Csak egy pilóta kapott fiatalabban ülést a Ferrarinál, mint Leclerc

Kedden érkezett a bejelentés, amire számítottunk is, meg nem is: Charles Leclerc váltja Kimi Raikkönent a Ferrarinál, sőt, a két pilóta helyet cserél, és a finn korábbi csapatához, a Sauberhez igazol.

Leclerc tehetségét nehéz megkérdőjelezni, ugyanakkor manapság nem jellemző az olasz csapatra, hogy hamar lehetőséget ad a fiataloknak a bizonyításra. Azonban ez nem volt mindig így: Enzo Ferrari előszeretettel pakolt F1-es autóiba fiatal tehetségeket, de még így is csak egy versenyzőt találunk a Ferrari F1-es történelmében, aki fiatalabban kapott ülést az istállónál.

Ő a mexikói nemzetiségű Ricardo Rodriguez volt. Az országnak összesen 6 versenyzője volt, aki F1-es nagydíjon rajthoz állhatott, ebből pedig kettő a két testvér, Ricardo és Pedro Rodriguez volt. Később róluk nevezték el a mexikói versenypályát Autodromo Hermanos Rodrigueznek.

A fivérek motoron kezdtek versenyezni, majd 4 kerékre váltottak. Ricardo több rekordot is megdöntött, például ő lett a legfiatalabb dobogós Le Mansban (ahol a kora miatt nem is akarták engedni versenyezni). Enzo Ferrari úgy vélte, hogy világbajnok lehet a srácból.

Élete harmadik F1-es futamán Spában, a csapatutasítás miatt nem előzte meg Phil Hillt a harmadik helyért, de így is a valaha volt legfiatalabb pontszerző lett a száguldó cirkuszban, ezt a rekordot pedig egészen a 2000-es Brazil Nagydíjig a magáénak tudhatta, akkor Button döntötte meg a mexikói rekordját.

Az 1961-es Olasz Nagydíjon a második helyről vághatott neki a versenynek, a pole-t elhappolta előle a csapattársa, Wolfgang Graf Berghe, de Rodriguez így is minden idők legfiatalabb első sorból rajtoló versenyzője lett. Egy nappal később a német elhunyt, és a mexikói elhalálozása is mindössze 1 évet váratott magára, tragikusan fiatalon, 20 évesen halt meg.

Ez a rekord egészen a 2016-os Belga Nagydíjig az övé volt, akkor Max Verstappen vette el tőle a kitüntető címet, majd Lance Stroll tudott az első sorból indulni a 2017-es Olasz Nagydíjon.

Enzo Ferrari soha nem felejtette le, hogy ő adott engedélyt Ricardo Rodrigueznek, hogy vezesse a Lotust az 1962-es Mexikói Nagydíjon. A világbajnokságba bele nem számító verseny edzésén a fiatal pilóta életét vesztette, még 21 éves sem volt.

Jo Ramirez, aki sokáig a McLaren csapatfőnöke volt, és jó barátságot ápolt a Rodriguez családdal, meg volt győződve arról, hogy „Ricardo elérhette volna Prost, vagy Senna szintjét, mert volt benne valami különleges”.

Pedro Rodriguez, aki két évvel volt idősebb öccsénél, megfontoltabb személyiséggel rendelkezett. Őt is bajnokaspiránsként tartották számon, de az F1-es karrierjében rendre rosszkor volt rossz helyen. Akkor versenyzett a Coopernél, amikor a brit istálló már leszállóágban volt (de tudott nyerni egy futamot 1967-ben), 1969-ben egy eléggé rosszul sikerült Ferrarit vezetett, aztán a BRM-re váltott, pechére a Ferrari sikeres volt 1970-ben.

Pedro 1971-ben hunyt el egy privát Ferrari 512-es volánja mögött a Norisringen. A BRM ekkor pár hónapon belül vesztette el mindkét pilótáját, először Pedro Rodriguezt júliusban, majd Jo Siffert októberben halt meg.