A versenyző, aki igazából le sem akart győzni senkit

1927-ben ezen a napon született a Forma-1 első amerikai világbajnoka, Phil Hill, aki saját bevallása szerint békeszerető ember lévén a "rossz bizniszben" volt, és igazából soha senkit nem akart legyőzni. Azért néha sikerült.

Phil Hill volt az ötvenes-hatvanas évek tökéletes antihőse a Forma-1-ben, és ezt ő is nagyon jól tudta magáról. Saját magát így jellemezte még aktív versenyzőként, amikor le kellett írnia legfőbb tulajdonságait:

"Egy visszafogott, gondolataiba mélyedő embernek tartom magam, aki a rossz bizniszben van. Soha nem akarok senkit legyőzni, nem akartam hős sem lenni. Én alapvetően egy békeszerető ember vagyok."

Azért az Egyesült Államok legnagyobb szerencséjére összejött neki ez-az a Forma-1-ben és a másik legendás versenyen, a Le Mans-i 24 óráson is, ezeket a sikereket idézzük most fel.

Vb-címet érő hattyúdal a Forma-1-ben

Hill eredetileg egy művelt, egyetemista fiatal volt, 1945 és 1947 között a dél-kaliforniai egyetem hallgatójaként tengette napjait. Az autóversenyzés iránti szeretete viszont erősebb volt, így otthagyta a gazdasági kart, és belevetette magát a versenyzés világába, eleinte mások szerelőjeként, de egyetemista korában magára szedett intelligenciája végigkísérte autóversenyzői pályafutását is. 1949-ben, karrierje további előmozdítása érdekében Angliába költözött, ahol eleinte a Jaguarnál pallérozódhatott, majd 1956-ban már a Ferrari versenyzője volt.

1958-ban már a Forma-1-ben is bemutatkozhatott, igaz, nem egy Ferrarival, hanem a Joakim Bonnier Racing Maseratijával. Élete első versenyén, a Francia Nagydíjon a hetedik helyet szerezte meg. Két futammal később, Németországban már a Ferrarinál bizonyíthatott, azonban még itt sem jött neki össze a pontszerzés, csak kilencedik lett. Az istálló hazai versenye viszont már sokkal jobban sikerült, ott Hill harmadik lett, ezt pedig az amerikai versenyző megismételte a szezonzárón, Marokkóban is.

Phil Hill, 1st position with Richie Ginther, 2nd position
1960-ban, az Olasz Nagydíjon, ahol első győzelmét szerezte

Élete első teljes szezonjában, 1959-ben háromszor is dobogóra állhatott, benne ismét az Olasz Nagydíjjal, ahol egyet előrelépve már másodikként intették le. Jó teljesítményének köszönhetően a negyedik helyet szerezte meg összetettben, Jack Brabham, ferraris csapattársa, a két győzelmet szerző Tony Brooks, valamint Stirling Moss mögött. 1960-ban már első győzelmét is megszerezte, hol máshol, mint Olaszországban, amelyet rendkívüli módon érzett, viszont mivel ezen kívül csak Monacóban állhatott dobogóra (harmadik lett), a szezon végén eggyel rosszabb helyen, az ötödiken zárt.

Phil Hill in the Ferrari 156
Vb-címe évében

1961-ben csapattársával, a német gróffal, Wolfgang von Tripsszel kiemelkedtek a teljes mezőnyből, az egész szezon az ő küzdelmükről szólt. Hill hiába szerzett a szezon első hat versenyén ötször is a dobogós helyezést (ebből egyszer, Hollandiában győzni is tudott), a Nordschleiféről távozva úgy vághatott neki az Olasz Nagydíjnak, hogy csapattársa, von Trips mögött négy pontos hátrányban van. A Ferrari hazai versenye aztán tragikus fordulatot hozott a vb-harcba, ugyanis von Trips a verseny legelején elvesztette uralmát autója fölött, miután ütközött Jim Clarkkal. Ezt követően menthetetlenül a nézők közé csapódott, itt végül sem az ő, sem 15 néző életét nem tudták megmenteni. Hill megnyerte a versenyt, megelőzte von Tripset, és mivel a haláleset miatt a Ferrari nem indult a szezonzárón, a vb-cím is az övé lett, azonban keserédes volt a siker, ugyanis ehhez a versenyen elhunyt csapattársát kellett megelőznie.

A következő szezon elején, amikor Hill visszatért a versenyzéshez, valami megtört benne, amiről 1962 elején így beszélt:

"Nincs már akkora szükségem a versenyzésre és arra, hogy nyerjek, nem vagyok már annyira éhes a sikerre. Nem akarom megölni magam."

Hill reakciója teljesen emberi és teljesen érthető volt, ugyanis abban a korszakban a pilóták úgy vágtak neki egy-egy versenynek, hogy tudták, lehet, hogy az az utolsó, ezt pedig az amerikai versenyző közvetlen közelről, csapattársa példáját látva is megtapasztalta. Azt, hogy Hill már nem volt annyira éhes a sikerre, az eredményei is megmutatták, ugyanis mert bár 1962-ben még néhányszor dobogóra állhatott, érdemi Forma-1-es karrierje az 1961-es vb-címmel véget ért. Az F1-ben 1966-ig versenyzett (utolsó szezonjában már csak egy versenyen akart indulni, de arra sem tudta kvalifikálni magát), majd élete Forma-1-es fejezete végleg lezárult.

Le Mans-i sikerek

Olivier Gendebien, Phil Hill, Ferrari 330LM
Olivier Gendebien és Phil Hill 1962-ben ezzel a Ferrarival tudott nyerni Le Mans-ban

Forma-1-es pályafutása előtt, illletve azzal párhuzamosan (ahogy az bevett szokás volt a hatvanas években), a világ egyik legnehezebb versenyén, a Le Mans-i 24 órás megbízhatósági versenyen is részt vett, 1953-tól egészen 1967-ig. Viszonya eleinte nem volt túl jó a legendás versennyel, ugyanis első négy próbálkozásából (háromszor Ferrarival) egyszer sem tudott célbaérni. 1958-ban aztán minden megváltozott, amikor a belga Olivier Gendebiennel elsőként intették le őket a 24 óra lejártával. A siker ráadásul rendkívül fölényes is volt, ugyanis 12 kört vertek a másodikként zártó Whitehead-testvérpárra.

1959-ben és 1960-ban ismét nem tudott célbaérni, előbb Gendebiennel, majd von Tripsszel. 1961-ben és 1962-ben ismét a belgával alkotott egy csapatot, és végül mindkét évben győzedelmeskedni tudtak 333, illetve 331 megtett körrel. Az 1961-es siker a Ferrari számára is különleges, ugyanis abban az évben Hillék mögött is egy Ferrari végzett, Willy Mairesse-szel és Mike Parkes-szal a volánjánál.

Ezt követően még ötször vett részt a 24 órás kihíváson, azonban már egyszer sem tudott célbaérni, majd végleg szögre akasztotta bukósisakját, és autókereskedést nyitott hazájában az első amerikai világbajnok, aki ráadásul az egyetlen olyan, aki amerikai születésű is, lévén az 1978-as győztes Mario Andretti még Olaszországban látta meg a napvilágot. Hill egyébként a legfőbb skalp Le Mans mellett komoly sikereket gyűjtött be más hosszútávú versenyeken, így a sebringi 12 óráson és a nürburgringi 1000 kilométeresen is, előbbit háromszor, utóbbit kétszer nyerte meg. Phil Hill 2008. augusztus 28-án, 81 évesen vesztette életét Parkinson-kórja szövődményei miatt.

Phil Hill
2006-ban

Légy részese valami nagy dolognak

Hozzászólás írása
Hozzászólás mutatása
Bővebben erről a cikkről
Sorozat Forma-1 , Le Mans
Versenyzők Phil Hill
Csapatok Ferrari
Cikk típusa Portré
Címke forma-1, le mans, le mans-i 24 órás, outlaws, phil hill, portré