Exkluzív: Ezért hisz benne a Williams csapatfőnöke, hogy rövidtávú szenvedéseiket túlélheti a csapat kultúrája

James Vowles a Williams lassú 2024-es fejlődése ellenére sem kongatja a vészharangokat. A tavalyi szezon végén az ő vezetésével a csapat a hetedik helyet érte el a bajnokságban 28 ponttal, ezért sokan elismeréssel illették a munkáját.

Most már 19 hónapja irányítja a gárdát, ezen a ponton pedig, a szezon felénél, a nyári szünetben a Williams a kilencedik helyen áll, mindössze négy ponttal. Könnyű lenne azt hinni tehát kívülről, hogy a mézesheteknek vége és a csapat visszafelé halad.

Vowles azonban a Magyar Nagydíj során rögzített beszélgetésünkben igyekszik tisztázni a dolgokat, rámutatva, hogy amikor átvette a csapat irányítását, már mondta, nem fognak gyorsan futamgyőzelmekért harcolni. Beszélgetésünk során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem örül a csapat középmezőnybeli helyezésének. Ennél többet akar, a nagy nevű csapatot ismét az élbolyban szeretné látni, ehhez azonban egy ideig szenvedniük kell.

„Hátra kell lépni egyet, mégpedig ezért: Egyszerűen 2026-ra készülök. Nekem kell átalakítani a csapatot. Ehhez egyénekkel kell kompromisszumot keresnem. Ezzel nincs gond, nekem jól van ez így. Múlt héten, a gyárban megint felmerült a kérdés, hogy örülök-e neki, hogy fel kell áldoznunk a jelent a jövő érdekében és ugyanazt felelem most is, száz százalékig tudva, hogy igaz, mert én sem akarok hetedik, nyolcadik, kilencedik helyen végezni.”

„Én azt akarom, hogy 2026 sikerüljön jól, miközben körülöttünk a bokszutcában mindenki 2024-re és 2025-re koncentrál. Nem mindenki dolgozhat a 26-os autón, de ha ahhoz, hogy behozzuk a lemaradásunkat, ennek kell történnie, nekem nincs gondom ezzel. Amíg látom, hogy a 2026-ra fejlesztett rendszereink jól haladnak, tudom, hogy ez sokkal nagyobb sikert fog eredményezni. Hogy nyomás alatt érzem-e magam? Nem. Nagyon is elégedett vagyok, mert ez egy több, nagyjából ötéves terv. A vezetőség tudja ezt, a befektetőink tudják ezt, szóval jól érzem magam.”

Vowlest sokkolta, amit látott a Williams irányítását átvéve, teljességgel elavult fejlesztési és termelési modelleket örökölt ugyanis. Jelenleg a csapat fejlődéséhez szükséges személyzet toborzásán dolgozik, közülük a legnagyobb név, akit a víziója meg tudott győzni, Carlos Sainz. Vowlesnak komoly ambíciói vannak és a csapat fejlődését szerinte nem az idei teljesítményük alapján kell megítélni:

„Alapvetően nem kételkedtem benne, hogy sok problémánk lesz. Ezek közül sok még ma is fennáll, nem tudtunk tőlük megszabadulni, azonban rövidtávon képesek voltunk apró dolgokat elintézni, amivel a magas labdákat elég gyorsan lecsaptuk.”

„Azonban van az egésznek egy hátulütője: A jelenlegi rendszerünkben erősen limitált az időnk és a forrásaink, a költségvetési plafon miatt pedig nem tudunk sokat kezdeni ezzel. A költségvetési plafon azonban így is jó dolog, mert így a többiek nem tudnak négyszer annyit költeni, amennyit én.”

„Viszont azt is korlátozza, mennyit tudok egy év alatt változtatni. Van két vödrünk, az egyikben az, amit most tudok beruházásokra költeni, a másikban az, amit majd a jövőre nézve költhetek el. Ezek között csak áttölteni tudok.”

„Ami 2024-et és 2025-öt illeti, rengeteget áttöltöttünk ebből a vödörből a jövőbeni vödrünkbe, emiatt egyelőre szenvedni fogunk, ennek eredménye pedig egyes technológiai változtatással együtt rosszabb volt, mint vártuk.”

Vowles a Williams csapatfőnöki szerepe mellett édesapa és egy ház felújításán is dolgozik. Bár elismeri, hogy néha túl sok munkát vállal magára, így is élvezi hektikus élete minden aspektusát, Arra a kérdésre, mi változott az elmúlt 19 hónapban, így felelt:

„Sokkal elfoglaltabb vagyok. Túl sokat vállaltam. Nem bánom, de így is túl sokat dolgozom. Egy év alatt munkahelyet váltottam. Felújítunk egy 170 éves házat. Van egy kislányunk és egy kiskutyánk, szóval amibe lehet, abba belevágtunk.”

„De ezt nem bánom, mert olyasvalaki vagyok, aki szeret tanulni, addig hajtani magát, amíg nincs mit csinálnia. Meg kell húznod a határt, aztán átrongyolni rajta. Személy szerint arra jöttem rá, hogy sokkal erősebb és talpraesettebb vagyok, mint gondoltam, de az ember erre nem jön rá, amíg nem hajtja meg magát igazán.”

„Amikor az ember ilyen helyzetbe kerül, mint a Williamsnél, megszokja vagy megszökik. Én eléggé jól beleszoktam. Éppen ezért érzem jól magam. Szóval a személyes szemszögemből nézve pontosan azt kaptam, amiben reménykedtem.”

Miután elismerte, hogy túl sokat vállalt magára, természetesen nem hagyhattuk ki, hogy rákérdezzünk a felújítási munkálatokra és hogy a 45 éves csapatfőnök maga is kiveszi-e a részét az építkezésből:

„Szerencsére van két nagyszerű projektmenedzserem, nekik köszönhetően nem kell drámaian bevonnom magam. A munkám nagyjából abból áll, hogy odamegyek, másfél órát azzal töltünk, hogy átmegyünk négyezer döntésen, amit aztán ők végrehajtanak. Nem kell minden nap kimennem, mert tudom, hogy a lehető legmagasabb minőséget hozzák. Nekik is van némi hatalmuk, de a döntéseket én hozom meg.”

Az Aston Martin közben reagált arra, náluk folytatja-e Adrian Newey.