Mikor, hogyan, és miért töröltek el Forma-1-es futamokat?

A legtöbb versenyt pénzügyi okokból kellett eltörölni. 1955-ben több futamot is eltöröltek a Le Mans-ban történt Mercedes tragédia miatt, de néha egészen furcsa okok miatt nem került megrendezésre egy-egy futam.

1983-ban a Svájci Nagydíjat a franciaországi Dijonban tartották volna, de a Francia Televízió nem volt hajlandó két versenyt is közvetíteni egy szezonban. Összeállításunkban még 5 olyan futamot szedtünk össze, amelyeket kirívó okok miatt kellett eltörölni.

Holland és Belga Nagydíj, 1957

Egy ékes példája annak, hogy mennyire szorosan függ az F1 a világ történéseitől. A Suezi Válságot követően Európa szerte akadoztak az olajszállítmányok, amik gazdasági nehézségekhez vezettek. Spa és Zandvoort azzal fordult a csapatokhoz, hogy csökkentenék a nyereményösszeg mértékét, amit a résztvevők nem fogadtak el, és ez vezetett a futamok eltörléséhez.

A két verseny helyett Pescara tartott először, és utoljára Forma-1-es nagydíjat. A sportág történetének leghosszabb, 25 kilométeres versenypályáját használták, a leggyorsabb kör 9 perc 44 másodperc volt rajta.

Belga Nagydíj, 1969

A spa-i pálya népszerű a szurkolók körében, de a múltban, az átalakítások előtt félelmetes volt több pilótának is. Az 1960-as évek végén a pilóták egyre többet gondoltak a biztonságra, az 1969-es verseny előtt Jackie Stewart több változtatást is követelt, amelyek növelték volna a pálya biztonságát, de a Belga Motorsport Szövetség nem volt hajlandó elvégezni ezeket.

A Masta kanyar a legendás régi Spa versenypályán

Fotó készítője: Sutton Images

A Versenyzők Szervezete ezért nem volt hajlandó részt venni a versenyen, és a nagydíjhétvégét törölni kellett. 1970-ben megtartották a futamot, miután egy plusz lassító sikánt építettek a szervezők, de ez volt az utolsó verseny, amit a régi Spa versenypályán tartottak.

New-York-i Nagydíj, 1983-1985

A Forma-1 már évtizedek óta arról beszél, hogy a bajnokság számára mennyire fontos lenne az Egyesült Államok piaca. Egy New Yorkban tartott verseny nagyon kívánatos lett volna a versenynaptárban, de sosem vált valósággá.

Az 1980-as évek elején Bernie Ecclestone elkezdte szervezni a versenyt, és 1982-ben bejelentették, hogy 1983 szeptember 25-én megtartják a New York Grand Prixt. A projekt vezetői „Moanco szépségét és bűbáját” ígérték „a New York-i atmoszférában.”

1983-ban elhalasztották a versenyt, környezetvédő aktivisták tüntetései miatt, ami ahhoz vezetett, hogy szponzorokat és televíziós közvetítőket is alig találtak a versenyhez. Még két évig próbálták összehozni a versenyt, de az végül kudarcba fulladt.

Belga Nagydíj, 1985

Az 1985-ös verseny előtt újraaszfaltozták a pályát. A szervezők nagyon büszkék voltak az új felületre, amelyen nagy volt a tapadás, még esőben is. A hétvége kezdetekkor azonban kiderült, hogy használat közben az aszfalt egyszerűen elmállik az autók alatt.

Minden kísérlet, amellyel ki akarták javítani a keletkező kátyúkat, csak a pálya állapotának további romlásához vezetett. A pályát veszélyesnek ítélték meg, és szombat este bejelentették a verseny elhalasztását. A versenyszervezőkre bírságot szabtak ki, de szeptemberben megtartották az eredetileg júniusban rendezendő versenyt, amit Aryton Senna nyert a Lotusszal.

Az 1985-ös Belga Nagydíj rajtja, a pole-pozícióból Alain Prost indult.

Fotó készítője: Sutton Images

Bahreini Nagydíj, 2011

Gyakran hangoztatják, hogy az F1 nem folyik bele a politikába, ezt sosem tartották be teljesen. 2011-ben kormányellenes tüntetések robbantak ki szerte a Közel-Keleten, és Észak-Afrikában, amelyet később Arab tavasznak neveztek el.

Március elején a tüntetések eljutottak Bahreinbe is, ahol az év első futamát tartották volna március 13-án, amit így nem tartottak meg a kormány támogatása nélkül. A szezon közben még voltak egyeztetések egy új időpontról, de végül csak 2012-ben tért vissza a száguldó cirkusz Bahreinbe.

A McLaren 650S alapjáraton is egy szép és erős modell, de az Armytrix és a Liberty Walk közreműködésével egyszerűen varázslatosan néz ki, még ebben a "lepusztult" állapotában is.