Visszavonult, de mégsem, 1. rész: Niki Lauda

Amellett, hogy szédületesen gyors volt, Niki Laudánál nehezebb eset kevés volt a Forma-1-ben. Az önfejű osztrák 1979 végén, két vb-címmel és tizenhét futamgyőzelemmel a háta mögött mindenkit sokkolva úgy döntött, felhagy a versenyzéssel.

Laudától mindig fel kellett készülni egy kőkemény odamondásra, és az őt kérdezőknek azon az ominózus 1979-es bejelentéskor sem kellett csalódniuk: "Van élet azon kívül is, hogy körbe-körbe versenyezzek." Döntése annyira hirtelen felindulásból született, hogy ezt a szezon utolsó előtti versenyének szabadedzésén jelentette be: az utolsó két versenyen, Kanadában és az USÁ-ban így el sem indult.

Tavaly így tekintett vissza a közel negyven évvel ezelőtti (ideiglenes) visszavonulására: "Meguntam. Elszállt a motivációm, és fájdalmas volt versenyezni emiatt - ennyire egyszerű."

A száguldó cirkusztól távol töltött éveiben Lauda saját légitársasága építésével foglalkozott, és jó ideig F1-es pályára nem tette be a lábát. Aztán egyre többet hívták szakkommentátorkodni, és ekkor ismét megváltozott benne valami: "Kész voltam újra kockázatokat vállalni, ráadásul lenyűgözött az a fejlődés, amin a Forma-1 az én távollétemben keresztül ment. Pont kapóra jött tehát Ron [Dennis] megkeresése, amikor megkérdezte, nem szeretném-e kipróbálni a legújabb McLarent."

A "randevúra" egy titkos teszten kerítettek sort, melynek helyszíne a Donington Park volt. A gyakorlás után Ron Dennis komolyan megkérte Laudát, gondolja át, hogy tényleg vissza szeretne-e térni. "Amikor felvázoltam neki az álláspontomat, azt hittem, legalább néhány hétig rágódik majd az ajánlatomon" - mondta Dennis az esetről még 2012-ben. "Amikor aztán autóztunk vissza a pályáról a szakadó esőben, az autóban Niki azonnal rábólintott a kérésemre."

Lauda visszatérése aztán egész sokáig, négy szezonig elhúzódott, ráadásul kimondottan jól is sikerült: első mclarenes szezonjában rögtön harmadik versenyét megnyerte Long Beachen, és úgy lett ötödik, hogy két versenyt ki kellett hagynia, egyről pedig kizárták. 1983-at kivéve minden egyes szezonjában versenyt tudott nyerni a csapattal, 1984-ben pedig "vénségére", 35 évesen megszerezte harmadik világbajnoki címét is a McLarennel. Mondjuk ezért meg kellett izzadnia, ugyanis mindössze fél ponttal verte csapattársát, a Professzort, Alain Prostot: ez a Forma-1 történetének legkisebb különbséggel megnyert szezonja mind a mai napig.