Retro technikai elemzés: Mansell világverő Williamse és az autó fejlesztései

Nigel Mansell 25 évvel ezelőtt a tizenhat futamos szezonból kilencet megnyert, és már akkor matematikailag világbajnoknak mondhatta magát, amikor még öt futam hátra volt a szezonból. Az autó két ember keze munkája: az egyik Patrick Head technikai igazgató, a másik pedig egy olyan ember, akit ma talán a jelenlegi paddock legnagyobb szaktekintélyeként tisztelnek: Adrian Newey. Most Head beszél arról, miért volt ennyire elképesztően jó az FW14B.

Félautomata váltó

"1991-ben versenyeztünk először ezzel a típusú váltóval, de akkor még nem volt elég megbízható és rengeteg pontunkba került. De amint megoldottuk a problémákat ezzel kapcsolatban, nagyon jó szolgálatot tett, ugyanis négyszer-ötször gyorsabban lehetett vele váltani a korábbiakhoz és a riválisok által használthoz képest, és a motor sem pörgött már túl."

Nigel Mansell, Williams FW14B

Fotó: LAT Images

Evolúció, nem visszafejlődés

"A legfőbb különbség az 1991-ben használt FW14-eshez képest az aktív felfüggesztés volt. Egészen elképesztő, ha most visszanézünk az egész programra. 2011-ben például év végére a tizenkettedik verziót használtuk az első szárnyból, akkor viszont az aerodinamikai változások minimálisak voltak. Az FW14B a kezdetektől egy jó autó volt, köszönhetően a Leyton House-tól hozott aerodinamikai megoldásoknak, amelyet Adrian jelenlétének köszönhetően szereztünk meg."

Kipörgésgátló

"A kipörgésgátló hasonló volt ahhoz, amit még 10 év múlva is használtunk, nyilván kevésbé kidolgozott verzióban. Amikor az egészet elindítottuk, még egy rendkívül egyszerű szoftver működtette. Ennek egy egészen egyszerű oka volt - viszonylag kevés időbefektetéssel is jó dolgot tudtunk alkotni, nem igényelt annyi munkát ennek a kifejlesztése. Esőben óriási előny volt. Korábban a versenyző feladata volt a megfelelő motorerő-használat, az automatikus rendszer pedig nyilván sokkal jobban dolgozott a versenyzőnél." 

Nigel Mansell, Williams FW14B

Fotó: LAT Images

Vezetési stílus

"Az aktív felfüggesztés egy alapvetően jól reagáló megoldás volt. Nem volt ugyanaz az érzés a korábbi felfüggesztéshez képest vezetés közben, ugyanis a kanyarok bemenetekor kicsit rakoncátlankodott, ezt követően viszont stabilizálódott. Erre Nigel ráérzett, Riccardo Patrese viszont nem tudta magát igazán jól érezni ezzel a felfüggesztéssel."

Renault motor

"Az egyértelmű, hogy a Renault egy nagyon jó motor volt, jobb, mint a Honda, ami a McLarent hajtotta. Abban nem kételkedem, hogy a japánok motorja is volt legalább olyan erős, ha nem erősebb, azonban az egy rendkívül nehéz motor volt. Bár később a Renault is jelentősen könnyült, akkor ez volt a legjobb motorerő, súly és fogyasztási szempontból is, ráadásul megbízható is volt."

Nigel Mansell, Williams FW14B

Fotó: LAT Images

Aktív felfüggesztés

"Az aktív felfüggesztést már 1985 óta fejlesztettük, amikor az AP csatlakozott hozzánk. Ők utcai autókra fejlesztettek ki egy rendszert, de amikor ezt elvetették, szerencsénkre nem dobták ki a kukába, hanem felajánlották nekünk. Akkoriban AP fékeket használtunk. Eleinte ez egy szimpla mechanikai megoldás volt, később viszont digitalizálnunk kellett, hogy kontrollálni tudjuk elektronikus értelemben is. Ahogy a fejlesztés haladt előre, úgy lett a rendszer egyre kifinomultabb. Egy idő után már meg tudtuk változtatni az autó tulajdonságait, ha például a versenyző alul- vagy túlkormányzottságra panaszkodott itt-ott, meg tudtuk ezt oldani neki."