Schumacher és a sportautózás világa: miért volt ugródeszka a C-csoport a Forma–1-hez?
1990-ben nagy döntés előtt állt Willi Weber, aki már Schumi pályafutása elején is a német versenyző karrierjét egyengette. Miután Michael megnyerte a német Forma–3-at, és a szintén F3-as pilótáknak megrendezett Makaói Nagydíjat, sokan úgy vélték, hogy a fiatal pilótának már most a Forma–1-ben a helye, vagy legalább a Forma 3000-ben. Weber viszont egy teljesen meglepő, de mint végül kiderült, okos döntést hozott.
Szerző: Móré Dániel
A menedzser úgy gondolta, hogy kockázatos lenne bevásárolni Schumit egy Forma–1-es kiscsapatba, hiszen az autó lassúsága miatt lehet, hogy nem figyelnének fel a tehetségére. Ezért Weber inkább úgy döntött, hogy részt vesznek a Mercedes junior programjában, ahol a legjobbak elindulhattak a sportautó világbajnokság futamain a Sauber-Mercedes színeiben.
A Mercedes junior programjának vezetője, Jochen Neerpasch által kiválasztott ifjú titánok Heinz-Harald Frentzen, Karl Wendlinger, és Michael Schumacher voltak. A program lényege az volt, hogy a fiatalok mindent tanuljanak el a másik, tapasztalt versenyzőkből álló csapattól (Jochen Mass, Jean-Louis Schlesser, Mauro Baldi), hogy később a Mercedes 1992-ben induló gyári F1-es csapatának pilótái közülük kerüljenek ki.
A „tanárok” közt Mass Forma–1-es futamgyőztes, Schlesser ex-F1-es, és későbbi kétszeres Dakar győztes, Baldi pedig ex-F1-es, és későbbi Le Mans győztes volt. Nem csak a pályán kellett elsajátítani mindent, hanem azon kívül is. Masséktól megtanulták azt is, hogy hogyan kell viselkedni a média és a rajongók előtt, és hogy hogyan „adják el” magukat a szponzoroknak. Schumacher ez által rengeteget fejlődött. Pár éve még szégyellős volt a kamerák előtt, de most már magabiztosan állt ki a kamerák elé, és ezen kívül ilyenkor tanult meg folyékonyan beszélni angolul. Végül a Mercedes anyagi helyzete megromlott, és emiatt elhalasztották az F1-es visszatérést.
A Mercedes C11, amivel Schumacher 1990-ben versenyzett, egy 950 lóerős, V8-as, duplaturbós szörnyeteg volt, aminek végsebessége 407 km/h volt. Ahhoz képest, hogy Schuminak új volt a zárt karosszériás versenyzés, és a futamok is 6 órásak voltak, fölényesen győzött Mexikóban, Jochen Mass társaként.
Schumacher a következő évben többek között elindult Le Mans-ban, ahol 5.-ek lettek, és egy futamot nyert a világbajnokságban, akkor is a szezonzárót, Japánban. Ezen a futamon már Forma–1-es versenyzőnek mondhatta magát, hiszen a Jordannel való hirtelen –de annál sikeresebb– bemutatkozás után egyből lecsapott rá a Benetton. A Mercedest viszont ezek után sem hagyta cserben, és elutazott az utolsó sportautós versenyekre.
Schumi rengeteget tanult a Sauber-Mercedesnél eltöltött két év alatt, például az autó pontos beállítását, és azt, hogy hogyan kell egyenletesen gyors teljesítményt nyújtani a futamokon. Kétségtelen, hogy a Mercedes junior programjában eltöltött évek nélkül Schumi nem illeszkedett volna be ilyen könnyen a királykategóriába.
#KeepFightingMichael
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások