Ismét pályára gurult a hetvenes évek ikonikus, hatkerekű F1-es autója!
A Minardi retroeseményén, a harmadik Historic Minardi Dayen feltűnt egy "külsős" vendég, a hetvenes évek legegyedibb autója, az 1976-ban és 1977-ben használt hatkerekű Tyrrell, a P34-es. A tulajdonos szerint ez egy igazi remekmű.
Fotót készítette: Franco Nugnes
Pierluigi Martini egy igazán különleges autót birtokol: övé az a P34-es Tyrrell, amellyel 1976-ban, illetve egy évvel később Jody Scheckter, Patrick Depailler és Ronnie Peterson versenyzett, Scheckter még futamot is nyert. Az autó igazi különlegessége az, hogy hat kerék hajtja, ennél egyedibb autót keveset találhatnánk a Forma-1 történetéből.
A korábban maga is F1-es versenyző (méghozzá a Minardinál kilenc évet töltő) Martini nemrég befejezte ennek az autónak a teljes felújítását (ehhez még Ausztráliába is el kellett utaznia), és ha már így alakult, meg is járatta azt a harmadik Historic Minardi Dayen.
"Az autó minden porcikájában eredeti. A kormány konkrétan az, amit Ronnie használt annak idején, ezt gyorsan le lehet ellenőrizni korabeli fotók alapján, vannak különös ismertetőjegyei. Meg tudtam szerezni Patrick Depailler ülését is, aki Peterson csapattársa volt. Erre azért volt szükség, mert a nagy magasságbeli különbség miatt Ronnie ülésével képtelen lettem volna elvezetni az autót."
Martini a szó legszorosabb értelmében beleszeretett a P34-esbe, ez gyorsan kiderül az alábbi olasz nyelvű videóból, amelynek legérdekesebb részleteit alább olvashatjátok.
Az autót egyébként az utolsó verseny alapján újították fel, amit Petersonék futottak vele, a mintha tehát az 1977-es Japán Nagydíj volt, ahol Depailler dobogóra is állhatott. Az autót annak idején Derek Gardner tervezte, korábban pedig egyetlen futamot nyertek vele, az 1976-os Svéd Nagydíjat Jody Scheckter révén. Ezen kívül összejött még az autóval 1 pole, 3 leggyorsabb kör, 14 dobogó és összesen 100 szerzett pont.
Gardner akkoriban úgy gondolta, a négy első kerékkel kisebb lesz az autó légellenállása, ugyanis adott volt ehhez egy gyakorlatilag mindent befedő orr és első szárny. A motor maga egy klasszikus Cosworth DFV volt, az autó legnagyobb gyengeségének viszont pont ennek a motornak a hűtését tartották.
"Fantasztikus autónak tartom a P34-est." - kezd bele Martini a gép 'szétcincálásába'. Az Avon, amely jelenleg a Historic-mezőny autóinak szállít gumikat, egyrészt kiváló abroncsokat gyárt, másrészt a termékeiknek köszönhetően meglepően jó egyensúlyt találtam az autón, amivel igazán élvezetes meneteket futhatok. Biztos vagyok benne, hogy ha annak idején megfelelő gumik kerülnek az autóra, világbajnok lett volna." [A Goodyear gumijaival ekkor több problémája volt Ken Tyrrell istállójának - a szerk.]
Martini az imolai pályán végül csak néhány kört tudott megtenni féltengely törés miatt. "Megbíztam abban, aki ezzel foglalkozott, és ez azon kevés alkatrész egyike volt, amit végül nem ellenőriztünk indulás előtt - el is tört. Szeretném elvinni az autót a Villa d'Estében rendezett úgynevezett elegancia-versenyre, addig mindennek rendben kell lennie, nem szeretnék rossz benyomást tenni. A hátsó lámpa még hiányzik az autóról: jelenleg az van rajta, ami a Historic-versenyeken való induláshoz kötelező, én viszont szeretnék egy minden ízében eredeti autót birtokolni. De megvan már, hol szerzem be ezt, Nagy-Britanniában megtaláltam a megfelelő hátsó lámpát. Nem volt egyszerű megvalósítani ezt a felújítást, hiszen 1977-ben annyira átalakították az autót, hogy az szinte felismerhetetlen lett, de volt lehetőségem beszélni a tervezővel, és nagyon sok kétséget el tudott oszlatni."
Martini számára a Tyrrell, illetve a hetvenes évek autói úgy általában, a mérnöki teljesítmény csúcsát jelentik. "A legkisebb erőfeszítés nélkül tudtam vezetni ezt az autót Imolában." - mondja 'Puffo'. "Most már értem, hogy tudtak ennek a korszaknak a versenyzői napi negyven cigit elszívni, az autó arra ment, amerre akartad, soha egy fölösleges mozdulat, soha egy rendellenes reakció."
Aztán a világ megváltozott. "A következő évtized már a turbóról, a leszorítóerőről és az egyre fontosabbá váló aerodinamikáról szólt. Az autókat nehéz lett vezetni, fizikai szempontból egyre fárasztóbbak lettek a versenyek. A P34-es tehát egy egyszeri és megismételhetetlen autó!"
A történelmi autók versenyének csúcsa, a monacói Historic GP egyelőre még nem jött össze: "Megkérdeztem, van-e lehetőség arra, hogy egy másolattal induljak, de a szabályok értelmében csak eredeti autókkal lehet ezeken a versenyeken részt venni. Nem akartam tönkretenni a P34-esbe addig belefektetett munkát, így inkább elengedtem az egészet. Monacóban mindenképp el akarok indulni, már csak a karrierív és a versenyzők színvonala miatt.
KÉPGALÉRIA A KÜLÖNLEGES VERSENYAUTÓRÓL
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások