Mi lett volna, ha? Nick Heidfeld és az elszalasztott mclarenes lehetőség

Nick Heidfeld a kétezres évek elején a Forma-1 egyik legnagyobb ígéretének számított, sokan úgy gondolták, fényes karrier várhat rá az alapján, amit a nevelőszériákban elért. Aztán végül egy soha be nem váltott ígéret maradt.

A kilencvenes évek közepén feltűnt a német utánpótlás-bajnokságokban egy fiatal, möchengladbachi német srác, egy 1977-ben ezen a napon, május 10-én született, ígéretes újonc, bizonyos Nick Heidfeld. És ha már feltűnt, előbb-utóbb mindenkit meg is vert. 1994-ben övé lett a német Formula-Ford 1600 bajnoki címe, 1995-ben egy kategóriával feljebb, az 1800-as kategóriában is diadalmaskodott. 1996-ban harmadik lett a német F3-as bajnokságban, és ugyanez a pozíció lett az övé a zandvoorti Masters of Formla 3 nevű különálló, "össznépi" Forma-3-as versenyen is.

1997-ben még eggyel feljebb lépett, és második évében már semmi nem mentette meg őt a német F3-as bajnoki címtől, ezen kívül pedig ő végzett az élen a Monacói Nagydíj betétfutamaként funkcionáló Forma-3-as összejövetelen is. Ez felkeltette Norbert Haug érdeklődését, aki végül leszerződtette őt a Mercedes utánpótlás-nevelő programjába. "Quick Nick" így 1998-ban a West (közvetve pedig maga a McLaren) támogatásával már a Forma-3000-es bajnokságban mérette meg magát, és csak azon múlt, hogy rögtön újonc évében nem lett bajnok, hogy a szezonzáró nürburgringi futamon egy üzemanyaggal kapcsolatos szabálytalanság miatt a pole-pozícióból a rajtrács végére száműzték, ahonnan nem volt esélye a pontszerzésre, végül pedig csak kilencedik lett. A bajnoki címet harmadik helyének köszönhetően Juan Pablo Montoya szerezte meg.

Heidfeldet egy dolog vigasztalhatta: 1998-ban már ő volt a McLaren hivatalos tesztpilótája, ezt a státuszát pedig 1999-re is megtarthatta. A tesztpilótai lehetőség mellett tovább versenyzett az F3000-ben is, és ami egy évvel korábban nem jött össze neki, 1999-ben már igen, és a McLaren F1-es gépére kísértetiesen hasonlító West-Lolában rendkívül magabiztos teljesítményt nyújtott, ennek az eredménye pedig az akkori első számú utánpótlás-kategória megnyerése lett.

Nick Heidfeld, Prost
Heidfeld első kilométereit a Prostnál teljesítette a Forma-1-ben - néha a füvön is

A fiatal német versenyzőnek a McLarennél ekkor még nem jutott hely (nem is igazán volt oka a csapatnak lecserélni a bejáratott Häkkinen-Coulthard páros bármelyik tagját), így Heidfeld Forma-1-es bemutatkozására a Prostnál került sor 2000-ben. A pontszerzés nem sikerült, és mivel a Coulthard-Häkkinen páros továbbra is kirobbanthatatlan volt, Heidfeldnek még mindig várnia kellett élete lehetőségére. A 2001-es szezont a Saubernél töltötte, és ez az éve már sokkal jobban sikerült, ugyanis megszerezte első pontjait az F1-ben, Brazíliában ráadásul a dobogóra is felállhatott. Bár nem sokkal, de megverte újonc csapattársát, a finn Kimi Räikkönent, így amikor Mika Häkkinen 2001 végén bejelentette visszavonulását, sokan arra számítottak, hogy a McLarenhez ezer szállal kötődő Heidfeld veszi át a kétszeres világbajnok helyét.

Press conference: Michael Schumacher, David Coulthard and Nick Heidfeld
2001-ben, második szezonjában a Brazil Nagydíjon már dobogóra is állhatott, és mindenki azt várta, hogy a szezon végén ő kerül a visszavonuló Mika Häkkinen helyére a McLarennél.

Ez lett volna a papírforma. Volt viszont egy olyan tényező, amivel Heidfeld nem tudott mit kezdeni: Häkkinen lobbierejével. A pletykák szerint Häkkinen hathatós közreműködésének is volt betudható, hogy visszavonulása után a honfitárs Räikkönen került a McLarenhez, így pedig Heidfeld hoppon maradt. Ha pedig hoppon maradt, soha nem tudta beteljesíteni azokat a várakozásokat, amelyek a személyével kapcsolatban jelen voltak a Forma-1-ben.

Nick Heidfeld and Robert Kubica with the new BMW Sauber F1.09
Kubica futamot tudott nyerni a BMW-Sauberrel - Heidfeld nem...

Hiába fordult meg ugyanis a Sauber után a Jordanben (2004), a Williamsnél (2005), ismét a Saubernél (2006-2009, valamint 2010 utolsó öt futama) és a Lotusnál (2011), soha nem tudott még csak futamot sem nyerni, a legtöbb, amit el tudott érni, az néhány (egészen pontosan 13) dobogós helyezés volt. Az ő nevéhez fűződik egy kétes értékű rekord, ugyanis 13 dobogós helyezésénél senki nem szerzett többet úgy, hogy ne nyert volna legalább egyszer. Ennek fényében nem volt különösebben meglepő, hogy 2011 végén Heidfeld kiszorult a Forma-1-ből, így másfelé kezdett el nézelődni, majd 2014-ben megállapodott az akkor még újdonságnak számító Formula E-ben. Az árnyékát itt sem tudta átlépni, az elektromos bajnokságban eddig ugyanúgy legfeljebb dobogókig jutott, mint előző állomáshelyén, az F1-ben. 

Nick Heidfeld, Mahindra Racing, Spark-Mahindra, Mahindra M3ELECTRO
2014 óta a Formula E mezőnyét erősíti, ugyanúgy győzelem nélkül...

Több szerencséje volt Heidfeldnek az endurance-versenyzésben, a 2014-es Le Mans-i 24 óráson ugyanis Nicolas Prosttal és Mathias Beche-sel megnyerte az LMP1-L kategóriát, összetettben pedig a negyedik helyen zárt ez a trió. Ha viszont utolsó formaautós győzelmét szeretnénk kideríteni, sokáig kell lapoznunk az autósport évkönyveiben: Nick Heidfeld utoljára 1999 július 24-én, még Forma-3000-es versenyzőként az A1-Ringen haladt át utoljára elsőként a célvonalon. Lassan 18 éve.

Hozzászólás írása
Hozzászólás mutatása
Bővebben erről a cikkről
Sorozat Forma-1
Versenyzők Nick Heidfeld
Csapatok McLaren , Sauber , Williams , Jordan , Lotus F1 Team , Venturi , Mahindra Racing
Cikk típusa Portré
Címke bmw-sauber, f3000, forma-3000, formula e, jordan, lotus, mahindra, mclaren, mercedes, nick heidfeld, norbert haug, prost, sauber, tesztpilóta, venturi, west, williams