Így változtatta meg egy háromszoros világbajnok életét Sir Frank Williams

Sir Frank Williams sok ember életének alapvető része volt a motorsportban. A háromszoros 500 köbcentis világbajnok Wayne Rainey számára Williams segített újjáépíteni az életét, miután 1993-ban olyan balesetet szenvedett, amely miatt a mellkasától lefelé lebénult.

Rainey az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig a MotoGP 500 köbcentis korszakának egyik sztárja volt, aki a Yamaha színeiben 24 győzelmet és 65 dobogós helyezést szerzett, és 1990 és 1992 között három egymást követő világbajnoki címet szerzett.

Ebben az időszakban ádáz rivalizálást folytatott amerikai társával, Kevin Schwantz-cal. A páros 1993-ban keményen küzdött a bajnoki címért, amikor a bajnokság utolsó előtti fordulójához érkezett Misanóban.

A futamot vezetve Rainey az első kanyarban balesetet szenvedett és olyan életveszélyes gerincsérüléseket szenvedett, hogy tolószékbe kényszerült. A MotoGP 2007-ig nem versenyzett újra Misanóban, amikor is visszatért a pálya, de az 1993-as futamhoz képest immáron ellentétes irányban.

1986-ban Sir Frank Williams egy közúti balesetet követően élete hátralévő részét kerekesszékben töltötte. Williams természetesen folytatta csapata vezetését, amely 1986-ban és 1987-ben Nelson Piquet-vel, 1991-ben és 1992-ben Alain Prosttal és Nigel Mansell-lel, valamint 1996-ban és 1997-ben Damon Hill-lel és Jacque Villeneuve-vel nyert címeket.

Rainey balesete után Williams meglátogatta a kaliforniai versenyzőt, miközben az egy rehabilitációs intézetben kezdte meg felépülését. „A sérülésem után meg kellett műteni a hátamat, hogy rudakat helyezzenek be“ - mondta Rainey az Autosportnak.

„Szóval gyakorlatilag hat hétig gipszben voltam a kórházban. Aztán onnan, amikor levették, mehettem egy úgynevezett rehabilitációs intézetbe és ott kezdődik az igazi munka. Ott tanulod meg, hogy milyen kerekesszékben élni az életed és milyen kihívásokkal kell szembenézned az étkezéstől kezdve az öltözködésen át az összes többi dologig.“

„Azt hiszem, hat hétig voltam az első kórházban, de a rehabilitációs intézetben két hónapig akartak bent tartani. Három hétig voltam ott, aztán kaptam egy üzenetet, hogy Frank szeretne meglátogatni. Szóval, akkoriban eléggé össze voltam zavarodva, próbáltam kitalálni, hogyan is fog alakulni az életem.“

"Aztán amikor Frank megérkezett és láttam, hogyan viseli magát. Bejött a szobámba, ahol laktam és láttam, hogy milyen magabiztos és ez egy életet megváltoztató pillanat volt számomra, mert alapvetően azt mondta nekem: »Wayne, alapvetően megszívtad, de a legjobb, amit tehetsz, hogy visszamész és azt csinálod, amit szeretsz csinálni és ez a versenyzés«.“

A páros az évek során folyamatosan tartotta a kapcsolatot, Rainey Williams vendégeként az F1-es versenyeken is megfordult. A MotoGP-legenda az Autosportnak elmondta, hogy Williams aggodalma a jóléte iránt soha nem lankadt, amikor találkoztak.

"Valójában néhányszor meglátogattam Franket a gyárában és néhány F1-es futamra is elmentem a vendégeként, és együtt lógtam vele. Az első dolog, amit mindig mondott, amikor beszélgettünk, az volt, hogy »hogy van az egészséged?«. Szóval, sok minden megtörténhet, ha úgy élsz egy székben, ahogy mi, ezért azt tartotta fontosnak, hogy elsősorban az egészségedre vigyázz."

Ahogy Williams maga is összeszedte magát a balesete után, úgy Rainey is. 1994 és 1998 között egy csapatot vezetett a 250 köbcentis és 500 köbcentis géposztályban, a szintén háromszoros MotoGP-világbajnok Kenny Roberts segítségével. Miután úgy döntött, hogy visszatér Amerikába és több időt tölt a családjával, Rainey 2003-ban Laguna Secában segített visszahozni a MotoGP-t szülőföldjére.

2015 óta pedig Rainey a MotoAmerica elnöke, amely átvette az AMA Superbike irányítását az Államokban. Rainey segített újjáépíteni ezt a bajnokságot és erőfeszítései révén a legjobb amerikai tehetségek a világbajnokságban is versenyképes versenyzőkké válhattak. A Williamsszel való találkozás nélkül Rainey biztos benne, hogy mindaz, amit 1993-as szörnyű balesete óta elért, nem lett volna lehetséges.

„Háromszoros világbajnok voltam, 33 éves voltam akkoriban, aztán amikor átmentem ezen a drámai változáson az életemben, nem volt sok irány. Nem volt sok ember, akivel beszélhettem volna, vagy olyanok, akiket tiszteltem, akik megértették a gondolkodásmódomat a versenyzés világában. Frank, ő egy világklasszis sportoló volt, amikor megsérült és úgy látta, hogy a versenyzés egy módja annak, hogy beindítsd az elmédet és a fizikai rész majd követi azt.2

„Most pedig a MotoAmerica elnöke vagyok és a nyolcadik évnél tartunk. Szóval, ha nem lett volna az a beszélgetés Frankkel azon a napon, biztos vagyok benne, hogy mindez nem történt volna meg a pályafutásomban."

A korábbi nagy harcostárs, Sir Patrick Head is búcsúzik Williamstől