Retro: Az ájuldozó Jack Brabham először világbajnok, Bruce McLaren először nyer futamot

Bruce McLaren annak idején egészen kiváló autóversenyző volt, és 1959-ben ezen a napon, december tizenkettedikén szerezte meg első futamgyőzelmét. McLaren egy több, mint négy évtizedig élő rekordot is felállított.

Ha valaki Bruce McLarent hozza szóba, talán a legtöbbeknek csapatalapítóként és -vezetőként ugrik be a tragikusan fiatalon elhunyt új-zélandi. Pedig McLaren annak idején egészen kiváló versenyző is volt, és bár világbajnok nem lett, több dolgot is elért, ami után már csak egy lépésre volt ettől.

Például nyert futamokat is. McLaren 1959-ben, nem egészen 22 évesen még csak második szezonját töltötte a Forma-1-ben (az első teljes idényt), és ha nem is rögtön, azért szép lassan csak letette a névjegyét. 1958-ban, élete első két F1-es futamán még nem tudott pontot szerezni, 1959-ben viszont előbb jött két ötödik hely Monacóban és Franciaországban, majd a brit futamon Aintreeben már a dobogóra is felállhatott.

A következő három futama nem sikerült túl jól, ugyanis Németországban, Portugáliában és Olaszországban egyaránt kiesett, azonban a kilencedik futam az Egyesült Államokban, egészen pontosan Sebringben még hátra volt, itt volt lehetőség a javításra.

Az időmérő nem sikerült kifejezetten jól McLaren számára, ugyanis csak a tizedik helyről rajtolhatott. A kvalifikáció legjobbja a McLarenhez hasonlóan szintén cooperes Stirling Moss volt, a másik élmenőt, a vb-címre hajtó, később azt meg is szerző, ugyancsak cooperes Jack Brabhamet.

 

Mivel a három, akkor még vb-esélyes versenyző közül (a verseny megkezdése előtti ponttáblázat sorrendje alapján Brabham, Moss és Brooks) kettő cooperes volt, a Ferrarival küzdő Tony Brooksnak nehéz dolga volt a túlerővel szemben. Brooksnak nem csak a két, pontokban nála jobban álló cooperessel, hanem a csapat másik két, szintén erős versenyzőjével, McLarennel és Maurice Trintignant-nal is meg kellett volna küzdenie.

Brooks végül alulmaradt a cooperes armadával szemben, és csak harmadik lett az első győzelmét szerző Bruce McLaren és Maurice Trintignant mögött. A két, egymástól mindössze hat tizedmásodperces távolságra befutó cooperes jó szolgálatot tett a harmadik csapattársnak, Jack Brabhamnek, aki mivel be tudott futni közvetlenül Brooks mögött a negyedik helyen, megszerezte pályafutása első világbajnoki címét.

Érdekesen zárult egyébként a futam, ugyanis Brabham autójából nagyjából 500 méterrel a leintés előtt kifogyott a benzin, így pedig komolyan aggódni kezdett mindenki, hogy lesz ebből vb-cím. A szabályok szerint a versenyzőknek külső segítség nélkül kellett befutniuk, így pedig, más megoldás nem lévén, Brabham betolta az autót a célba, még úgy is, hogy a végén a képek tanúsága alapján már az ájulás kerülgette.

Jack Brabham takes a well-earned rest after pushing his Cooper-Climax half a mile to the finishing line
Brabham jól megérdemelt pihenője a célba érkezés és a vb-cím megszerzése után

Az utolsó pontszerző Innes Ireland lett, míg a futamot még vb-esélyesként megkezdő Stirling Moss végül feladta a versenyt. Megvolt tehát Jack Brabham első vb-címe és Bruce McLaren első futamgyőzelme. Előbbiből még kettő jött, McLaren pedig ezen kívül még háromszor tudott az élen végezni. Ráadásul ekkor McLaren volt a Forma-1 történetének legfiatalabb futamgyőztese, és (az Indy 500-akat nem számolva) még nagyon sokáig, 44 évig az is maradt. Aki először megdöntötte: egy bizonyos Fernando Alonso...

Hozzászólás írása
Hozzászólás mutatása
Bővebben erről a cikkről
Sorozat Forma-1
Esemény Amerikai Nagydíj
Pálya Sebring International Raceway
Versenyzők Bruce McLaren , Jack Brabham , Tony Brooks
Cikk típusa Nosztalgia
Címke amerikai nagydíj, egyesült államok, forma-1, riverside, usa