Éld át Häkkinennel a 2000-es Belga Nagydíjat, és megérted, miért Spa a világ egyik legjobb Forma-1-es pályája!

„Az év ezen szakaszában minden korábbi Forma-1-es pilóta úgy érzi, hogy hiányzik neki a versenyzés. Miért? Mert itt van a Spa-idő!” - kezdte lelkesen a kétszeres finn világbajnok.

„Monaco és Suzuka mellett – amik más módon, de szintén varázslatos versenypályák – Spa a legnagyszerűbb kihívás a versenyzőknek a modern Forma-1-es naptárban. Minden megvan benne: gyors és beláthatatlan kanyarok, trükkös emelkedők, utálatos rázókövek. És azt kell, hogy mondjam, mindig is imádtam ott vezetni.”

„A legemlékezetesebb Belga Nagydíjam kétségtelenül a 2000-es. 1998-ban és 1999-ben is megnyertem a világbajnokságot, és 2000-ben a McLaren-Mercedesem olyan gyors volt, mint azelőtt soha, de nem volt olyan megbízható mint az előző két szezonban. Mindenesetre úgy érkeztem meg Spába, hogy a bajnoki összetett élén álltam, és optimista voltam. A legnagyobb riválisom, mint mindig, ekkor is a Ferrari versenyzője, Michael Schumacher volt – két bajnoki ponttal mögöttem.”

//

„Amint kihajtottam a pályára imádtam! Már péntek reggel is jól éreztem magam. Az autómat is jónak éreztem – azonnal nagy magabiztosságot adott – és abszolút úgy éreztem, hogy a pole pozíció elérhető. Másnap igazam lett. Az időmérős körömön minden bejött: mindenhol a határon voltam, padlógázzal mentem, de sosem vettem szélesre, és nem is akadtam el. Nagyon boldog voltam azzal a körrel, és az eredménye ráadásul pole pozíció lett: majdnem nyolc tizeddel gyorsabb voltam, mint a második Jarno Trulli a Jordan-Mugen-Hondával.”

„A verseny napján ködös és szitáló idő fogadott minket – de ez gyakori az Ardennekben. A reggeli bemelegítésre is nedves pályán került sor. Én voltam a leggyorsabb, Michael előtt. Nagyon csúszós volt, majd egész délelőtt esett. Délután 2-re az eső elállt, de még mindig sok víz állt a pályán, ezért a futamot a biztonsági autó mögött kellett megkezdenünk.”

„Az első kör után a biztonsági autó kiállt, és meg tudtam tartani a vezető helyem a mezőny élén – tiszta pályán, ami nagy előnyt jelentett a többiekkel szemben, akik alig láttak az esőfüggönytől.”

„A tükrömben csak homályosan Jarno Jordan-Mugen-Hondájának sárga színét láttam a második helyen. Ilyen körülmények között azonban a legfőbb riválisomnak Michael-t vártam, aki a negyedik helyről indult, de extrém versenyképes nedves körülmények között. Hamarosan Michael harmadik lett, de Jarno-t nem tudta megelőzni, így kiépíthettem az előnyöm. 5 kör alatt 10 másodperccel a többiek előtt jártam, és már egész jól éreztem magam a helyzetemben.”

„A pálya lassan felszáradt, és a hetedik körben kiálltam a száraz pályás abroncsokért. A 9. körre mindenki elintézte a kiállásokat, és a 10.-ben még mindig én vezettem. Ekkor azonban már Michael jött mögöttem – ahogy vártam, keményen nyomta, és a 13. körre 4.6 másodpercre volt mögöttem.”

„Egyértelművé vált, hogy keményebben kell nyomnom, de a 13. körben nagy igyekezetemben egy kisebb hibát is vétettem a Stavelot-ba, és rámentem a rázókőre – az eredmény katasztrofális volt: félig befordultam a fűre, és mielőtt összeszedhettem volna magam, és újra elindulhattam volna, Michael megelőzött, és visszaestem a második helyre.”

„Nagyon dühös voltam magamra. Akkor is, elhatároztam, hogy semmi hülyeséget sem csinálok, és csak arra koncentráltam, hogy simán és óvatosan vezessek, megőrizve a második helyet. Előttem Michael keményen nyomta, és a 20. körre 10 másodperccel előttem járt.”

//

„A 34. körre mindenki túlvolt a második bokszkiálláson is. Ekkor még mindig második voltam, 7 másodperccel Michael mögött, és az autóm tökéletesen ment. A pálya csontszáraz volt az ideális íven, de mellette még mindig nedves volt, így nagyon kockázatos volt rámenni erre a részre. Tudtam, hogy egy újabb hiba újabb félfordulattal járhat – vagy akár rosszabbul is – ezt pedig nem engedhettem meg magamnak. Ennek ellenére keményebben nyomtam, és így utolértem Michael Ferrariját.”

„A 40. körben már a hátsó szárnyán voltam. Az Eau Rouge felé tartottunk, ami már akkoriban is egy fenséges kanyar volt – majdnem padlógázos, de nem teljesen – az igazi teszt embernek és gépnek egyaránt. Jól vettem be, talán kicsit jobban is, mint Michael, és mindketten a Les Combes felé tartottunk. Úgy döntöttem kifékezem.”

„A McLaren-Mercedesem orrát kidugtam a Ferrari mellé, és felkészültem a késői fékezésre. Michael azonban látta, hogy jövök, és bevágott elém 300 km/óránál. A jobb hátsó abroncsa hozzáért az első szárnyam bal oldali véglapjához, így kiszorított a manőverből.”

„A verseny után Michael sok kritikát kapott ezért a mozdulatért, de most, 15 évvel később már nincs semmi problémám vele. Nagyon élveztem a Forma-1-es karrierem, és az egyik fénypontja volt a Michael-lel folytatott folyamatos rivalizálásunk. Tiszteltem, és szerintem Ő is tisztelt engem. Keményen versenyeztünk egymás ellen, de ami még fontosabb, fair módon is. Kegyetlenül harcias rivális volt, de ez minden nagyszerű bajnokról elmondható. Nem nyerhetsz hét bajnoki címet, ha lágyszívű vagy, és Michael sosem volt az. Szuper versenyző volt, az egyik legjobb a sport történetében.”

„A 40. kör után – bár az első szárnyam bal véglapja megsérült – az autóm még mindig gyönyörűen ment. Tudtam, hogy a Les Combes bejárata az egyetlen hely, ahol megelőzhetem Michael-t, de azt is tudtam, hogy a manőverem nagyon figyelmesen kell végrehajtanom, egyszerűen azért, mert Michael nem az a fajta, aki könnyen feladta a vezető pozíciót. Ezt már sokszor bizonyította. Szóval a 41. kör elején úgy döntöttem, hogy kockáztatok.”

„Nagy kockázat volt, de ezt belekalkuláltam. Padlógázon vettem az Eau Rouge-t. Akkoriban ez nem a szívbajosoknak való feladat volt. Rettenetesen nehéz volt, és a büntetésed egy hatalmas baleset lehetett, ha véletlenül elrontottad. Ami pedig a helyzetet még fokozta, hogy az ideális íven kívül a pálya még mindig nedves volt, szóval tisztában voltam vele, hogy milliméter-pontos kell, hogy legyek. Nem egyszerű dolog a világ legveszélyesebb kanyarjában, ahol a padlólemez is leér, és úgy indulsz neki a kanyarnak, hogy nem is látod hova érkezel.”

„Amikor elérkeztünk a kanyarhoz, közvetlenül Michael mögött voltam. Amint befordultam, minden sejtem tiltakozott, de úgy döntöttem, hogy háromig számolok, és ahogy számoltam a lábammal egyre jobban benyomtam a pedált. Tudtam, hogy amint eljutok háromig, vagy padlógázon beveszem az Eau Rouge-t vagy a gumifalban kötök ki. Közte nem volt semmi, ebben 100%-ig biztos voltam.”

„Egy: Hangosan kimondtam, és az autó remegni kezdett, illetve hatalmas G-erők hatottak rám oldalról és szemből is. Tudtam, hogy az autóval is meg kell küzdenem, ha el akarom kerülni a balesetet, és hogy őszinte legyek: a saját félelmemet is le kellett győznöm.”

„Kettő: ziháltam, ahogy láttam a kerekeket ahogy az egyik majd a másik irányba mennek. Egy pillanatra, a kanyar kellős közepén, azt gondoltam, hogy nem tudom megtartani. Az autóval lábujjhegyen mentem, és aztán megragadtam, és kapaszkodtam.”

„Három: felkiáltottam, amikor az autó ijesztően könnyen a kanyarkijárat felé indult. Mindig rossz érzés, amikor az autó könnyűvé válik nagy sebességnél, de ismét megtartottam. Megcsináltam. Padlógázzal vettem be az Eau Rouge-t egy futamon, nem az időmérőn – egy nagyon szűk száraz csíkon.”

„Az egyenesben Michael előttem volt, de Ő egyértelműen nem padlógázon vette az Eau Rouge-t, mert most sokkal közelebb kerültem hozzá. Amint a Les Combes felé tartottunk megláttam Ricardo Zonta BAR-Hondáját, amit le kellett köröznünk.”

„Azt gondoltam, hogy Michael bármit is csinál, én az ellenkezőjét választom. Ő balra ment, szóval én jobbra mentem, és olyan későn fékeztem, amennyire csak mertem. Az ideális íven kívül, még mindig a nedves pályán 300 km/óránál. Amikor befordultam, megcsináltam – megelőztem Michaelt! Visszavettem az első helyet!”

„A következő kanyarokban Michael megpróbált hibába kergetni, és kidugta a Ferrari orrát balra , majd jobbra. Egy igazi versenyző volt, egy elkötelezett harcos. Nyugodt maradtam, és azt suttogtam a sisak alatt, hogy ’Mika nyugodj meg, nyugodj meg…’.”

„A 44. kör végén 1.1 másodperccel előtte voltam.”

„A munkát elvégeztem. Nagyszerű győzelem. Fantasztikus nap.”

„Michaelnek ebben a nehéz időben csak annyit üzennék, hogy  néha még léteznek csodák: „Harcolj tovább, öreg barátom!”