Interjú az F1-es helikopter operatőrével, aki új szintre emelte a közvetítések minőségét

Nem gyakran adatik meg F1-es újságírónak, hogy egy F1-es pálya melletti repülőtéren készíthessen interjút, azonban a francia Paul Ricard pálya elhelyezkedésének köszönhetően éppen erre volt lehetősége munkatársunknak, Erwin Jaegginek, aki a repülőtér egyik hangárában ült le beszélgetni a belga Lieven Hermansszal, a Shotover F1 kamera kezelőjével.

A Hermans által is használt helikoptert egy óriási kontrollerrel szerelték fel, előtte pedig egy monitor tornyosul, ahol azonnal látja a helikopter alá szerelt kamera képét. Az F1 légi operatőrének nem csak ennek az összetett kamerarendszer működtetéséhez kell értenie, de kellő tapasztalatra, versenyismeretre van szüksége ahhoz, hogy pontosan tudja, milyen légi felvételek gazdagíthatják az F1-es közvetítéséket. Ami különösen elengedhetetlen, az egy erős gyomor, ugyanis miközben a pilóta mellette manőverezik, Hermans-nak a képernyőre kell ragadnia ahhoz, hogy a lehető legjobb képet rögzítse 4K minőségben a levegőből.

Lieven Hermans, Aerial Camera Operator for F1 and the Shotover F1 camera mounted on a helicopter

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

Hermans 2007 óta vesz részt az F1-es versenyek közvetítésében, de hogyan lesz valakiből légi operatőr?

„Két dolgot szerettem mindig is szenvedélyesen, a videókamerákat és a helikoptereket” – kezdte a mesélést. „A helikopterek világa mindig is elérhetetlennek tűnt nekem, egészen addig, amíg fel nem fedeztem, hogyan tudnám ötvözni a két szenvedélyemet. Egy olyan céghez mentem, ahol rengeteg tréningen vehettem részt, és fejleszthettem a képességeimet, hiszen természetesen senki nem kezd egyből helikopteres operatőrként. Ahhoz már széleskörű tapasztalatra van szüksége az embernek. Ez általában egyemberes meló szokott lenni, szóval minden háttértechnikával tisztában kell lenni.”

The controller for the Shotover F1 Camera, which is used by Lieven Hermans, Aerial Camera Operator for F1

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

Az szinte csak a véletlennek köszönhető, hogy Hermans végül a Forma-1-ben kötött ki.

„Előttem egy kollégám dolgozott az F1-es versenyeken. Akkoriban csak 5-6 verseny közvetítését intézte önállóan a FOM, a többi futamot még leosztották a helyi TV társaságoknak. Egyszer én helyettesítettem ezt a kollégámat, majd még egyszer, és szinte észre se vettem, de én váltam az F1 állandó légi operatőrévé. Az F1 által gyártott közvetítések száma ezután gyorsan kb. 13-ra nőtt, és növekszik a mai napig is.”

The Shotover F1 camera, which is operated by Lieven Hermans, Aerial Camera Operator for F1

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

Hermans a munkájával kapcsolatban különösen arra büszke, hogy növelhette az F1-es közvetítések minőségét.

„Korábban egyedül a futamot vezető pilótát követték felülről, mint valami testőr, de az évek során megmutattuk, hogy ennél sokkal gazdagabbá válhat a közvetítés. Sokkal dinamikusabb felvételeket készíthetünk azzal, hogy alacsonyabbra repülünk, és gyakrabban játszunk az elő és háttérrel. Szerintem sokkal jobb felvételeket készítünk, mint tettük azt 14 éve.”

Hogyan néz ki a helikopteres operatőr versenyhétvégéje? Az F1-ben dolgozó legtöbb emberhez hasonlóan az már csütörtökön elkezdődik.

„Csütörtökön készülünk fel a hétvégére, a kamerák, helikopter ellenőrzésével. Ez néha teljesen simán megy, máskor nem annyira. Rengeteg protokollt kell követnünk, megbeszélésekkel megbeszélések hátán. Általában órákig tart, mire a kamera egyáltalán felkerül a helikopterre. A tesztrepülés alatt pedig próbálunk visszaemlékezni arra is, mit hogyan csináltunk a korábbi években.”

Lieven Hermans, Aerial Camera Operator for F1

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

Bár Hermans az F1-es közvetítések állandó operatőre, mellette a pilóták gyakran cserélődnek.

„Volt egy időszak, amikor egyetlen helikopterrel, egyetlen pilótával csináltuk végig a versenyeket Európában, aminek megvoltak az előnyei és hátrányai is. Amellett, hogy ez nagyon drága volt, nekünk is csökkentenünk kell a szén-dioxid kibocsájtásunkat.”

A helikoptereket ma helyben bérli az F1, ahogyan tették azt korábban a tengeren túli versenyek esetén korábban is, ezért Hermans hozzászokott már, hogy több pilótával repült együtt, azóta pedig szerinte kialakult egy kör, akikkel rendszeresen együtt szokott dolgozni.

Egyre ritkábban, de előfordul, hogy olyan pilótával kell együtt dolgoznia, aki egyáltalán nem vett még részt F1-es verseny közvetítésében, véleménye szerint „ilyenkor az alapokkal” kell kezdeniük, de hozzátette, hogy egy ennyire specifikus területen legkésőbb az időmérőre mindig belerázódnak a közös munkába.

Hermans a helikopter kameráján keresztül természetesen más szemmel néz az F1-es pályákra is, de kedvencei neki is vannak, mégpedig a hegyes-völgyes helyszínek, mint a Red Bull Ring, vagy Spa-Francorchamps.

Motorsport.com journalist Erwin Jaeggi interviews Lieven Hermans, Aerial Camera Operator for F1

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

„Ezek a legszórakoztatóbb pályák, mert sokkal többet lehet játszani az elő és háttérrel, a magasságbeli különbséggel. Ebből a szempontból Portimaót is nagyon szerettem, igazán visszarakhatnák a versenynaptárba.”

„A kisebb pályákon jobb dolgozni, mert könnyű eljutni a pálya egyik pontjáról a másikra, Dzsedda vagy Baku a hosszú egyenesek miatt elég nehéz – egyszerűen nem tudsz átvágni egy pár kanyart, hogy egyből a pálya másik oldalán legyél. Szingapúrban és Dzseddában a magas épületek is problémát jelentenek.”

A teljesen lapos Silverstone-ban más problémával szoktak találkozni.

„A fejemben mindig előre megvan, hogy milyen felvételeket szeretnék készíteni, de ez nem jelenti azt, hogy az úgy is lesz, ahogyan én szeretném, például azért, mert egy másik helikopter is keresztezi az utunkat. Ez gyakran elő szokott fordulni Silverstone-ban, ahol sokszor visznek körbe turistákat helikopterrel.”

Az időjárás azonban nem jelent problémát az F1 helikopterének.

„Gyakran találkozunk rossz időjárással, gondoljunk csak arra, hogy mi volt tavaly Spában. Talán az volt a legrosszabb F1-es élményem, nem csak az eső, de a köd miatt is. Mi előnyben vagyunk a mentőhelikopterrel szemben, ugyanis míg nekik el kell tudniuk jutni A-ból B-be, nekünk csak a pálya fölött kell repülnünk, ezért van az sokszor, hogy légi felvételek akkor is készülnek, amikor egyébként a pályán szünetel az akció. Addig folytathatjuk a munkánkat, amíg látunk, de tavaly Spában már mi is eljutottunk addig, hogy azt mondjuk: ilyen körülmények között nem lehet dolgozni.”

Felmerülhet a kérdés, hogyan tudja az operatőr, hogy éppen mi folyik alatta a pályán.

„Folyamatosan hallgatom a rendező rádiócsatornáját, és van egy producer is, aki velem szokott beszélni. Természetesen annyira nem vagyok képbe a versennyel kapcsolatban, mint mások a földön, de nálam is meg van nyitva az F1 hivatalos applikációja, néha pedig a pályán elhelyezett kivetítőkön követem a futamot. Nagyon sok helyről érkezik hozzám információ, és ki kell szűrnöm, hogy nekünk mi számít releváns információnak, mert hiába van például a pálya ellenkező oldalán csata, mire odaérnénk, annak valószínűleg vége is lenne. Fontos, hogy ne csak azt lássuk, hol vannak éppen aktuálisan az autók a pályán, de legyen egy kis fogalmunk arról is, milyen események történhetnek a közeljövőben.”

Lieven Hermans, Aerial Camera Operator for F1 and the Shotover F1 camera mounted on a helicopter

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

A 15. F1-es szezonjában járva azt hinnénk, hogy Hermans könnyen megnevezte a kedvenc pillanatait, de ez a nehezére esett, a 2021-es Abu-Dzabi Nagydíjat azonban ő is kiemelte, mint felejthetetlen pillanatot – más okból azonban, mint amire először gondolnánk.

„Abu-Dzabiban két körrel a verseny vége előtt el kell hagynunk a pálya légterét a tűzijátékok miatt, hogy azokat vegyük fel kívülről, de annyira lekötött minket az, ami a pályán történt, hogy alig jöttünk rá, hogy már az utolsó körben járunk, de még mindig ott repülgetünk. Nagyon gyorsan el kellett repülnünk onnan!”

A Forma-1 idén kísérletezett először azzal, hogy a máshol már igen elterjedt drónokat is beemeljék a közvetítések repertoárjába – lévén jóval olcsóbb és környezetkímélőbb technológiáról van szó, mint a helikopterekről, de a Spanyol Nagydíjon tartott próba finoman szólva is hagyott maga mögött kívánni valót.

Hermans pedig egyelőre nem is tart attól, hogy a drónok elterjedése miatt megszűnne a munkája, éppen ellenkezőleg, örül annak, hogy egy újabb nézőponttal bővülhetnek a közvetítések.

„Fényes jövő áll a drónok előtt, de nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy drónokkal le tudnák váltani a helikoptereket. Inkább kiegészítő eszközként tekintek rájuk, egy kameraállvány meghosszabbításaként. Jóval közelebb mehetnek hozzánk képest a földhöz, de a helikopterek szerintem még mindig sokkal jobb távoli felvételeket tudnak készíteni.”

„Ahelyett, hogy veszélyeztetve érezném a munkánkat, szerintem remekül megfér a két dolog egymás mellett, hiszen a rendező meg tudja csinálni azt, hogy dinamikusan váltogat a helikopter és a drón képe között.”

Mivel az F1 2030-ra kitűzte azt, hogy teljesen karbonsemlegessé váljon a sorozat, a FOM már haza is költöztette Biggin Hillbe a közvetítések infrastruktúrájának egy részét – több TV társasággal ellentétben az F1TV kommentátori fülkéje is a pálya helyett az Egyesült Királyságban található, Hermans szerint azonban az ő területe teljesen ki van szolgáltatva a külsős gyártók munkájának.

„Még mindig a régebbi helikoptertípusok a legalkalmasabbak erre a munkára. Az Airbus azonban keményen dolgozik egy fenntarthatóbb típuson. Meg kell várnunk, hogyan alakul a helikopterek piaca, mást egyelőre nem tudunk tenni.”