Egy legendás F1-es csapat legendás csapatfőnöke: Colin Chapman
A Forma-1 történetének egyik legsikeresebb és legnagyobb hatású csapatfőnökeként tartották számon a klasszikus Lotus csapat mindenható urát, Colin Chapmant. A legendás csapatfőnököt 34 éve vitte el a szívinfarktus.
Fotót készítette: Indianapolis Motor Speedway
Hat egyéni világbajnoki cím, hét konstruktőri elsőség, 491 futam, 79 futamgyőzelem, 102 pole-pozíció és hatvanöt leggyorsabb kör - ez az, amit a klasszikus, az eredeti Team Lotus örökül hagyott a Forma-1-ben.
Ennek volt tevékeny részese az 1958-as csapatalapítástól egészen fájdalmasan korai, 1982-es haláláig a legendás csapatfőnök, a zseniális autótervező, Colin Chapman. Most az ő életére, munkásságára és technikai vívmányaira tekintünk vissza, kicsit másképp.
Következzék tehát a zseni, a nagyon gyors, egészen látványos, de rendkívül veszélyes autókat tervező Colin Chapman, aki legendás versenyzőket vezetett világbajnoki címig - viszont sajnos többen az ő autóiban vesztették életüket.
Ő is megpróbálkozott a versenyzéssel
Az 1928-ban született Anthony Colin Bruce Chapman eredetileg mérnökként tanult. Egy ideig a brit királyi légierőnél is dolgozott, ahol kamatoztathatta ilyen irányú tehetségét, később aztán mégis inkább a civil életnél kötött ki, és különböző, alumíniumból készült használati tárgyakat kezdett gyártani. Eleinte sportautókat tervezett, sőt, alsóbb kategóriákban maga is megpróbálkozott a versenyzéssel. 1956-ban egy Forma-1-es futamra is benevezett, azonban a Francia Nagydíjon végül nem tudott elrajtolni.
1958-ban, amikor visszatért a Forma-1-be, már más minőségben tette mindezt, ugyanis az egyre nagyobb sikerű, általa alapított Lotus autógyárnak létrehozta a Forma-1-es részlegét is. Elsőként az 1958-as Monacói Nagydíjon indult az önálló Team Lotus, a csapat két autóját Cliff Allison és Graham Hill vezették. 1960-ban a Lotus már a második legjobb konstruktőr volt, 1961-ben pedig az istálló megszerezte első győzelmét is Innes Ireland révén (egy évvel korábban ezt Stirling Mossnak is összejött, igaz, egy privát Lotus volánjánál a Rob Walker Racing Teamnél).
A csúcsra járatott Lotus és a domináns hatvanas évek
Colin Chapman szép lassan tovább emelte a csapásszámot, és 1963-ban aztán az istálló mindkét világbajnoki címet, az egyénit és a konstruktőrit is megszerezte, főként Jim Clarknak köszönhetően, aki brutális módon a földbe döngölte a teljes mezőnyt, és a tízből hét futamot megnyert. 1964-ben bár összejöttek futamgyőzelmek, összességében ez egy kevésbé sikeres év volt. 1965-ben aztán Jim Clark kiköszörülte a csorbát, és megszerezte saját maga és a csapat második világbajnoki címét. Clark nem adta sokkal lejjebb 1963-hoz képest, ezúttal hat futamgyőzelemmel zárta az évet.
1967-ben Jim Clark még négy futamgyőzelmet szerzett a Lotus színeiben, ám mivel rengeteg versenyen adódtak technikai problémái, csak a tabella harmadik helyén végzett.
Amikor éppen nem Jim Clark vitte a prímet házon belül, Graham Hill vette a hátára a csapatot, aki 1968-ban újfent vb-címet szerzett a Lotusszal. Ebben az évben egyébként tragikus hirtelenséggel, egy Formula-2-es hockenheimi versenyen életét vesztette a zseniális Jim Clark, a kategóriában szintén jelen lévő Lotus autójában. Ő volt a csapat első halottja...
Tragikus évek
Hiába szállította a Team Lotus a jobbnál jobb eredményeket, a csapatot és magát az autótervezőt, Colin Chapmant rengeteg kritika érte a rendkívül veszélyesre tervezett autói miatt. Egy alkalommal Dan Gurney, aki Amerikában, az Indy 500-akon indult Lotust vezetve, ezt nyilatkozta az autók sérülékenységéről: "Hogy úgy gondolom, a Lotus volt-e legjobb autó? Nem. Nem az volt a jó út, amin ők jártak. Rengeteg konstrukciós hiba volt az autóikkal, de úgy gondoltam, ekkora árat megér, hogy egy sokkal jobb autóba ülhessek."
És hogy mennyire is voltak sérülékenyek és veszélyesek a Lotusok? A serpenyő egyik oldalában ott vannak a világbajnoki címek, 1968-ban, 1970-ben, 1972-ben és 1978-ban is a csapat versenyzője végzett az élen, maga a Lotus pedig szintén megnyerte a konstruktőri bajnokságot ezekben a szezonokban, kiegészítve még 1973-mal.
A serpenyő másik felében viszont súlyos sérülések és sajnálatos halálesetek sorakoztak. Szó esett már Jim Clarkról, aki egy Formula-2-es Lotusban lelte halálát, de ott van a másik (posztumusz) világbajnok Jochen Rindt, akinek vb-címe évében szintén a Lotus jelentette a végzetet, de ugyancsak a csapat tagja volt 1978-ban Ronnie Peterson, aki az Olasz Nagydíjon szenvedett halálos sérüléseket a Lotusszal, de abban az évben így is második lett a világbajnokságban. A csapatot ebben az évben csak az vigasztalhatta, hogy Petersont csak egy másik lotusos előzte meg, Mario Andretti lett ugyanis a világbajnok.
Chapman halála
1982-t írtunk, amikor a Lotus éppen egy viszonylagos leszállóágban volt, ugyanis az 1978-as dupla világbajnoki cím óta mindössze néhány dobogós helyezés és egyetlen győzelem jött össze a fekete autókkal, utóbbi Elio de Angelis révén.
Az év végén pedig a csapat megkapta a létező legtragikusabb hírt: december tizenhatodikán, mindössze ötvennégy éves korában aszívrohamban életét vesztette a csapatfőnök, megannyi világbajnok és halálosan gyors autó tervezője, Colin Chapman.
1985-ig kellett várniuk a rajongóknak, hogy újra Lotus-győzelmet láthassanak, amikor egy korszakos zseni, egy brazil, bizonyos Ayrton Senna próbálgatta itt a szárnyait. Senna három évig versenyzett itt, ezalatt hat győzelemmel örvendeztette meg a Lotus-szurkolókat, ráadásul igazságosan elosztva, évente kettővel. Ezek voltak az istálló igazán sikeres évei, mert bár 1994-ig még láthattuk a Lotus autóit a mezőnyben, ez az időszak Chapman nélkül már inkább csak a szenvedésről szólt, 1988-tól már soha többet nem tudtak futamot nyerni olyan pilóták sem a Lotusnál, mint a világbajnok Nelson Piquet, vagy a fiatal, első lépéseit itt megtevő Mika Häkkinen.
A Lotus név rövid időre még visszatért a Forma-1-be, azonban a 2010-től néhány évig létező "képződmény" már csak az eredeti név megcsúfolása volt.
Colin Chapman öröksége
Colin Chapman nagyon sok szempontból innovatív gondolatokkal rendelkezett a Forma-1-ben, legyen szó akár a konkrét autótervezésről, akár az F1 üzleti részéről. Ő használta először az úgynevezett monocoque-kasztnit a világbajnokságon, az 1962-es Lotus 25-ösén. Ugyancsak ő volt az, aki először használt kompozit anyagokat autóiban, valamint az első között volt, aki felismerte az aerodinamika fontosságát, és szárnyakkal látta el autóit.
Üzleti szempontból sem csak ugatta a szakmát, ő indította el a később általánossá váló tendenciát, hogy a csapatok reklámfeliratokkal aggatják teli autóikat. Chapman szerezte meg szponzornak a Gold Leafet és a John Player Specialt, és alakította ki a később legendássá váló fekete-arany festést.
Legendás Chapman-idézetek
Chapman szájából számos olyan mondat hangzott el, amit azóta is idézgetnek, legyen szó az autófejlesztésről, a versenyzésről alkotott felfogásáról vagy a házasságról. Ezekből szemezgettünk:
- "A szabályok a bolondoknak való engedelmességi elvárások. Az okosok számára lehetőségek."
- "Az az autó, amely a verseny végéig egyben marad, túl nehéz."
- "A sikeres házasság titka az, ha nem vagy túl sokat otthon."
- "Soha nem fogom vezetni azokat az autókat, amelyeket terveztem."
- "Erővel gyorsabb leszel az egyenesekben. Leszorítóerővel mindenhol."
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások