Leclerc csak egy esetben hagyná ott a Ferrarit

Leclerc 2019-ben csatlakozott a Ferrarihoz, első szezonja után a Saubernél. A monacói első győzelmeit még abban az évben, Spában és Monzában megszerezte. 2022 végéig még hármat begyűjtött, de idén frusztráló éve van, miután a Ferrari SF-23 nem tudja felvenni a harcot a Red Bull RB19-cel, kivéve Szingapúrban, ahol azonban Sainz szállította a Scuderia 243. F1-sikerét.

A The Race-nek adott interjújában azonban Leclerc elmondta, szíve továbbra is Maranellóba húzza és több okból: „Már fiatalabb korom óta a vörös autót érzem magamnénak. Nem ez azonban az egyetlen dolog, amiért ennyire kötődöm a Ferrarihoz. Azért is nagyon hálás vagyok, amit értem tettek.”

„Azzal is tisztában vagyok, hogy Nicolas Todt (Leclerc menedzsere – a szerk.) segített 2011 óta, de a Ferrari nélkül sosem jutottam volna el a Forma-1-be. A Ferrari különleges. Amikor elmegyek hozzájuk, körbejárom a gyárat, beszélek az emberekkel, valami igen különlegeset érzek és értem, mekkora szenvedély ez és mennyit jelent nekik, ahogy az is, hogy látják a pilótát.”

Miután 2022 első felében a Red Bullt és Max Verstappent legyűrve a tabella élén álltak, az év második részében lankadt a produkciójuk. A Scuderia azonban így is komoly ellenállást akart tanúsítani 2023-ban, ezt azonban a második ground effectes szélsőséges és megjósolhatatlan viselkedése aláásta:

„Azonnal tudtuk, mik a gyengeségeink. Legalább az év elején nagyon érzékenyek voltunk a szélre, amit elég megérteni azon rajongóknak, akik nem követik rendesen a Forma-1-et. Voltak ellenpéldák, mint Baku, ahol elég erős szél volt, de mégis nagyon jók voltunk, ezt nekünk is nehéz felfogni.”

„Általánosságban azonban az a trend, hogy elég sokat szenvedtünk. Még egy hétvége alatt is voltak nagyon jó és nagyon nehéz edzéseink. Ez nagyon nehéz volt számunkra, mert pilótaként így pokoli bonyolult egy bizonyos beállítást találni, mert az autó viselkedése edzésről edzésre változik.”

Ezek után nem lenne meglepő, ha Leclerc türelmetlenségében kiutat keresne a Ferraritól, de a monacói elköteleződése a csapat mellett töretlen, és elhatározta magát, hogy segít főnökének és barátjának, Fred Vasseurnek visszajuttatni a csapatot korábbi dicsőségéhez.

„Én úgy tekintek erre, hogy csak akkor fogok elgondolkodni a távozáson, amikor már nem hiszek a projektben, mert az ilyen helyzetekben, ha nem hozod ki magadból a legtöbbet, akkor a csapatnak sem tudsz annyit segíteni, mint amennyit kellene.”

„Azonban jelenleg egyáltalán nem ez a helyzet. Annyira hiszek a projektben, mint korábban még soha, különösen, amióta Fred megérkezett. Egyelőre tehát tiszta a helyzet és az is tiszta, hogy nyerni akarok. Hiszek azonban a projektben és szerintem jó irányba haladunk.”

Nem mindenki van azonban ezzel így, Ralf Schumacher attól tart, hogy a monacói az "örök tehetség"-matricát ragasztja magára, ha így folytatja.