Nők a száguldó cirkuszban: Gaelle Le Hir

A fiatal hölggyel a Renaultsport.com készített interjút, ebből szemezgetünk most. Elsőként azt kérdezték tőle, mi is pontosan a feladata.

"A motorral, valamint az energia-visszacsatoló rendszerrel (ERS) foglalkozó technikus vagyok. A gyárban főleg az ERS az, amivel foglalkozom, a karbantartásukkal és a töltőelemekkel. Azok is hozzám tartoznak, melyek jelenleg fejlesztés alatt állnak. Ezek prototípusaival is foglalkozom, melyeket néha nem is használunk versenyen. Ez az adott tesztek kimenetelétől függ. De időről időre szoftveres meetingeken is részt veszek, illetve új dolgozók betanításában is szoktam segédkezni."

"A pályán a motorokkal foglalkozom, mindkét autó Power Unit elemével. Segítem előkészíteni őket, mielőtt az autóba helyezzük, leellenőrizni őket, valamint a legújabb hardveres megoldásokat. Amikor az autó a pályán van, akkor ott vagyok, és bármiben segítek, ha szükség van rá."

"A munkám kettős jellege miatt nagyon sok emberrel dolgozom együtt, változatos körülmények közepette. Kapcsolatban vagyok mechanikai, elektronikai, valamint szoftveres dolgokkal egyaránt. Minden nap tanulok valami újat. Nem csupán a motorról, hanem az egész Power Unitról."

Arról is beszélt, milyen egy átlagos napja a munkahelyén.

"Minden nap más. Nagyjából 7:30-ra érek be a gyárba, reggel szeretek egy kis csöndet magam körül. Általában van egy tervem, határidőkkel, az ERS-ek töltőelemeinek fejlesztése kapcsán. Ez komplex folyamat, egyszerre igényel elektronikai, valamint mechanikai tudást. A csapatunk kicsi, csupán hat főt számlál, szóval nagy a felelősség.

"Akár a pályán, akár a gyárban dolgozom, mindig tudom mikor érkezek. Azonban azt nem, mikor hagyom abba a munkát. Általában 18:30-ra otthon vagyok, de gyakran ráhúzok, mikor túlórázni kell."

"A pályán sincs egy tipikus nap, de ott azért a hét mindig standard. Általában kedden érkezem, ahol előkészítem a terepet. A motoroknak készen kell állniuk szerdára. Amikor a versenymotorok készen állnak, akkor a tartalékokkal foglalkozom. A legmozgalmasabb nap a péntek. Szombaton nem dolgozhatunk az autón az időmérőt követően, szóval az kissé lazább."

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miképp keveredett egy ilyen állás közelébe, de erre is választ adott.

"Motorversenyek paddockjaiban nőttem fel, kétkerekű versenygépek között. Elvégeztem egy speciális, versenymérnöki képzést is. Eleinte főképp motorversenyzésben dolgoztam."

"Egy nap egy kollégám szólt, hogy lenne egy lehetőség a Renaultnál. Akkor 23 voltam és úgy véltem a Forma-1-ben dolgozni nagy lehetőség és kihívás. Meginterjúvoltak, és utána már minden gyorsan ment. A motorokkal kezdtem dolgozni, aztán tettek át az ERS részlegre, de még mindig foglalkozom a motorral is."

Elárulta, hogy számára még mindig az a legemlékezetesebb pillanat, amikor az autók felállnak a rajtrácsra egy futam előtt. Legrosszabb momentumnak semmit sem emelt ki, elmondása szerint "imádja az állását".

Azt azért bevallotta, hogy sokszor frusztráló, mikor a pályán nem tapasztalja egy fejlesztés eredményét, de olyankor bízik benne, hogy hosszú távon kifizetődik majd. Ugyanezt emelte ki legjobb részként, mikor meglesz a munka eredménye, továbbá még, hogy sokféle emberrel dolgozhat együtt.

Végül szabadidejének eltöltéséről is beszélt:

"Szeretek a nap végén a barátaimmal beszélgetni egy pohár bor mellett, vagy akár főzni. Illetve dél-francia vagyok, szeretek hazautazni. És egyszerűen imádok vásárolni."

"Ha nem ezzel foglalkoznék, akkor az ékszeriparban helyezkedtem volna el. Elvégre a gyémántok egy nő legjobb barátai."