Retro: Még Gilles Villeneuve-nek is meg kellett küzdenie a versenyzői engedélyért

Mielőtt a versenyző elindulhat egy Forma-1-es versenyen, különböző próbákon kell megfelelnie. Ilyenkor a szigorú ítészek azt nézik, hogy a feltörekvő fiatal (na jó, mondjuk Damon Hillnél csak a feltörekvő állta meg a helyét) rendelkezik-e elég tudással az autó viselkedését illetően és ismeri-e minden zászló jelentését.

Egy kis fizika, egy kis zászló- és szabályismeret, na meg persze vezetni is tudni kell. Az egyszeri "kisdiák" megtesz néhány kört viszonylag alacsony sebességgel, majd amikor kényelmesen elboldogul ennél a sebességnél az autóval, emelik a tétet.

A városi legendák szerint a kanadaiak legendás és fájdalmasan korán elhunyt zsenije, Gilles Villeneuve ezt a Jim Russell Racing Schoolnál szerezte meg az otthonától nem messze lévő Mont-Tremblant Circuit versenypályán. Az tény, hogy Villeneuve tűzálló overállja közül egyet őrzött az iskola, illetve az is, hogy a kanadai vezetett itt, de mindezt már csak azután, hogy elkezdte karrierjét.

A Motorsport.comnak most egy olyan ember mesél a fiatal Gilles Villeneuve-ről, aki lehetővé tette neki élete első pályaautós vezetői kurzusát, és akinek segítségével beindulhatott formaautós karrierje a Formula Ford-sorozatban. A fiatal Villeneuve már ismert hómobil-versenyző volt, amikor úgy döntött, formaautókba ül át. Amikor 1973 tavaszán először kihajtott az Autodrome St. Eustache-ra, oktatója egy bizonyos Marc Cantin volt, aki korábban maga is versenyzett, manapság pedig NASCAR-t közvetít hazájában.

Hómobilról versenyautóba

“Egészen addig nem hallottam Gilles Villeneuve-ről, amíg fel nem hívott Roger Peart, aki akkor a québeci autóklub fő versenyoktatója volt." - kezd bele Cantin. "Villeneuve, aki akkor 23 éves volt, pont akkor vett magának egy együléses Formula Ford autót. Az autó egy Magnum MKIII volt, amelyet egy tehetséges mérnök, Jean-Pierre St-Jacques épített. Villeneuve úgy döntött, részt vesz a Québecben rendezett Formula Ford bajnokságon, amelyet a Bulova szponzorált. Ehhez versenyengedélyre volt szüksége, amihez viszont neki is részt ellett vennie egy kurzuson. A szezon már majdnem elkezdődött, így Peart arra kért, ejtsem meg az egészet privátban."

Cantin aztán folytatja: "Megérkeztem a pályára, és láttam egy kissrácot, aki egy lelakott, de teljesen új gumikkal felszerelt V6-os Ford Capriból szállt ki. Ez volt az első alkalom, amikor találkoztam Gilles Villeneuve-vel. Cantin először bevitte volna fiatal honfitársát az osztályterembe, azonban amint beültek Villeneuve Caprijába, és amint elkezdett neki az ideális ívekről, valamint a fékezési pontokról magyarázni, hirtelen minden megváltozott.

“Egyszer csak átvette a kormányt, ekkor pedig elszabadult a pokol! Rendesen megnyomorgatta az autóját, a Capri végig keresztbe közlekedett minden kanyarban, a motor pedig őrülten pörgött! Lenyűgöző volt. Gilles a hómobilokkal folyamatosan keresztbe közlekedett, ő ezt szokta meg, hogy 160-nál nem lát semmit, de a fékeket sem használja."

“Rögtön felismertem, hogy mennyire tehetséges, de meg kellett őt győznöm például arról, hogy érdemes lelassítania a kanyarok előtt. Lenyűgöző volt, amit csinált, de a köridejei nem voltak jók. Adtam neki pár tanácsot, amire ennyit mondott: 'Rendben uram, igen uram.' Aztán kimentünk még 10 körre, amikor arra kértem, menjünk az ellentétes irányba, hogy minden kanyar teljesen más legyen. Mintha kicserélték volna: sokkal tisztábban ment, a köridejei pedig egyenletesen gyorsak voltak."

Megvolt a terv

Villeneuve már a nap végére rengeteget fejlődött, Cantin pedig azonnal aláírt mindent, ami a versenyengedélyhez szükséges volt. A nap végén megálltak egy étteremnél, ahol Villeneuve elmondta, hogy mindent évekkel előre megtervezett.

“Villeneuve nagyon komolyan és a legkisebb kertelés nélkül beszélt minden tervéről. Egyszer csak belekezdett: 'Idén dominálnom kell a Formula Fordban. Kipróbáltam az autót, és nem túl gyors. Elég alapgép mechanikailag. Aztán jövőre tovább akarok lépni a Formula Atlanticsba, azokat az autókat már egy kicsit nehezebb vezetni. A tervem az, hogy első évemben legalább egy versenyt megnyerjek ott. Utána viszont nem tudom, mihez kezdjek. Menjek az F2-be Európába?' Két vagy három óra vezetés után megtervezte a teljes karrierjét! Be kell ismernem, majdnem mindenben igaza lett, még ha nem is mindenben hittem neki. Ő megmondta: el fog érni a piramis csúcsára, a Forma-1-be. A kissrácnak igaza volt."