Albon: Szombaton még én voltam a nap legrosszabb versenyzője, ma pedig a nap versenyzője

Alexander Albon első évét teljesíti a Forma-1-ben, de jól titkolja. Az időmérőkön eddig mindkét alkalommal megverte rutinosabb csapattársát, Daniil Kvjatot, azonban a szombati szabadedzésen összetörte az autóját, így nem tudott részt venni a kvalifikáción.

A versenyt a bokszutcából rajtolva kezdte meg a Toro Rossóval, azonban annyira jól sikerült a stratégiája és annyira jól versenyzett, hogy pontot tudott szerezni a versenyen, a közönség pedig a nap versenyzőjének választotta a thai pilótát, teljes joggal.

A kezdetektől 1 kiállással akartátok teljesíteni a versenyt?

„Nem. Az eredeti tervünk a 2 kiállás volt, ezért rajtoltam lágy gumival. Azt gondoltuk, mindenki 1 kiállással fog menni, viszont a gumik jobban koptak annál, mint amire sokan számítottak. A futam elején próbáltam előzni, de nagyon nehéz volt közel maradnom az előttem lévőkhöz. A gumik nagyon könnyen túlmelegedtek, kicsit szenvedtem a lággyal. De amikor sikerült felvennem a ritmust, utána már jól éreztem magam. Tudtuk, hogy nagyon szoros lesz a verseny, az utolsó pár kör idegőrlő volt, de nagyon örülök az eredménynek, főleg a harmadik szabadedzés után.”

Ki mondta el neked, hogy te lettél a nap versenyzője?

„Az edzőm. Amikor az autóban vagy, fogalmad sincs arról, hogy mi történik. Azt mondták, 10. vagyok, Grosjean pedig a 11. helyen áll mögöttem. Amikor ezt hallottam, nem voltam vidám… de boldog vagyok, hogy én lettem a nap versenyzője. Szombaton talán én voltam a nap legrosszabb versenyzője, szóval szép visszatérés volt ez vasárnap.”

Teljesen elfogytak a gumijaid?

„Igen, már 10 körrel a vége előtt úgy gondoltam, semmi nem maradt már bennük, ennek ellenére az egyéni legjobb körömet azt hiszem, 3 körrel a verseny vége előtt futottam. De nagyon nehéz volt az utolsó kör.”

Mennyire volt nehéz elaludnod szombaton a történtek után?

„Jól aludtam. Azt gondolom, a szerelőim kevesebbet aludtak, mint én. A csalódást keltő helyzet ellenére tudtam, hogy jó a tempónk. Versenyzőként jobban aggódsz amiatt, ha gyenge a tempód, mint amiatt, ha összetöröd az autót. Szóval egy részem reményteljes maradt, mert tudtam, erős vagyok. Számomra a baleset inkább egy kihagyott lehetőségként maradt meg, nem pedig úgy, hogy „oh, hibáztam”. Tehát ma csak mindent beleadtam, aztán vártam, mi sül ki ebből.”