Ezeket a hibákat kell elkerülnie az Audinak, ha nem akarnak a Toyota sorsára jutni

A korábbi Forma–1-es versenyző, Timo Glock örömmel fogadja az Audi belépését a királykategóriába, de felhívta a figyelmet néhány kihívásra, melyeket a csapatnak le kell küzdenie, ha nem akarnak úgy teljesíteni, mint a Toyota.

Timo Glock, Toyota TF108

Timo Glock, Toyota TF108

Fotót készítette: Sutton Images

Az Audi már gőzerővel készül a 2026-os bemutatkozására, miután úgy döntöttek, teljes egészében felvásárolják a Sauber istállóját. A svájci alakulat, amely az évek során több különböző néven is versenyzett, 1993 óta tagja a mezőnynek.

Az viszont, hogy a Saubernek Svájcban, az Audinak pedig a németországi Neuburgban van a központja, Glock szerint még okozhat problémákat. „Úgy gondolom, komoly kihívás áll előttük, mert látható, mi történt a Sauberrel és a BMW-vel, akiknek szintén két külön helyen volt a gyáruk” – mondta a Formula For Success podcastben.

 

„A Toyota központja is Németországban volt, miközben a legjobb szakemberek mind Angliában vannak. Nagyon nehéz őket rávenni arra, hogy átmenjenek Németországba. Szóval komoly feladatnak néznek elébe, de szerintem képesek lehetnek ezt áthidalni. Andreas Seidl pontosan tudja, mi kell egy sikeres F1-es csapathoz.”

Azt ugyanakkor Glock is elismeri, hogy eleinte vélhetően nem várhatunk sok sikert az Auditól: „Nem hiszem, hogy rögtön az első idényben ott lesznek a legjobbak között.” Emellett pedig példát is szolgáltatott arra, a két központ közötti távolság miként ronthatja a csapat versenyképességét.

A Toyota 2002 és 2009 között szerepelt gyári csapattal az F1-ben, és hiába volt óriási költségvetésük, igazi áttörést sosem tudtak elérni, mivel a kölni központnak állandóan Japán felé kellett jelentenie. Glock, aki ugye szintén tagja volt a csapatnak, kifejtette, hogy a lassú és körülményes döntéshozási folyamatok miként befolyásolták a pályán mutatott teljesítményt.

„Sosem gondoltam, hogy ez problémát jelenthet nálunk. A gyárunk olyan nagy volt, hogy biciklivel jártuk be. Minden adott volt ahhoz, hogy győztes F1-es autót építhessünk. Két szélcsatornánk volt, minden kutatás-fejlesztési eszköz adott volt, engem pedig sokkolt a vállalat mérete, és nyomás alá kerültem.”

„A Toyota pilótája lehettem, 1200 embert képviseltem a pályán, de aztán hamar rájöttem, hogy gondok vannak. Nem az ott dolgozókkal, nem a szakemberekkel, hanem a döntéshozással, mivel nálunk minden sokáig tartott. Mindent meg kellett vitatni Japánnal.”

„Emlékszem, hogy volt egy hátsó szárnyunk, amely a megfelelő időben hátrahajlott, egyfajta DRS-hatást előidézve. Már teszteltük és készen állt a bevetésre. Legalább fél másodpercet nyertünk vele. Japán viszont nem engedte, hogy használjuk, mert a szabályok szürke zónájába tartozott. Nem akarták, hogy esetleg kizárjanak minket. Az ilyen dolgok gátoltak minket abban, hogy megtegyük az utolsó lépést” – magyarázta a német.

A Toyota aztán a gazdasági világválság hatására 2009 végén otthagyta az F1-et, pedig Glock szerint a 2010-es autójuk nagyon erős lehetett volna. „Olyan mérnökökkel beszéltem, akik a Toyotától a Ferrarihoz mentek akkoriban. Ők tudták a pontos aerodinamikai számokat. 10-15 pontnyi leszorítóerővel voltunk a Ferrari előtt 2010-ben, de az autó sosem hajthatott pályára.”

„Így visszagondolva nagyon örültem volna, ha vezethettem volna azt az autót, mert szerintem esélyünk lett volna a legjobb háromba kerülésre.”

A Mercedes is szeretne betörni a legjobb három csapat közé, ennek érdekében pedig újabb fejlesztéseket fognak bevetni.

 

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk Max Verstappen akár már F1-es pályafutása alatt indulna Le Mans-ban
Következő cikk Sainz is Mugellóban tesztelt a Pirellinek a Ferrari tartalékosával együtt

Legjobb hozzászólások

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország Magyarország