Mi lenne Hamiltonnal közösségi média nélkül?

Facebook, Twitter, Instagram: néhányan itt élik az életüket, mások pedig elvből nem regisztrálnak egyikre sem – és van az arany középút. A Forma-1-es versenyzők is különböző módon állnak hozzá a közösségi médiához. Lewis Hamilton például zseniális technikai vívmánynak tartja – ez nem is meglepő, hiszen az extravagáns életmódot élő bajnok rendszeresen használja. Hamiltonnak számos oka van rá, hogy élete legnagyobb és legapróbb részleteit is megossza a nagyvilággal.

„Képeket posztolok, mert mozgalmas életem van.” – írta Hamilton a BBC-n vezetett blogjában – „Folyamatosan érdekes dolgokat csinálok, vagy új emberekkel találkozom. Szerencsés vagyok, mert olyan dolgokat csinálhatok, amiket mások sosem tapasztalnak meg.” – Hamilton igazán aktív volt Londonban, Nelson Mandela 90. születésnapján is, ahova meghívást kapott – „Találkoztam Bill Clintonnal, Will Smith-szel, Denzel Washingtonnal, akiknek nagy rajongója vagyok. Azonban ott senkivel sem készült közös fotó.”

https://www.youtube.com/watch?t=945&v=Gm4AN9Jly3U

A 30 éves versenyző ezt hamar megbánta, hogy ennek az emléknek nem maradt nyoma, és elhatározta, hogy ezen változtatnia kell. A barátja, Daniel Forrest, becenevén Spinz, aki Hamiltonnal együtt zenél, azóta partnere ebben is: „Néha én posztolom a dolgaimat, máskor pedig Ő készít rólam képeket. Ez lehet egy szép kép, egy autó, pillanatok az öcsémmel, híres és inspiráló idézetek, találkozások prominens személyekkel, mindenféle, ami velem történik.”

„Néhányan ezeket megtartják maguknak, de én szeretem megosztani a több millió követőmmel a közösségi médiákon keresztül, akik szeretnék tudni, hogy mi történik velem.” Az elektronikus média gyakori használata lehetőséget teremt arra, hogy mindenkinek meglegyen a maga véleménye a látottakról. Furcsa, hogy néhány szurkoló visszasírja a régi szép időket, amikor még a versenyzők magukat adták a versenyhétvégéken, de ennek ellenére sokan támadják Hamiltont, hogy ilyen nyíltan éli az életét.

//

„Kár, hogy az emberek gyorsan megalkotják rólad a véleményüket, és besorolnak egy kategóriába. Néha úgy érződik, mintha csak egy dolgot csinálhatnál. Ez különösen rossz a Forma-1-ben – ez majdnem olyan mintha azt várnád, hogy olyan legyél, mint James Hunt, vagy valaki más a Forma-1-ben. Én nem vagyok olyan, mint Ő vagy, mint bárki más.”

„Nagyon keveseknek adatik meg, hogy átéljék milyen is Forma-1-es pilótának lenni. Az embereknek észben kell tartani, hogy én vagyok az első fekete versenyző a Forma-1-ben, szóval nyilvánvaló, hogy más vagyok, mint a többi pilóta.”

„Azt szeretném, hogy másként tekintsenek rám, és remélhetőleg idővel elfogadnak olyannak, amilyen vagyok.”