Montoya kezelhetetlen volt és túlsúlyos, Vettel fél év alatt a legjobb lett

Marko 1999 óta vezeti a Red Bull Junior Programot, melyben fiatal tehetségeket támogatnak és gondoznak, egészen a Forma-1-ig. Szerepük volt abban is, hogy a királykategóriába segítették Juan Pablo Montoyát, míg az utóbbi években Sebastian Vettel-lel nyerik sorban a címeket. A héten Daniil Kvyat toro rossós szerződését jelentették be. Vajon mitől lesz valaki olyan tehetség, hogy kiérdemli a lehetőséget?

„Először is be kell látni: manapság nem elég, ha valaki csúcstehetség a volán mögött”- kezdte az osztrák a Speedweeknek. „Vegyük például Juan Pablo Montoyát. Hihetetlenül gyors volt, de nem volt fitt. Nem edzett, nem tudtuk irányítani. Nem figyelt a táplálkozásra, nem tartotta be a diétát, miközben túlsúlyos volt”- folytatta a tanácsadó. „De tehetséges volt, és a volán mögött egyszerűen elképesztő. Emlékszem egy utcai versenyre, mely Helsinkiben volt, és 2 másodperccel gyorsabb volt a mezőnynél. Majd karambolozott. Egyszerűen nem kontrolálta a dolgokat. Sebastian sokkal előrébb van teljes csomagként”- hasonlította össze őket Marko.

„Összeül a mérnökeivel és keményed edz. Ausztriában van egy fitnesz-diagnosztikai központunk, melyben gyakran kivizsgáljuk a Red Bull atlétáit. Mikor Seb elkezdte a dolgot, mindössze fél évig tartott, mire a legjobb lett. Ha az ember fejben rendben van, akkor az kihat a reakcióképességeire a versenyen. Más versenyzők egyszer csak elfáradnak, de Seb sohasem. Mindig a megfelelő pillanatban hívja le a teljesítményt”- méltatta a németet.

A remek „pilótaanyag” mellett szükség van egy nagyszerű csapatra is. Marko természetesen úgy véli, Milton Keynesben ez is rendben van.

„A szervezeti struktúránk nagyon egyszerű. Nagyon gyorsan meg lehet hozni a döntéseket, ha éppen úgy kell lennie; akár egy másodperc alatt. Nálunk nem sokan rendelkeznek a döntés jogával. Ez az egyik legnagyobb erősségünk. A Red Bull Racing esetében a tulajdonos dönt – tehát Didi Mateschitz -, és ő kiismeri magát a motorsportban. Szereti a versenyzőket, és minden edzés- és versenynapon beszélünk egymással, ha a helyzet megköveteli. Hébe-hóba hétköznap is. Vagy nemet vagy igent mond – olyan nincs, hogy talán.”