Amikor csak a legjobb eredmények számítottak: Senna világbajnok lett Prost előtt
A Forma-1 történetének első 40 évében a pontozási rendszerbe csak bizonyos mennyiségű futam számított bele. Ez az értékelési rendszer kétszer is megváltoztatta a világbajnokság kimenetelét.
Ayrton Senna, McLaren MP4/4
Sutton Images
Az utolsó pilóta, aki ebben a pontrendszerben lett világbajnok, a brazil legenda, Aryton Senna volt, 1990-ben. Abban az évben a pilóták a legjobb 11 eredményét számolták a pontversenybe, 16 versenyből.
1990-ben Senna éppen 11-szer szerzett pontot, míg riválisa, Alain Prost 12-szer végzett a legjobb 6 között. Emiatt a legrosszabb eredményét, a kanadai 5. helyezését nem számolták. A bajnok enélkül is Senna lett volna, azonban csak 5, nem 7 pont előnnyel.
Két évvel korábban, 1988-ban viszont ennek a pontozási rendszernek a segítsége kellett ahhoz, hogy Senna világbajnok legyen. Az első turbókorszak utolsó évét végig dominálta a McLaren, Prost összesen 105 pontot szerzett, míg Senna csak 94-et.
Podium: race winner Ayrton Senna, McLaren congratulates second place Alain Prost, McLaren with Ron Dennis looking on
Fotó készítője: Motorsport Images
A brazil pilóta legjobb 11 eredményébe ugyanakkor 8 futamgyőzelem, és 3 második helyezés került, és csak egy 4., és egy 6. helyezését kellett eldobnia. Prost azonban csak 7-szer győzött, és három 2. helyezését sem számították bele a pontversenybe, ezért végül csak 87 pontot szerzett, Senna 90 pontjával szemben.
A legjobb 11 eredményt számító szabályt 1980-ban vezették be az egyéni világbajnokságban, de a konstruktőri bajnokságba már 1978 óta számított minden megszerzett pont.
1967 és 1980 között a szezont pontozási szempontból kettéosztották, és 1978-ig a konstruktőrök is megtehették, hogy egy-egy verseny eredményeit nem számolták bele az évbe. 1978-ban 7 verseny számított az első 8-ból, majd 7 a második 8 futamból.
A konstruktőri bajnokságba egyébként 1958-tól egészen 1979-ig csak a jobb helyezést elérő pilóta eredménye számított bele.
Champion John Surtees, Ferrari
Fotó készítője: Motorsport Images
1950 és 1966 között egyszerűen a legjobb 4-5-6 verseny eredménye számított bele az egyéni pontversenybe, függően a versenynaptár méretétől. Ebben az időszakban egyszer befolyásolta a világbajnokságot a pontrendszer, 1964.ben.
A BRM pilótája, Graham Hill egy ponttal többet szerzett az év folyamán, mint a Ferraris John Surtees, de a Belga Nagydíjon elért 5. helyezése nem számított a pontversenybe, így az 1 pontos előnyét elbukva 1 pontos hátránnyal csak második lett Surtees mögött.
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások