az események, amelyek révén azonban a főnix ismét elkezdhetett feléledni hamvaiból, és ugyan ekkor már a csapat mindennapi ügyeit egy jó ideje Frank Williams lánya, Claire irányította, az elnyűhetetlen csapatvezető, ha tehette, még mindig besegített szeretett alakulatának, amely 2020 során már fejlődést mutatott.

Tavaly ennek ellenére a Williams család úgy látta a legjobbnak, ha átadják a stafétabotot, és a Dorilton Capital érkezésével egy új fejezet kezdődött a gárda életében. Ha fájó szívvel is, de Williamsék búcsút intettek az F1-nek és háttérbe vonultak.

2021-ben változatlan névvel, de megújult szemlélettel vágott neki a szezonnak a csapat, és George Russell révén Belgiumban sikerült nekik ismét felérniük a dobogóra, még ha kicsit szerencsés körülmények között is. Most pedig mindenki az F1 új korszakára vár, amely újabb lehetőséget kínálhat nekik a felemelkedésre.

Ezt azonban Sir Frank Williams már sajnos nem fogja megélni, az öröksége azonban mindenképpen fennmarad, hiszen nem sokan voltak képesek arra, amit ő elért az autóversenyzés világában, megannyi probléma, tragédia és nehézség ellenére is mindig kitartott, és akkor sem adta fel, amikor a legrosszabbra fordultak a dolgok.

Csak remélni tudjuk, hogy a jövőben is a rajtrácson marad majd a Williams név, mert nélkülük nem lenne ugyanolyan a Forma–1, és abban biztosak lehetünk, hogy nem lesz még egy olyan ember, csapatalapító és csapatfőnök, mint Sir Frank Williams. Nyugodjon békében.

A motorsport világa egy emberként gyászolja Sir Frank Williamst