Még idén jöhet a biometria az F1-ben – mindent látni és tudni akarnak a balesetekről

Alonso egy olyan balesetet úszott meg Melbourne-ben, aminél háromszor is komoly erőhatás érte, ezek közül az első kettő esetében 45G és 46G mértékű lassulást rögzítettek. 305 km/órával haladt, amikor eltalálta Gutiérrez kocsiját, a McLaren fejjel lefelé állt meg a bukótérben egy 0.9 másodpercen át tartó röptét követően. A következő futamot ugyan ki kellett hagynia, de mondhatni sértetlenül sétált el a baleset helyszínéről.

Ez volt az első olyan incidens, melynél minden biztonsági berendezés egyszerre teljesített szolgálatot: a versenyző füldugójába épített gyorsulásmérő, a cockpitba szerelt kamera, amit idén vezettek be, és az autó fekete doboza, az úgynevezett Baleseti Adat Rögzítő (Accident Data Recorder, ADR), ami minden külső erőhatást rögzít.

Laurent Mekies, az FIA kötelékébe tartozó, a balesetek vizsgálatával is foglalkozó Global Institute kutatásért felelős általános menedzsere elmondta, hogy az ADR valós időben továbbít adatokat az orvosoknak és kutatóknak, így rögtön egy becsapódást követően rendelkeznek egy kiindulási alappal arra vonatkozóan, mekkora erők léptek fel az incidens alatt. A füldugóban elhelyezett gyorsulásmérő összeköttetésben áll az ADR-rel, és a kocsi központi vezérlőjével, az ECU néven futó szoftverrel. A harmadik eszköz, a cockpit elejében elhelyezett kamera, rögzíti a felvételt, de hogy biztosra menjenek, az ECU-ra is rá van kötve a berendezés.

A kamera rendkívül nagy segítséget nyújt abban, hogy megértsék a fej, a nyak, és a vállak dinamikáját a nagy becsapódások során, magyarázta Mekies az AUTO című kiadványban. Egyben azt is jobban feltérképezhetik általa, hogy az említett testrészek miként lépnek interakcióba a cockpit egyes berendezéseivel, mint például a biztonsági öv, a fejtámasz, vagy éppen a HANS. A Global Institute nemcsak kivizsgálja az egyes eseteket, hanem jelentős kutatómunka is zajlik, az összekötőkapocs a csapatok irányába pedig Charlie Whiting.

Az FIA nem csak az F1-re koncentrál, így létrehoztak egy közös adatbázist minden bajnokság számára, hogy egy helyre gyűjtsék össze a balesetekből nyert adatokat. Mekies szerint a cockpitban elhelyezett kamera „csak egy lépés volt, és további lépések fogják követni ezt”. „Ez egy soha véget nem érő feladat, de határozottan nagyon fontos lépés”- utalt a kamerára.

A következő lépés pedig a biometria lesz: olyan adatok begyűjtése a versenyzőkről, mint a szívritmus, testhőmérséklet, vagy éppen az izzadás mértéke. „Remélem, hogy a szezon vége előtt fel tudunk tenni valamit egy versenyzőre, legalább egy teszten. A biometriai adatok segíteni fognak abban, hogy felmérjük a versenyző állapotát a baleset előtt, alatt, és utána”.

Szó van arról is, hogy további kamerákat helyeznének el, ebben jöhet kapóra a Halo 2017-es bevezetése. Mekies szerint számos lehetőség van, ami tényleges utat jelenthet a továbbiakban.

„Milliónyi dolog elképzelhető a holnapot szem előtt tartva – például az, hogy a biztonsági öv révén próbáljuk meg felmérni az aktuális versenyző felsőtestére ható terhelést. Ez olyasmi, ami sosem fog leállni, hiszen a biztonságot érintő kutatás sem fog leállni, és továbbra is feszegetni fogjuk a határokat, hogy minél mélyrehatóbban értsük meg a dolgokat.”