A 14 körös Forma-1-es verseny

Szakítottak már félbe futamokat a Forma-1 történetében, nem egyet úgy, hogy az addig megtett körök száma alapján csak fél pontokat lehetett osztogatni. A kategória rekordere az ezen a napon rendezett 1991-es Ausztrál Nagydíj.

The grid lines up ready for the start in the very wet conditions

The grid lines up ready for the start in the very wet conditions

LAT Images

Az 1991-es szezon zárófutamára, az Ausztrál Nagydíjra érkezve az egyik érdemi kérdés már eldőlt, ugyanis Ayrton Senna az előző versenyen, Japánban matematikailag is bebiztosította harmadik világbajnoki címét. A konstruktőri tabellán is a McLaren állt elöl, és bár volt 11 pont előnyük a Williamsszel szemben, ott még előfordulhatott változás.

Az utolsó versenyt Ausztráliában, az Adelaide-i városi pályán rendezték (micsoda nosztalgia!), ahol a szabadedzéseken és a kvalifikáción még gyönyörű napos idő fogadta a mezőnyt. A kellemes, simogató időben a már világbajnok Senna meg tudta szerezni a pole-pozíciót, a második helyet pedig a csapattárs Gerhard Berger szerezte meg, és mivel a két Williams csak mögülük indulhatott, minden adva volt ahhoz, hogy a McLaren a konstruktőri vb-címet is hazavigye vasárnap. Hátrébb is folytatódott a sorminta, ugyanis a harmadik sor a Benettoné volt Piquet-Schumacher sorrendben, míg mögéjük a két Ferrari, Jean Alesi és Gianni Morbidelli állhatott fel a hetedik-nyolcadik rajtkockába.

Nyugodt, talán kissé álmoskás szezonzáróra volt kilátás, legalábbis ezt gondolta mindenki. Aztán vasárnap, egy A-csoportos túraautó-betétfutamon leszakadt az ég, ami tulajdonképpen a tenger közelsége miatt nem is volt meglepő, viszont az intenzitása csak nem akart csökkenni, kis túlzással már a bibliai özönvizet idézte a csapadék mennyisége.

A pálya csuromvizes volt, és bár úgy nézett ki, hogy a körülmények miatt komoly balesetekre lesz kilátás, a rajt még többé-kevésbé rendben lezajlott. Aztán egyszer csak "beindult" a mezőny. Az első nagyobb nevű hibázó Gerhard Berger volt, aki szélesen vett egy kanyart, emiatt pedig Mansell el tudott menni mellette. Az angol ezután bőszen üldözte Sennát, de mivel a kiesések egyre szaporodtak, nem igazán nyílt esélye az előzésre.

Szóval kiesések. Kezdődött az egész a negyedik körben Nakadzsima Szatoruval, majd jött Thierry Boutsen és Nicola Larini. Az első nagynevű búcsúzó a ferraris Jean Alesi volt Boutsenékkel azonos körben, de Michael Schumacher is mindössze eddig a körig bírta. Három kör viszonylag nyugodt versenyzés következett, amikor a minardis Pierluigi Martinit is elvesztettük, innentől kezdve viszont az egész verseny egy nagy túlélőtáborra kezdett hasonlítani.

A 16. körben aztán már mindenki bőszen integetett, még az élen álló (csúszkáló...) Senna is, hogy le kellene inteni a versenyt. Az állás ekkor Senna, Piquet, Morbidelli, de Cesaris, Zanardi és Modena volt a pontszerző első hat helyen, ugyanis addigra az élmezőnyből Nigel Mansell ki-, Gerhard Berger pedig visszaesett egy megpördülésnek köszönhetően. Esett-kelt mindenki, így a 17. körben a versenybírák engedtek a nyomásnak, és piros zászlóval félbeszakították a versenyt.

 

Marshalls get Nigel Mansell's Williams FW14 Renault chassis off the track after his crash into the wall, when he aquaplaned on lap 16
Mansell rommá tört autója

A versenyt töbsször is megpróbálták újraindítani, azonban ez ellen maguk a pilóták tiltakoztak, így a hivatalos szervek kénytelenek voltak végeredményt hirdetni, amihez a 14. kör végi állást vették alapul. Ez alapján Senna nyert Mansell és Berger előtt, tehát utóbbi kettő hiába esett ki, a végeredményben előkelő helyen szerepeltek, mögöttük pedig még Piquet, Patrese és Morbidelli tudott (fél)pontokat szerezni.

A dobogón csak a két mclarenes volt ott, ugyanis Mansellt a kiesése során szerzett sérülései miatt kórházba kellett szállítani. Az angol fejfájásra és a lábára panaszkodott, és elég dühösen nyilatkozott a körülmények és az emiatt kialakuló roncsderbi miatt, ahogy ez a Forma-1 Instagram-csatornájára feltöltött videóból is kiderül.

Őrült menet volt, amely a valaha rendezett legrövidebb futamként vonult be a Forma-1 történelemkönyvébe. A visszavonuló Nelson Piquet emlékezetes futamon búcsúzott a száguldó cirkusztól.

 

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk Senna, Prost, Japán: a második felvonás
Következő cikk Keke Rosberg utolsó futamgyőzelme

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország