Williams: 40 év, hét világbajnok

Bár nem most éli legszebb időszakát a Williams a Forma-1-ben, a múltjára mindenképp büszke lehet. Az istálló 40 éve ezen a napon futotta első versenyét, és 1997-ig hét egyéni világbajnokot adott a sorozatnak. Micsoda nevek!

Nigel Mansell, Williams FW14B Renault

Nigel Mansell, Williams FW14B Renault

LAT Images

Bár Sir Frank Williamsnek annak idején, a hatvanas évek végén és a hetvenes évtized elején volt egy másik csapata is (Frank Williams Racing Cars), a kerekesszékes csapatfőnökhöz inkább a ma is ismert Williamst kötik. Ez teljesen érthető is, mert bár az istállónak voltak már sikeresebb időszakai is a mostaninál, a nyolcvanas és a kilencvenes években a csapat több szezon végén is az F1 csúcsán volt.

 

A Williams 1980 és 1997 között hét egyéni világbajnokot adott a sorozatnak, most rájuk és győztes szezonjaikra tekintünk vissza!

Az első

Race winner Alan Jones, Williams
Az első williamses és az eddigi utolsó ausztrál világbajnok az F1-ben: Alan Jones

Az ausztrál Alan Jones 1975-ben egy Hesketh volánjánál mutatkozhatott be a Forma-1-be, a szezont viszont már az Embassy Hillnél fejezte be, itt szerezte meg első pontjait is. 1977-ben a Shadownál már győzelmet is ünnepelhetett, majd 1978-ra az első lépéseit megtevő Williamshez igazolt. Itt az élet nem indult egyszerűen Jones számára, ugyanis első szezonjában mindössze egy dobogót tudott felmutatni, egy évvel később, 1979-ben viszont négy győzelmének köszönhetően már harmadik lett összetettben.

1980-ban még kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott, ugyanis öt győzelme mellett további öt alkalommal a dobogó valamely másik fokára is felállhatott, így kényelmes, tizenhárom pontos előnnyel megszerezte a világbajnoki címet Nelson Piquet előtt. Jones a Forma-1 történetének (egyelőre) utolsó ausztrál világbajnoka.

1982

Keke Rosberg, Williams FW07C-Ford Cosworth
1982-ben egy futamgyőzelem is elég volt a vb-címhez, amit Keke Rosberg szerzett meg

Ha valaki összekapcsolja magában a Forma-1 és az 1982 szavakat, akkor a világbajnokság történetének egyik legzaklatottabb szezonja juthat eszébe. Ketten meghaltak, az újonc Riccardo Paletti és a potenciális vb-aspiráns Gilles Villeneuve sem élte meg a szezon végét, Didier Pironi pedig súlyos lábsérülései miatt volt kénytelen idő előtt visszavonulni. A sajnálatos halálesetek és a súlyos sérülés mellett a szezon sportszakmailag sem akármit produkált, ugyanis az 1982-es idény során tizenegy különböző győztest avattak, közülük senki sem tudott kettőnél többször diadalmaskodni.

Ebbe a közegbe csöppent bele a Williams bajszos finn versenyzője, Keke Rosberg is, akinek a szezon során nagyon sokáig "csak" a dobogós helyezések jöttek össze. A dijoni "svájci" futamon aztán megtört a jég, és Rosberg megszerezte pályafutása első futamgyőzelmét, a sok-sok problémával küzdő rivális között pedig ez elég volt ahhoz, hogy megszerezze élete első és egyetlen vb-címét. Első évében a Williamsnél.

Harmadszor is Piquet

Nelson Piquet, Williams takes the win
Piquet két brabhames elsősége után harmadik, egyben utolsó vb-címét a Williamsnél ünnepelhette

Néhány viszonylag szerényebb szezon után a Williams 1986-ban már visszatalált a helyes útra, és megszerezte a konstruktőri címet, ám érthető módon a versenyzők is szerettek volna felérni a csúcsra. Ennek megfelelően a csapat olyan autót épített alájuk (FW11B), amellyel szemben senkinek volt hosszú távon valódi esélye.

Azok után, hogy 1986-ban még Nigel Mansell kerekedett felül csapaton belül, ezúttal Nelson Piquet volt az erősebb, és hiába szerzett csak három futamgyőzelmet Mansell hatjával szemben, kiegyensúlyozottabb teljesítménye világbajnoki címet ért. A harmadikat, az utolsót pályafutása során. Mansellnek még várnia kellett.

Rekord

Podium: second place and world champion Nigel Mansell, Williams Renault, race winner Ayrton Senna, Mclaren Honda
Mansell (balra) már a mogyoródi Magyar Nagydíjon bebiztosította elsőségét

A McLaren sikerszériája és Ayrton Senna vb-címei után ismét a Williams volt a soros. Nigel Mansellt sokan a Forma-1 egyik legpechesebb versenyzőjeként tartották számon, azonban a brutálisan erős és félelmetesen gyors FW14B kódjelű Williamsszel végre megtört a jég: amikor az angol pilóta célba tudott érni, azt minden egyes alkalommal az első vagy a második helyen tette, így Mansell már a Magyar Nagydíjon bebiztosította matematikailag is pályafutása első világbajnoki címét.

A bajszos angol három vb-második hely után a csúcsra ért, a csapat örömét pedig a másodikként záró Riccardo Patrese tette teljessé, akinek szintén jutott egy futamgyőzelem. Mindkét versenyző élete legjobb szezonját futotta a Forma-1-ben.

Professzor

Alain Prost, Williams FW15C Renault
Prost jött, látott, és 1993-ban még egyszer, utoljára mindenkinek megmutatta, ki az úr a háznál

A Williams lendületben volt, ráadásul az 1993-as szezonra megszerezte magának az egy éves önkéntes száműzetéséből visszatérő, akkor még "csak" háromszoros világbajnok Alain Prostot. Az ütős kombináció ellen pedig nem volt ellenszer: Prost a szezon első tíz versenyéből hetet megnyert, így kényelmesen be tudta osztani előnyét pályafutása negyedik vb-címéhez, amely még így is tetemes, 26 pontos lett korszakos riválisával, Ayrton Sennával szemben.

Apja fia

Damon Hill, Williams Renault
Damon Hill 1996-ban apja nyomdokaiba lépett

1994-ben és 1995-ben a Benetton és Michael Schumacher megállíthatatlan volt a Williams és a Senna halála után első számú versenyzővé előrelépő Damon Hill számára. 1994-ben egyébként az angol majdnem megcsípte Schumachert, azonban egy kérdéses ütközés után, amely során egyébként mindketten kiestek, meg kellett elégednie a második hellyel. Ahogy egyébként egy évvel később is, ez a szezon viszont az 1994-eshez képest sokkal egyoldalúbbra sikerült.

1996-ra a Williams ismét magára talált, ráadásul Schumi az akkor gyengélkedő Ferrarihoz igazolt, új kihívásokat keresve. Hill előtt így nyitva állt az út, a világbajnok csemete pedig nem is hibázott: a tizenhat futamos világbajnokság felén, vagyis nyolc versenyen ő nyert, így két összetett második hely után immár semmi nem mentette meg a vb-címtől. Hill teljesítményével apja, Graham és ő lettek az első apja-fia páros az F1 történetében, ahol mindkét generáció vb-címet tudott szerezni.

Amerikából jöttem

Jacques Villeneuve, Williams FW19
Jacques Villeneuve Amerika és a CART után a Forma-1-et is meghódította 1997-ben

A friss CART-bajnok és Indy 500-győztes Jacques Villeneuve már 1996-os újonc szezonjában is ott figyelt Hill mellett-mögött, sokszor pedig előtt, ekkor viszont még meg kellett elégednie az ezüstéremmel év végén. 1997-re viszont ő lett a Williams első számú versenyzője, miután Hill az Arrowshoz szerződött, így ő számított a vb-cím egyik legfőbb várományosának.

Villeneuve nem is okozott csalódást: hét futamgyőzelem és egy ádáz Schumacher elleni csata végén a Forma-1-ben is a csúcsra ért.

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország