BRÉKING

Interlagos: a drámák pályája a Forma–1-ben (I. rész)

Interlagost joggal nevezhetjük a „drámák pályájának”, hiszen az itt megtartott 32 nagydíjból 16 sikerült igazán fordulatosra. Azaz a „drámaarány” 50%-os, ami igen magas. Ráadásul az utóbbi időkben idényzáró futamként szerepelt a naptárban, és a pálya bonyolult karakterisztikája, illetve a kiszámíthatatlan időjárás rendre belefolyt a bajnoki küzdelmekbe. Hangolódjunk ezzel a kétrészes sorozattal az idei Brazil Nagydíjra.

Interlagos: a drámák pályája a Forma–1-ben (I. rész)

Szerző: Móré Dániel

1975: Interlagosban 1973-óta rendeznek futamot, és az első igazán izgalmas versenyig sem kellett sokáig várni a szurkolóknak. Az időmérő edzésen Jean-Pierre Jarier volt a leggyorsabb a Shadow-val, mellőle a helyi hős, Emerson Fittipaldi indulhatott, aki ’73-ban és ’74-ben is nyerni tudott a pályán. Jarier rosszul rajtolt, de aztán visszavette a vezetést Reutemanntól, és elkezdett egy jókora előnyt kiautózni. Közben a Brabham brazil pilótája, Carlos Pace is elkezdte begyújtani a rakétákat, és már 2. volt. Ám ekkor igazi balszerencse történt. Jarier autója megadta magát! A francia pilóta az egyik legszerencsétlenebb volt az F1-ben. Három alkalommal esett ki tisztán az élről, emiatt soha sem állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Jarier helyét Pace örökölte meg, mögötte pedig Fittipadi érkezett. Így Fittipaldi előző években aratott sikerei után újra hazai versenyzőt ünnepelhettek a brazilok Carlos Pace személyében. A dobogóra a brazil kettős mellé még Jochen Mass fért fel.

1977: Ebben az évben nem feltétlenül a futamra, hanem Lauda és a Ferrari kapcsolatának megromlására aggathatjuk rá a drámai jelzőt. Amikor 1976-ban Niki Lauda súlyos balesetet szenvedett, Enzo Ferrari egyből leszerződtette Carlos Reutemannt a pótlására. Lauda hamar visszatért, de az utolsó futamon nem kockáztatta a testi épségét a világbajnoki cím miatt, ezért (ahogy az olaszok hívták) Il Commendatore megharagudott rá. Innestől Reutemann volt az első számú. Az első erre utaló eset ezen a nagydíjon történt, mikor csak az argentin 312T2-je kapta meg az új, friss fejlesztésű hátsó szárnyat, ami lényegesen jobb volt az elődjénél. A futamon Reutemann nyert, Hunt, és a nagyon csalódott Lauda mögött.

1979: Emerson Fittipaldi 1976-ban húzott egy merészet, és csatlakozott bátyja istállójához, a Fittipaldihoz. Az autó nagyon gyenge volt, és az ott eltöltött 5 év alatt is csak 37 pontot tudott összegyűjteni. Interlagosban viszont reális esélye lett volna jó eredményt elérni. Már a 4. helyen autózott, és szárnyalt is volna tovább, de egyszerűen meglazult az egyik hátsó kereke, és ki kellett állnia. Egy újabb szégyen volt ez a családi csapattól, ráadásul hazai pályán. Sajnálatos, hogy Fittipaldi ilyen autóval töltötte el az utolsó F1-es éveit.

1990: 1981-1989-ig a Rio de Janeiró-i Jacarepagua pályán versenyezett a Forma-1 mezőnye, de aztán 1990-ben visszatért az alaposan felújított és lerövidített Interlagosra. A poleból Senna indult, és biztosra lehetett venni a győzelmét, de a 44. körben az élen autózva összeütközött a lekörözésre váró Nakajimával. A brazil legendának ki kellett állnia a boxba egy új orrkúpért, és emiatt a győzelem is elúszott. Így végül a 3. helyen ért be az első Ferraris győzelmét szerző Prost és csapattársa, Berger mögött.

1991: Az egy évvel későbbi futamon is történtek nehézségek Sennával. Újfent sikerült a pole pozícióból indulnia hazai közönség előtt, de most nem tudott olyan nagy előnyt kiépíteni, mint egy évvel azelőtt. Mansell volt az, aki szorosan követte, és meg is előzhette volna a helyi hőst, mert annak sebességváltója kihagyott. Viszont Senna szerencséjére Mansell is hasonló problémákkal küszködött, és később ki is állt. Ám ekkor Senna váltója hatosban ragadt, és a hátralévő 7 kört így kellett teljesítenie. Nagy nehezen sikerült bevonszolnia a célba a műszaki hibás McLaren-Hondát, és a levezető körben mindent kiadott magából. Ordított, részben örömében, részben pedig a fizikai és lelki fájdalmában. A pályán meg is kellett állnia, mert annyira kimerült, hogy kis híján elájult. Miután pihent egy kicsit, a dobogón már boldogan ünnepelte az első hazai győzelmét Patrese és Berger társaságában.

1993: Ebben az évben volt az első igazán izgalmas esős futam Interlagosban. Az élről Prost indulhatott, és a domináns Williamsszel hamar elszáguldott a többiek elől. Viszont a 23. körben leszakadt az ég. Prost kivételével mindenki egyből a boxba hajtott, és ennek meg is lett az eredménye. A francia Professzor megcsúszott, és nekiütközött Christian Fittipaldinak. Ekkor Hill vette át a vezetést, mert az addig második Sennát stop-and-go büntetéssel sújtották. 20 körrel később elállt az eső, és Senna elképesztő tempót autózott a slickeken, és átvette a vezetést. Közben a mögötte érkező Schumachert szintén kapott egy stop-and-go-t, és visszaesett az 5. helyre. A Benetton német pilótája óriásit hajrázott, és végül sikerült felállnia a dobogóra a második hazai győzelmét szerző Senna, és a Williamses Hill mögé.

1994: A következő Brazil Nagydíj az immár Williamses Senna, és az egyre jobban teljesítő Schumacher csatájáról szólt. Senna indult az élről, de Schumacher ott loholt a nyomában. A 21. körben egyszerre érkeztek a boxba, és a Benetton szerelői gyorsaságának köszönhetően Schumi megelőzte a boxban Sennát. Ezek után Senna minden áron utol akarta érni a németet, de nem járt sikerrel. Sőt, még hibázott is, és a kicsúszásának köszönhetően kiesett hazai közönség előtt. Schumacher magabiztosan nyert Hill és Alesi előtt. Nagy kár, hogy a Forma–1 egyik legnagyszerűbb pilótái csatáját a bajnoki címért már nem láthattuk…

1999: Ez a futam is egy hazai pilóta, immáron Rubens Barrichello drámájáról szólt. Barrichello már az időmérőn is meglepetést okozott, amikor a 3. helyre kvalifikálta magát a Stewarttal. A futam elején Hakkinennek gondjai voltak a váltójával, ezért Schumacher és Barrichello is elment mellette. Rubens ezek után vezetett is egy rövid ideig, de a dráma bekövetkezett. Elfüstölt a Ford motor! Ezután Hakkinen váltója megjavult, megelőzte Schumachert, és nyert. A harmadik Frentzen lett.

2000: Egy évvel később is hatalmas balszerencséje volt Barrichellonak, de már az időmérő sem volt eseménytelen. Miközben a pilóták a gyorsköreiket rótták, a pálya felett elhelyezett reklámtáblákból több is leszakadt, és egy majdnem fejen találta a padlógázzal érkező Alesit. Ezért később az FIA 100.000 dollárra büntette a pályát. Hakkinen indult az élről, de a két Ferrari hamar az élre állt. Miután Schumacher kiállt üzemanyagért, a vezető Barrichello belekezdhetett volna egy nagyobb előny kiépítésébe, de a motor megint nem bírta… Ezúttal vezető helyről állt ki a brazil! A futamot Schumacher nyerte Fisichella és Frentzen előtt.

A sorozat második részében 7 másik izgalmas Brazil Nagydíjat elevenítünk fel, érdemes lesz majd elolvasni!

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk Könnyűnek tűnik, pedig nem az, és még drága is IndyCar-motorból F1-es technológiát faragni
Következő cikk Amikor úgy tűnt, Vettel nem lesz bajnok Brazíliában

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország