Biztosan izgalmasabb lesz a Forma-1, ha visszahozzák a tankolást?

Az FIA és a Forma-1 menedzsmentje minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy 2021-től élvezhetőbb futamokat láthassanak a nézők. Mivel a pilótáknak is engedtek beleszólást a szabályok kialakításába, újabb és újabb szempontok merülnek fel ezekkel kapcsolatban, például Lewis Hamilton panaszai, miszerint az autók túl nehezek, és túl könnyű őket vezetni, nagy benyomást keltett az FIA, a Liberty és a csapatok képviselőiben.

Éppen ezért egyre több új terv látott napvilágot az elmúlt hetekben. Az FIA-nek október végéig kell ezeket mindenkivel elfogadtatnia, és Silverstone-ban Jean Todt, az FIA elnöke fel is dobta témaként a vezetési segédletek betiltását, illetve a verseny közbeni tankolás visszahozását, elutasítva, hogy utóbbi túl nagy költségeket róna az amúgy a költségvetési sapka miatt már amúgy is óvatosabban gazdálkodni kényszerülő csapatokra:

„Nyomás alatt tartom a szövetséget, hogy újra megvizsgáljuk a tankolás bevezetésének lehetőségeit. Ha ez megtörténne, az autók kisebbek, és könnyebbek is lennének. Csak nevetni tudok azokon, akik azt mondják, ez túl drága lenne. Nézzék meg, milyen táborokat húznak fel a csapatok a paddockban, ehhez képest az üzemanyagköltség elenyésző lenne.”

Haas F1 Fuel in sign

Fotó készítője: Andrew Hone / LAT Images

Az Auto Motor Und Sport elemzése szerint ebben igaza van Todtnak: sem az árak, sem a balesetveszély nem jelenthetnek nagy problémát – a mai technológia mellett a korábbiakhoz hasonló boxtüzek valószínűsége nagyon lecsökkent, és az autók súlyával és méretével tényleg kell kezdeni valamit. Azonban az elemzés szerint ebben a tankolás nem sokat fog segíteni.

A kisebb benzintankok nem sokkal csökkentenék az autók tengelytávját, kb. 40 centiméterről beszélünk, cserébe a jóval szennyezőbb autókért. A szakértői számítások szerint ez mindössze 10 kilogrammal csökkentené a tömeget, és ezt az előnyt is csak a verseny felében élvezhetnék a pilóták. A gumiknak bár a kisebb súly jót tenne, de mivel így a köridők is gyorsulnának, a Pirelli érzékeny abroncsain ez sem sokáig jelentene áldást. Annak, aki könnyebb autókat akar, inkább a motorok táján kellene kutakodnia, ahol 60-70 kg-t is lehet nyerni.

Emellett a tankolás a taktikákat is sokkal kiszámíthatóbbá tenné, a rövidebb féktávok miatt csökkentené az előzések lehetőségét, és mivel a tervezőknek nem kell az autó beállításánál kompromisszumokat kötni, még inkább a kvalifikáción dőlne el a versenyek végeredménye. Ha az autóknak ugyanúgy kellene teljesítenie szombaton, mint vasárnap, akkor nem sok különbség van a két szakasz között.

Ahhoz, hogy ez rendesen kiütközzön, két teljesen különböző jellegű vetélkedést kellene rendezni. Szombaton egy „sprintszámot”, vasárnap pedig egy maratont. Ha egy 100 méteres sprintfutó vasárnap 200-on indul, ugyanúgy nyerni fog, de ha 42 km-t kell lehúznia, az változtat a dolgokon (ráadásul a Forma-1 jelenlegi erőforrásai nem is arra lettek kitalálva, hogy 70 körön keresztül teljes gőzzel dolgozzanak).

Pont Ross Brawn az egyik legnagyobb ellenzője a tervnek. A sorozat jelenlegi technikai igazgatója történelmi okokból nem támogatja a tervet, szerinte „soha nem voltak olyan kiszámíthatóak a versenyek, mint 2010 előtt.” Brawn úgy gondolja, inkább a jelenlegi erőforrásokat kellene úgy kalibrálni, hogy szombatra akár az üzemanyag-áramlás korlátozásainak eltörlésével, vagy a jelenleg 163 lóerőt termelő elektromotorok feltuningolásával több energiát kell biztosítani az autóknak, mint vasárnapra.

Legutóbbi videónkban Sebastian Vettel összeomlásának okait elemeztük, és azt, hogy mi történhetett a négyszeres világbajnokkal az elmúlt időszakban, valamint mennyire reális a visszavonulása, vagy a távozása a Ferraritól.