Forma-1
24 okt.
-
27 okt.
Ez az esemény véget ért
01 nov.
-
03 nov.
Ez az esemény véget ért
14 nov.
-
17 nov.
Ez az esemény véget ért
28 nov.
-
01 dec.
Ez az esemény véget ért
Teljes eredmény:

Portré: Jim Clark és a két tökéletes F1-es vb-cím

megosztás
hozzászólás
Portré: Jim Clark és a két tökéletes F1-es vb-cím
Szerző:
2017. ápr. 7. 19:19

A hatvanas évek zseniális versenyzője, Jim Clark 1963-ban és 1965-ben, másodikként a Forma-1 történetében egy valószínűleg megismételhetetlen rekordot állított fel a Forma-1-ben. Tökéletes szezont futott, és ez nem csak egy frázis.

Idén 49 éve, hogy a Forma-1 világa fájdalmasan fiatalon, mindössze harminckét évesen elvesztette a hatvanas évek, de talán minden idők egyik legzseniálisabb versenyzőjét, az angol Jim Clarkot, aki egy rettenetesen erős mezőnyből is ki tudott emelkedni, és két világbajnoki címet szerzett addig addig az ominózus hockenheimi F2-es versenyig.

Elég lenne, ha csak annyit mondunk, hogy 25 sikerével még mindig top 10-es a futamgyőzelmek örökranglistáján, ráadásul úgy, hogy a hatvanas években sokáig legfeljebb 10 versenyből állt egy szezon, először 1967-ben lendült át 11-re. Ennek megfelelően messze Clarké a legjobb futam/győzelem arány, a néhai Lotus-pilóta versenyeinek több, mint egyharmadát, egészen pontosan 34,15%-át megnyerte (73/25). Csak hogy kontextusba tegyük mindezt: Schumacher 91 futamgyőzelme 301 futamához képest még a 30 százalékot sem éri el.

Azok után, hogy Clark 1960-ban bemutatkozhatott a Forma-1-ben (és Portugáliában máris szerzett egy dobogót), 1962-ben pedig megszerezte első futamgyőzelmeit és második lett év végén, 1963-ban egy egyedülálló bravúrt hajtott végre, ugyanis zseniális vezetésének és az akkori szabályoknak is köszönhetően tökéletes teljesítménnyel szerezte meg pályafutása első világbajnoki címét.

1963 - az első

 

Jim Clark, Lotus 25 Climax
Első vb-címe évében, 1963-ban

Ha valaki számára ez egy költői túlzásnak tűnne: nem, tényleg, TÖKÉLETES szezont futott. Ezt úgy kell érteni, hogy a tízfutamos évad során megszerezhető maximális pontszám 100%-át meg is szerezte. Ehhez előszöris az kellett, hogy nyerjen hét futamot, egyszer második és egyszer harmadik legyen. Clark tehát 10-ből 9-szer dobogóra állt, mindössze a szezonnyitó Monacói Nagydíj (pole-pozícióból nyolcadik hely) rondított bele a zseniális szezonba.

Azok után, hogy a hercegsébeli első versenyt elrontotta (a győztes Graham Hill lett), Clark és a Lotus négyfutamos erődemonstrációt tartott: ő nyert Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és a hazai versenyen, Nagy-Britanniában is, ráadásul olyan előnyökkel, hogy az embernek leesett az álla. Spában közel öt perccel előzte meg a második helyezettet, Zandvoortban mindenkinek kört adott, Reimsben egy perccel követték őt a többiek, "legszorosabb" győzelme ebből a négyes szériából az utolsó, Silverstone-i volt, ahol "csak" 26 másodpercet vert a másodikra.

A Nordschleifén honfitársa, John Surtees nyert, Monzában viszont már ismét ő végzett az élen. A harmadik már itt is kört kapott. Az Amerikai Nagydíjon, Watkins Glenben bár nem ő nyert, harmadik lett, de az utolsó szó Clarké volt: a szezon utolsó két versenyét, a mexikói és a dél-afrikai versenyt ismét ő nyerte, ami hatodik és hetedik sikere volt abban az évben. Igen, a 10 futamból.

Már csak azt nem fejtettük ki, miért volt ez tökéletes szezon. Ha az egész évet néznénk, Jim Clark "mindössze" hetven százalékos győzelmi mutatóval rendelkezett, azonban a világbajnoki cím, a számok tükrében legalábbis mindenképp, egy 100 százalékos teljesítménynek felel meg. Hogy miért? Mert a szabályok akkoriban úgy rendelkeztek, hogy a teljes szezonból mindössze az egyes versenyzők hat legjobb eredménye számít bele a világbajnokság végkimenetelébe.

Jim Clarknál így egyszerű volt a képlet: a hétből hat győzelmével szerzett 54 pontot, ezzel pedig maximális pontszámmal szerezte meg pályafutása első világbajnoki címét, egy további első helyére, valamint másik két dobogós helyezésére már nem is volt szükség vb-elsősége bebiztosításához. Statisztikailag hatból hat győzelmet szerzett, ezzel pedig beállította Alberto Ascari 1952-es rekordját.

A maximális ponttal megszerzett vb-cím mellett egy másik rekord is Jim Clark nevéhez fűződik ebből a szezonból, ebben az összevetésben viszont ő egyedül áll az élen: azóta sem vezetett egy világbajnokság során arányaiban több kört (71,47%), mint akkor a lotusos.

1965 - az ismétlés

 

Graham Hill, Richie Ginther, Jim Clark, Dan Gurney
Graham Hill, Richie Ginther, Jim Clark és Dan Gurney - a Holland Nagydíj ezen pillanatában még nem Clark vezetett, de a verseny végén ő haladt át elsőként a célvonalon

Azok után, hogy 1964-ben "csak" három futamot nyert és "csak" harmadik lett a vb-tabellán, 1965-nek ismét úgy vágott neki, hogy övé kell, hogy legyen a vb-cím.

 

Race winner Jim Clark
Indianapolisban is nyert - miért pont ott ne nyert volna?

Ennek megfelelően kezdett, és megnyerte a szezon első versenyét East Londonban, kényelmes, félperces előnnyel megelőzve másik három honfitársát. Monacóban csak azért nem nyert, mert el sem indult (Indianapolisban, az Indy 500-on volt jelenése, és mily meglepő, nyert is, az egyik legjelentősebb skalpot begyűjtve az egyetemes autósport világában), de amerikai túrája után visszatért, és ott folytatta a szezont, ahol Dél-Afrikában elkezdte: 1963-as teljesítményére eggyel rálicitálva most a változatosság kedvéért öt futamot nyert meg zsinórban. A hódítások listáján most sorrendben Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és Németország szerepelt, ezek közül igazán szoros győzelem csak a brit (3 másodperc) és a holland (8) volt.

Ezzel Clark meg is volt 1965-re, mert bár nyilván nem így akarta, tökéletesen belefért neki, hogy Olaszországban csak tizedik lett, az utolsó két versenyen, az amerikai túrán (USA, Mexikó) pedig kiesett. A szezon végén a képlet ugyanaz volt, mint két évvel azelőtt. 10 futam, amiből csak a legjobb hat számít. Jim Clarknak pedig a hat legjobb eredményre meg is volt a hat futamgyőzelme, amivel ismét tekintélyes előnnyel lett világbajnok. 100%-os teljesítménnyel. Megint.

Soha többet

 

Jim Clark, Lotus Climax
Utolsó teljes szezonjának évében, 1967-ben, a Brit Nagydíjon

Egy gyengébb 1966-os szezont követően (mindössze egy futamgyőzelem) még egyszer, 1967-ben került igazán közel a világbajnoki címhez: ebben az évben négyszer végzett az első helyen, azonban hiába a futamgyőzelmek, öt kiesése miatt nem volt reális esélye a vb-címre, ami végül Denny Hulme-é lett, tíz pont előnnyel Clark előtt.

1968-at jól kezdte, ugyanis nyert Dél-Afrikában, itt viszont egy zseniális karrier fájdalmas véget ért. Clark éppen egy hockenheimi Formula-2-es versenyen vett részt, azonban a gyors pályán egyszercsak elvesztette uralmát az autója fölött, és menthetetlenül a fák közé csapódott: nyakcsigolya- és koponyatörése miatt még azelőtt meghalt, mielőtt a kórházba érhettek volna vele.

Clark végzete is ugyanaz lett, mint oly sok más versenyzőé: a Lotus. A hihetetlenül gyors, de ugyanennyire veszélyes Lotus.

Egészen eddig Clark F1-es karrierjét cincáltuk darabjaira, amivel már önmagában egy igen elit kör tagja lehetne, olyan eredményeket tudott felmutatni addig a tragikus, 49 évvel ezelőtti napig. 25 futamgyőzelme és 33 pole-pozíciója lenyűgöző teljesítmény, utóbbival, ha eddig nem mondtuk volna, mind a mai napig az örökranglista ötödik helyén áll, holtversenyben Alain Prosttal.

Ezen kívül viszont letette névjegyét más autós sorozatokban is: 1965-ben megnyerte az amerikai open wheel-versenyzés leghíresebb versenyét, az Indy 500-at, egy évvel korábban BTCC-bajnok lett, de részt vett a Brit ralin és a Le Mans-i 24 órás versenyen is, utóbbin még 1960-ban harmadik helyet ért el. És még mennyi mindent érhetett volna el, ha nincs az a tragikus április hetedikei délután 1968-ban...

 

Colin Chapman and Jim Clark
Páratlan páros - a legendás csapatfőnök Colin Chapman és a hasonlóan legendás Jim Clark
Következő cikk
Három hónapja van a McLarennek, hogy meggyőzze Alonsót a maradásról

Előző cikk

Három hónapja van a McLarennek, hogy meggyőzze Alonsót a maradásról

Következő cikk

Remek hírek a Kínai Nagydíjról

Remek hírek a Kínai Nagydíjról
Hozzászólások betöltése

Cikk részletei:

Sorozat Forma-1
Versenyzők Jim Clark
Csapatok Team Lotus Vásárlás
Szerző Varga Ákos