Kubica pánikba esett a rajt előtt, nem látta a lámpákat Melbourne-ben

Kubica autójáról leesett az első szárny az első körben, majd a harmadikban az egyik visszapillantó is, ami tovább nehezítette számára az alapból sem sima évkezdést. A jelentős lemaradás és a gyenge technika ellenére mégis elégedett valamelyest, mert úgy érzi, jól teljesített olyan téren, amit csak ő tud befolyásolni.

„Tekintettel arra, ami az én hatáskörömbe tartozik és én tudom kontrollálni, szerintem meglehetősen jól végeztem a dolgomat”- mondta Kubica.

„Elég magabiztos voltam azzal kapcsolatban, hogy képes vagyok rá, hogy meg tudom csinálni, ugyanez áll a rajtot illetően is. Valójában ez volt az első állórajtom nyolc év és négy hónap után – legutóbb 2010-ben csináltam ilyet, Abu Dhabiban. Azóta egyszer sem csináltam állórajtot a célegyenesben. Valójában elég jól sikerült – annak ellenére, hogy a McLaren hátsó szárnya kitakarta a lámpákat, nem láttam őket rendesen, csak az első blokkot, a többit nem, ezért balra kellett elmozdulnom, ott még voltak további lámpák. Kicsit pánikba estem ekkor.”

Már a téli csúszás miatt is sejteni lehetett, mennyire nehezen fog indulni a szezon, és ez megerősítést nyert Ausztráliában.

„Ez a realitás; nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani úgy, hogy ennyire messzire végeztünk a többiektől, de akad pár pozitívum. Tegnap nehéz napunk volt, csalódott voltam pár dolog miatt; az volt a baj, hogy úgy álltam hozzá, mintha mások ellen versenyeznénk, de mi más szakaszban tartunk jelenleg – kicsit old-school volt a beállítottságom. Nem könnyű, de tesztként kell használni a versenyhétvégéket.”

„Nehéz kezdés volt, de tisztában voltunk vele, hogy így lesz. Nekem is sokat kell tanulnom, hiszen az idei kocsik nagyon másmilyenek. Hosszú utat tettem meg, kemény volt, és rendkívül kemény lesz a továbbiakban is. Nem vagyok teljesen boldog, mert nem lehetek az, de őszintén: tekintettel a nehéz szezonrajtra, a kevés tesztre, a sok újdonságra, jó mentális formában vagyok”- jegyezte meg.

„Nem”- felelte arra a felvetésre, megbánta-e a visszatérést. „Nem, mert végül több mint hat héten át gondolkodtam a döntésen. Tudtam, nem lesz könnyű, és tudtam, extrém nehéz lesz, de arra nem számítottam, hogy ennyire felkészületlenül érkezünk meg Ausztráliába. A tesztek voltak a legfontosabb napok számomra az elmúlt nyolc évben versenyzőként – nem magánemberként -, de nem sikerültek elég jól, itt kell végigvenni, és Bahreinben, és még pár versenyen.”

„Még ha szenvedtem is ma, élveztem a dolgot – ami nagy különbség a korábbi időkhöz képest. Olyan érzés volt a verseny végén, mintha nagy dolgot értem volna el.”